1p
Egyre nő azon magyar orvosok száma, akik időlegesen vagy tartósan külföldön próbálnak szerencsét. A statisztika szerint két és félszer annyian adják erre a fejüket a negyven év alatti, mint az a feletti korosztályból
Egyre nő azon magyar orvosok száma, akik időlegesen vagy tartósan külföldön próbálnak szerencsét. A statisztika szerint két és félszer annyian adják erre a fejüket a negyven év alatti, mint az a feletti korosztályból, legalábbis is ezt mutatták a tavalyi számok.

Az itthonról eltávolító okok jobbára ismertek: a családalapítást is kizáró, rendkívül alacsony kezdő fizetés, illetve a társadalmi megbecsülés valamint az elfogadható életpálya-modell hiánya. A Duna Televízió Közbeszéd című műsorának kedd esti összeállításában a külföldi munkavállalás indokairól, körülményeiről, az anyagi és szakmai reményeikről is részletesen beszéltek a külföldi munkavállalásra készülő, illetve az ilyen tapasztalattal már rendelkező hazai orvosok.

Évről évre több magyar orvos dönt úgy, hogy rövidebb-hosszabb ideig külföldön vállal munkát, Magyarországon kívül folytat gyógyító tevékenységet. Két éve még 887-en döntöttek így, tavaly már 1111-en kértek a külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági igazolást oklevelükről. A Közbeszéd összeállításából kiderült: a fiatal orvosok közül kerül ki a külföldön munkát vállalók zöme. A negyven évesnél fiatalabbak közül tavaly is két és félszer annyian kértek hatósági igazolást a kint végzendő munkához, mint e negyven évesnél idősebb kollégáik közül.

"Többet reméltek az orvosok"

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke egy év eleji nyilatkozatában a Duna Televíziónak azt mondta: a pénzhiány miatt nincs könnyű helyzetben az egészségügyi kormányzat, de az orvostársadalom sokkal több hangulatjavító intézkedést várt volna már eddig is. “Azok a kollégák, akik fél kezükben az útlevéllel és fél lábon vártak áprilistól decemberig, azok most miben higgyenek? Hiszen semmilyen ígéretet nem kaptak” - fogalmazott a MOK elnöke.

Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke a mára kialakult helyzetről úgy nyilatkozott: 2010-ben a végzős orvosok fel nem lépett be a hazai szakképzésbe. “Ha a 2011-es évfolyamot is elveszítjük, mert nem biztosítjuk számukra az élhető körülményeket, akkor egy nagyon drasztikus nemzedéki szakadék alakul ki”. Ennek következtében pedig – tette hozzá – leáll Magyarországon az ügyeleti ellátás, mert ez elsősorban a fiatalokon alapul; így komoly ellátási problémák várhatók az egészségügyben.

A szövetség az úgynevezett zöld kereszt mozgalom elindításával bírná maradásra a pályakezdő orvosokat. Ennek lényege, hogy zöld szalagot viselnének azok, akik nem fogadnak el hálapénzt – cserébe megdupláznák a most százezer forintos kezdő fizetésüket. A mozgalom azonban legközelebb ősszel indulhat el, addig még vélhetően számosan döntenek úgy, hogy külföldön kezdik el vagy folytatják orvosi pályafutásukat.

Egzisztencia, megbecsülés, életpálya-modell a külföld vonzerői

Hosszas gondolkodás és számos esemény megelőzte a döntésemet. Az egyik ok, hogy itthon fiatal pályakezdő orvosként nem biztosított sem a megfelelő társadalmi megbecsülés, sem az anyagi megbecsülés, sem egy olyan életpálya-modell, ami lehetővé tenné, hogy az ember egyáltalán családot alapítson. Így vázolta az okokat Begya Orsolya rezidens pszichiáter, aki tavasszal Dániában készül munkát vállalni.

A Közbeszéd stúdiójában egy pályakezdő és egy gyakorló orvos is vállalta, hogy élő adásban beszéljen azokról az okokról és körülményekről, amelyek a külföldi munkavállalásra késztették illetve késztetik őket a jövőben.

Nemes Balázs évekkel ezelőtt két esztendőt töltött Hollandiában munkavállalással egybekötött képzésen. “Nyilván megéri a kinti ellátó intézményeknek, hogy jól képzett magyar orvosokat alkalmazzanak, akik túl vannak már a szakvizsgán, ezért is nagy eredmény, ha valaki rezidensként tud külföldön munkát vállalni” - mondta a sebész szakorvos. Ezt Begya Orsolya is megerősítette: külföldön általában csak szakorvosokat keresnek, akiket már nem kell oktatni, illetve olyan állásokat hirdetnek pályakezdőknek, ahol a munka nem számít bele a szakképzésbe, tehát nem biztosítják, hogy a végén a fiatal orvos szakvizsgát szerezzen.

