Hirdetés
Hirdetés

Olimpiák 120 éve: vagy belebuktak, vagy nagyot szakítottak

Zsiborás Gergő, 2012. július 30., 17:12

A londoni az újkori olimpiák második legdrágább rendezvénye lesz, a szervezőbizottság több mint kétszer annyit költött végül a játékok előkészületeire, mint amennyivel 2005-ben a pályázatában számolt. A költségek elszálltak, pedig a válság elmélyülésével a szervezők sok helyen faragtak a kiadásokon. Mégsem mondhatjuk, hogy a 2012-es olimpián spóroltak. Marad a kérdés, ami mindig felmerül ilyenkor: nyereséggel zár-e a brit főváros?

Az olimpia megszervezése elsősorban presztízskérdés: az volt Athén számára is, mely az 1996-os játékokat akarta eredetileg megszervezni (a olimpiai mozgalom feltámasztásának 100. évfordulóján) és tagadhatatlanul az volt Peking számára is, mely a rendezés mellett az éremtábla első helyét is el akarta hódítani az Egyesült Államoktól - ez végül sikerült is.

A pályázat elkészítése óta sok minden változott

London a harmadik olimpiáját rendezi, ezzel már eleve "csúcstartó". A játékok helyszínéről 2005-ben döntöttek Jakartában, az utolsó körben három komoly versenyző maradt bent, három európai főváros: a britek mellett Párizs és Madrid. Pedig a szavazás előtt sokan arról suttogtak, 2004 után Európa jó ideig nem kap majd olimpiát. Azzal senki nem számolt, hogy 2008-ban pénzpiaci válság tör ki, mely elhúzódik egészen az olimpiáig. A londoni olimpia költségvetése egyre csak duzzadt az évek alatt, a szervezők mégis optimisták és a Downing Streeten is arra számítanak, hogy a játékok nagy nyereséget hoznak a szigetországnak.

Képek: London 2012
Képek: London 2012



A pályázatban London még 5,26 milliárd eurós kiadással számolt, melyből 4,23 milliárd euró terhelte volna a költségvetést, a többit, közel 940 millió eurót, pedig magánbefektetőktől reméltek a szervezők. Ez utóbbi csak vágyálom maradt, az olimpia nem hozta lázba a magánszektort, az előkészületekhez csupán 209 millió eurót tettek hozzá a befektetők, vagyis a teljes rendezési költség alig 2%-a az, ami nem a brit államkincstárból származik.

Kapóra jött a válság

Örömmámorban úszott Nagy-Britannia, mikor 2005-ben elnyerték a rendezés jogát, de két év múlva a szervezők, látva az infrastrukturális beruházások költségeinek elszállását, bejelentették: 11 milliárd eurós összeggel számolnak a kiadási oldalon. A magánszektor továbbra sem mutatott nagyobb érdeklődést az olimpia iránt, ez pedig még nagyobb terhet rótt a brit adófizetőkre. Korábban például arra számítottak, hogy az olimpiai falut kizárólag magánberuházók segítségével húzzák fel (a játékok után lakóparkká alakítják a komplexumot), végül a kormánynak 222 milliót kellett áldoznia a sportolók szálláshelyére - nem akadt ugyanis megfelelő magánbefektető. Egyelőre az is kétséges, hogy a 16 ezer főt vendégül látó park az olimpiai után vevőre vagy legalább is bérlőre talál egyáltalán.

Az előkészületekre végül a 2007-ben kalkulált összegnél 600 millió euróval kevesebbet költöttek Londonban, szakértők szerint az építőipari elhúzódó válsága miatt tudták lejjebb nyomni az árakat a megbízók. Mondhatjuk tehát, hogy itt a recesszió éppen kapóra jött. Az olimpia megszervezésére így is több mint kétszer annyit költött a szervezőbizottság, mint amennyivel eredetileg számolt. Csak az előkészületek a brit GDP 0,5%-nak megfelelő összegbe kerültek, a lebonyolítás további 2 milliárd eurót emészt fel - ezzel London közel 12 milliárd eurót költ csak az olimpiára, és ebben nincsenek benne a kapcsolódó beruházások, például a közúthálózat fejlesztésére elköltött 6,5 milliárd euró. Ennél többet csak Peking költött a játékok megszervezésére, összesen 43 milliárd dollárt, ami 20-szor annyi, amennyi az 1996-os atlantai olimpia költségvetése volt.

Hirdetés
Képek: London 2012
Képek: London 2012



30 évre előre

A negatív példák
Az olimpiai mozgalom újraélesztésének 120 éve alatt 3 olyan olimpia volt, melynek elsődleges pénzügyi mérlege a játékok lezárulta után pozitív volt: Los Angeles (1984), Barcelona (1992) és Atlanta (1996). A legtöbb rendező azonban hosszú távon jól járt a játékok lebonyolításával, persze akadnak ellenpéldák is. Pénzügyileg totális kudarc volt az 1972-es müncheni olimpia, de ebben nagy szerepet játszott a terrortámadás is. Az 1976-os montreali olimpia megrendezésébe a város majdnem belerokkant, az akkor felvett hiteleket még most is nyögik. Hogy az előrelátó tervezés hiány mekkora gond a későbbiekben, azt jól mutatja a mostani labdarúgó-Európa-bajnokság is. Ukrajnában az ígért fejlesztések nagy része el sem készült (szállodák, autópályák), a felépült stadionok nagy része kongani fog az ürességtől, olyan városokban húztak fel 30 ezres arénákat, ahol eddig 8 ezren látogatták a helyi focicsapat bajnoki meccseit. A negatív példákban mind közös, hogy a rendezők egyszerűen túlvállalták magukat.

Kétséges, hogy rövid távon megtérül-e majd az olimpia - az első gazdaságilag is sikeres játékokra 1984-ben Los Angelesben került sor - vagyis 78 évvel az első újkori olimpia megrendezése után. De attól függetlenül, hogy papíron lesz-e majd bevétele a szervezőknek, az olimpia hosszú távon nagy lökést adhat egy térség vagy akár egy egész ország gazdaságának. A PwC nemrég összeállított tanulmánya szerint egy nagyobb sportrendezvény akár a következő 30 évben is érzékeltetheti áldásos hatását a gazdaságban - ehhez azonban nem árt a jól átgondolt tervezés. 1992-ben Barcelona például majdnem annyit költött az olimpiára, mint amennyit infrastruktúra-fejlesztésre: felújították a reptereket, megújultak a közparkok, a tömegközlekedést pedig alapjaiban szervezték át. Az olimpia nélkül ma Barcelona nem lenne világváros, a játékok hihetetlen lökést adtak Katalónia gazdaságának a beruházások miatt és fellendítették a turizmust is.

Dőlni fog a pénz?

Az idénymunkások számának megugrása miatt a londoni olimpiai már érezteti is pozitív hatását: a munkanélküliségi statisztika javult Nagy-Britanniában, 65 ezerre csökkent az állástalanok száma. A brit olimpiai bizottság szerint 2,5 milliárd eurót utalnak ki a játékokon dolgozók fizetésére. A szigetországba érkező vendégek valószínűleg megnyomják majd a belföldi fogyasztást is, a Visa szerint két hét alatt a szurkolók 800 millió fontot hagynak majd a brit szálláshelyeken, éttermekben és szupermarketekben.

A brazilok tudnak valamit?

Elemzők szerint a harmadik negyedévben az olimpia kihúzhatja a brit gazdaságot a recesszióból. Hosszú távon tehát egyre jobb befektetésnek tűnik a kéthetes küzdelemsorozat megszervezése. A kormány szerint az olimpia 13 milliárd fontos hasznot hoz a brit gazdaságnak az elkövetkező 4 évben.

Nem cél tehát a rendezők részéről, hogy az olimpia elsődleges pénzügyi mérlege pozitív legyen, és bár a játékokra költött összegek egyre meghökkentőbbek, úgy tűnik a nagy sportesemények még mindig jó befektetésnek számítanak - elsősorban hosszú távon.

Ezt a lehetőséget ismerte fel Brazíliai is. Az egyik legrobusztusabb gazdasági növekedést felmutató felzárkózó ország 2014-ben labdarúgó világbajnokságot, 2016-ban olimpiát (Rio de Janeiro) rendez. Az előkészületekre 2016-ig több mint 80 milliárd dollárt költenek Brazíliában - könnyen lehet, hogy épp emiatt négy év múlva brazil gazdaság jelzői közül el kell majd hagynunk a "feltörekvőt".

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 0 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!

Címlapon

Gyors, alapos, de nagyon drága - megéri fizetni az ellátásért?

Gyors, alapos, de nagyon drága - megéri fizetni az ellátásért?

Már nemcsak vásárlást, utazási és egyéb szolgáltatásokat keresünk, intézünk, értékelünk online, hanem orvost is egyre inkább a neten választunk. Míg számos nemzetközi egészségügyi oldal több milliós látogatóval rendelkezik, Magyarországon mostanában válik egyre népszerűbbé az interneten történő orvos keresés és az orvosok értékelése.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Hirdetés

Hirdetés
  • BUX21122.94-1.28%
    DAX9949-3.03%
    EUR/HUF315.08+0.32%
    EUR/USD1.1305+0.85%
    Arany1140.15+0.41%

Heti várható események, adatok

  • augusztus 17
    MNB: A háztartások és az államháztartás előzetes pénzügyi számlái -- II. negyedév
    New York-i feldolgozóipari beszerzési menedzser - augusztus
    augusztus 18
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 35 mrdFt
    Wal-Mart Stores - 2015 Q2
    Fogyasztói árindex - július
    augusztus 19
    KSH: Keresetek -- január–június
    NGM: Részletes tájékoztató az államháztartás központi alrendszerének július végi helyzetéről
    ÁKK: 2018/C államkötvény aukció, 20 mrdFt; 2020/B államkötvény aukció, 20 mrdFt; 2025/B államkötvény aukció, 10 mrdFt
    Raiffeisen - 2015 Q2
    Maginfláció - július
    Fogyasztói árindex - július
    augusztus 20
    Philadelphiai Fed index - augusztus
    Friss munkanélküli-segély kérelmek - augusztus
    Tartós munkanélküli-segély kérelmek -augusztus
    Hewlett-Packard - 2015 Q3
    augusztus 21
    Feldolgozóipari beszerzési menedzser index - augusztus
    Fogyasztói bizalom (előzetes) - augusztus

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön szerint indulhat a 2008-ashoz hasonló gazdasági világválság 2015-ben Kínából?