A Politico uniós ügyekkel foglalkozó hírlevele szerint Várhegyi Olivér, z Európai Bizottság szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosa akadályozta meg, hogy az Európai Unió elítélje a grúz parlament által elfogadott, a tiltakozók által csak "orosz törvényként" emlegetett, az uniós vezetők által is aggályosnak tartott törvényt, illetve a tüntetőkkel szembeni erőszakos fellépést.
Fotó: MTI/AP/Zurab Cercvadze
Várhelyi azután lépett közbe, hogy Magyarország kedden blokkolta az Unió 27 tagállama által kiadni készült közös nyilatkozatot az ügyben. A B-terv ugyanis az lett volna, hogy a Bizottság két külpolitikai ügyekkel foglalkozó biztosa, Várhelyi, illetve Joseph Borrell ad ki egy állásfoglalást, amelyben figyelmeztetik Georgiát (Grúziát) arra, hogy a törvény elfogadása hátráltatja az Unióhoz való csatlakozási folyamatot. A nyilatkozatot a külügyi biztos, Borrell fogalmazta, méghozzá igen "erőteljes hangvételben".
A magyar biztos azonban a Politico forrásai szerint arra hivatkozva, hogy nem ért egyet a nyilatkozat szövegezésével, nem járult hozzá annak kiadásához.
"Ezt kapod, ha a rókát nevezed ki a tyúkól vezetőjévé"
- mondta az ügyről egy uniós diplomata a lapnak. A Bizottság egyik tisztviselője pedig azt mondta, "nincs mit mondania Várhelyi biztos úrról", majd hozzátette, dolgoznak azon, hogy mihamarabb kiadhassanak egy nyilatkozatot.
Az Egyesült Államok, illetve a NATO is kiadott már a történteket elítélő nyilatkozatot, az Unió azonban egyelőre csendben van - a magyar kormány miatt.
"Kifejezetten szégyenteljes, hogy mostanra már az Egyesült Államok is kiadott egy erős nyilatkozatot Georiga uniós tagsági megfelelésével kapcsolatban, mi pedig egy szót sem bírtunk kipréselni magunkból"
- mondta a már idézett uniós diplomata.
Közben tovább zajlanak a törvény elleni megmozdulások a grúz fővárosban, Tbilisziben, a hatóságokat pedig egyre erőszakosabb fellépéssel vádolják mind a tüntetők, mind az ellenzék irányában.
Éves szinten nőtt, havi összevetésben nem változott októberben 