Nemes Balázs úgy látja: el kell választani azt az egyébként kívánatos folyamatot, amelynek során egy szakember tapasztalatokat gyűjteni megy külföldre, attól a jelenségtől, amikor az orvosok azért mennek el, mert itthon nem tudnak megélni.

Akik az utóbbi megfontolásból választják a külföldet, azoknál egyik ok egzisztenciális. Itthon nem kapnak elég fizetést, de ami ennél is rosszabb: úgy gondolják, hogy később lesz megfelelő a bérezésük, ergo nem látnak maguk előtt anyagi jövőképet. A másik motiváció szakmai – sorolja az okokat a sebész szakember. “Elmegy azért, mert úgy gondolja, ott jobban meg tudja tanulni a szakmát, és van, aki azután úgy gondolja, hogy ott jobban ki is futhatja magát, lehet belőle például főorvos. Míg itthon ez nem biztos, mert elképzelhető, hogy más szempontok érvényesülnek, hogy nincs olyan hátszele, kapcsolati tőkéje” - hangzott az érvelés.

Külföldön jóval többet fizetnek, kiszámítható a rendszer

A stúdióban nyilatkozók vallottak a hazai fizetésükről és arról is, mennyivel fizetnek többet hasonló munkáért külföldön. Nemes doktor, aki 1993-ban végzett az orvosi egyetem és az itthon májátültetést végző négy orvos egyike, egyetemi adjunktus, azt mondta: egyetemi adjunktus kategóriában ügyeletekkel együtt 180-220 ezer forint körüli nettó fizetést kap az ember, ami kórházanként kicsivel több vagy kevesebb is lehet. Ennek a pénznek a hat-hétszeresét kapja majd Dániában az oda rezidens pszichiáterként készülő Begya Orsolya – hangzott el az összeállításban.

Nemes Balázs, aki 2002-2004 között dolgozott és tanult Hollandiában, elmondta: a holland rezidensek akkor 1200-2500 euró közötti összeget kerestek, amiből egy keveset már akkor is meg tudtak spórolni. A fő motiváció számukra azonban az volt, hogy pontosan tudták: a teljesen kiszámíthatóan működő szakmai ranglétrán előrehaladva a fizetési skálán is szépen előre jutnak. Így elérik azt a pontot, ahol majd bőven fognak pénzt keresni. A fizetési skálák egyébként nyilvános területen voltak elhelyezve abban a kórházban, ahol ő dolgozott, azokat bárki megtekinthette – vázolta a kinti körülményeket a szakorvos.

Kint is várják akadályok a megkapaszkodni vágyókat

Arra a kérdésre, hogy a kinti rendszerben milyen mértékű a paraszolvencia, Nemes Balázs röviden annyit válaszolt, hogy “nincs”. A külföldi “megkapaszkodás” lehetőségéről úgy nyilatkozott – hangsúlyozottan saját, hollandiai tapasztalataira hivatkozva – , hogy ha valaki jó szakember, számíthat arra, hogy megadják neki az egyenlő feltételekkel indulás esélyét, vagy legalábbis nem fogják negatívan diszkriminálni. “De azért tapasztaltam azt a kintlétem alatt, hogy nehéz gyökeret verni, vannak azért adminisztratív akadályok, amiket át kell hágni. Nem biztos, hogy könnyű az illető dolga” - szögezte le a nyilatkozó a Közbeszéd stúdiójában.

Privátbankár

Címkék: Cikkek

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Cikkek Megújult a Privátbankár!!
Privátbankár.hu | 2011. november 15. 15:35
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
Cikkek További árfolyamok >>
Privátbankár.hu | 2011. november 9. 10:05
 
Cikkek Skandináviában sincs minden rendben
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 18:02
Folytatódik a dán lejtmenet jövőre is, a skandináv ország gazdasága tovább lassul, egyre nehézkesebb a hitelezés, és tovább csökkennek a lakásárak
Cikkek Papandreu lemondott a népszavazásról
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 16:21
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Cikkek Papandreu nem mond le - még
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 14:05
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
Cikkek A bankokat kérdezi a kormány, mi legyen a devizahitelesekkel
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 13:50
Újra tárgyalóasztalhoz ülnek a bankok a kormánnyal, az NGM várja a javaslatokat a szektor szereplőitől. Az már biztos, hogy feltőkésítik az MFB-t
Cikkek Sehol egy biztonságos magyar bank?
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 13:36
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Cikkek A mauríciuszi devizát a költségvetési tervek gyengítik
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 12:47
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke. Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.   Privátbankár
Cikkek A kormány átvállalja Várpalota devizahitelét - a jó lobbi miatt
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 11:48
Várpalota polgármesterének lobbitevékenységét a kormány azzal ismeri el, hogy kifizeti a kistérség devizatartozását
Cikkek Kollektív szerződések: már most nyomást gyakorolnak a munkaadók
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 11:21
A jövő évi költségcsökkentések jegyében több munkáltató nyomásgyakorlásba kezdett, jelezvén, hogy felbontanák a kollektív szerződéseket
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG