Szergej Rjabkov orosz külügyi államtitkár hétfőn bejelentette, hogy az újabb amerikai szankciókra válaszul Moszkva megkezdte Oroszország leválasztását az amerikai fizetési rendszerről (SWIFT) és a dollárról, mint elszámolóvalutáról. Valójában Moszkva és Peking már idén tavasszal bejelentette, hogy több fronton is megtörni igyekszenek az amerikai dollártól való függőségüket a kétoldalú kereskedelemben és a beruházások területén. A formális együttműködés keretében az Orosz Központi Bank ezért március 14-én megnyitotta első külföldi irodáját Pekingben.

A dollárellenes tengely

Egy héttel később a Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank (ICBC) nyitotta meg vállalkozását Moszkvában, vagyis egy jüan/renminbi kereskedelmet bonyolító bankot. Az elszámolási bank létrehozása lehetővé teszi a két ország számára, hogy tovább növeljék a kétoldalú kereskedelmet és befektetéseket, és ezzel egyidejűleg csökkentik az amerikai dollártól való függőségüket. Ezzel a céllal már 2015 végén az Orosz Központi Bank bejelentette, hogy a jüant/renminbit felvette a nemzeti devizatartalékok közé, és Oroszország ezzel hivatalosan elismerte, mint tartalékvalutát.

2014 májusban írták alá minden idők legnagyobb volumenű kereskedelmi megállapodását is orosz földgáz szállítására Moszkva és Peking között, 400 milliárd dollár értékben. Ez a stratégiai fontosságú energetikai együttműködés harminc évre szól, elszámolási egysége természetesen a jüan és a rubel, nem pedig a dollár.  Egy ideje már Kínával és Oroszországgal az élükön számos ország törekszik egy új nemzetközi pénzügyi rendszer létrehozására, amely nem a dolláron alapulna. A legutóbbi fejlemények nyilvánvalóan kihívást jelentenek az 1944. július 22-i Bretton Woods-i egyezményből született új világrend, és az általa életbe léptetett úgynevezett washingtoni konszenzus számára, amely megalapozta az amerikai dollár hegemóniáját a nemzetközi tranzakciókban.

Káncz Csaba

Kis államoknak nem ajánlott a provokáció

Az utóbbi hetekben regionális szomszédai által blokád alá vont Katar az elmúlt két év folyamán 86 milliárd dollár értékben hajtott végre tranzakciókat jüanban, ráadásul Kínával több megállapodást is aláírt a további együttműködés érdekében. Ennek komoly politikai jelentősége is van, hiszen Katar egy nagy földgázmezejét közösen termeli ki Iránnal, amely olajüzleteit már 2012 óta jüanban bonyolítja Kínával.

A kisebb államok könnyen vékony jégre tévedhetnek, ha olajüzleteikben megkérdőjelezik a dollár szupremáciáját. A Wikileaks-nek hála Hillary Clinton 2011-es kiszivárogtatott elektronikus levelezéséből megtudhatjuk, hogy Líbia lerohanását nem csupán humanitárius szempontok vezérelték. Clintont és Sarkozy akkori francia elnököt komolyan irritálta Kadhafi akkori líbiai elnök terve, hogy az ország 143 tonnás aranykészletét felhasználva egy arany-alapú közös afrikai valutát hozna létre, amely aztán az afrikai olajkereskedelem alapjául szolgált volna.

Káncz Csaba jegyzete