Hirdetés
Hirdetés

Megújuló energia: több százmilliárdos boom jöhet Magyarországon

Gáspár András, 2017. április 22., 08:02

Komoly fordulat megy végbe az energetika világában, ami nem csak a megújuló energiaforrások részarányának növeléséről szól. Ezt igyekszik okos megoldásokkal kihasználni a magyar tőzsdén jegyzett ALTEO – a társaság jelenlegi portfóliója csúcsra jár, ezért el is kezdték a további növekedést szolgáló beruházásokat. Kovács Domonkost, a társaság M&A és tőkepiacok igazgatóját a megújuló energiatermelés magyarországi kilátásai mellett arról is kérdeztük, mire számíthatnak a részvényesek.

Kovács Domonkos, az ALTEO M&A és tőkepiacok igazgatója
Kovács Domonkos, az ALTEO M&A és tőkepiacok igazgatója

Privátbankár.hu: Nemrég adták ki a 2016-os évről szóló jelentést, az EBITDA mutató csoportszinten 62 százalékkal, az árbevétel 33 százalékkal növekedett 2016-ban. A tevékenységnek melyik része volt az, ami leginkább hozzájárult az eredmény bővüléséhez?

A tavalyi növekedést illetően érdemes kiemelni: a számok valóban szépek, de ez annak is köszönhető, hogy a 2015-ben akvirált Synergy-portfólió már az év mind a 12 hónapjában hozzájárult az eredményekhez, míg a megelőző évben ez csak 8 hónapban volt igaz. A 2016-os évünk emellett annyiban mindenképp kiemelkedő volt, hogy a 2 milliárd forint fölötti EBITDA a jelenlegi erőművi és tevékenységi portfóliónk csúcsteljesítményéhez, eredménytermelő kapacitása maximumához közeli. Ebből a szempontból tényleg nagyon sikeres volt a tavalyi év.

A szokatlanul hideg tél sem jött rosszul az energiaszolgáltatóknak...

Ez nem teljesen igaz, mert a szélsőségesen hideg idő már inkább problémákat okozott az energiaszektorban – nem nálunk, de rendszerszinten azért voltak erőművi leállások, emiatt az áramárak rendkívül volatilissá váltak, nagyon alacsony szintről hirtelen kilőttek. A januári számokba ez azért már belerondított, ami a 2017-es évet érintheti majd. Ugyanakkor pont az az ALTEO Group egyik erőssége, hogy a jól diverzifikált erőművi és tevékenységi portfólió képes kiegyenlíteni, kompenzálni az egyes tevékenységeket érő negatív hatásokat. Ennek köszönhető a stabil működés, illetve egyes tevékenységek tekintetében a rendszeres, dinamikus növekedés is.

Hogyan teljesítettek tavaly az üzletágak?

Kettőt emelnék ki: különösen sikeres volt a KÁT-rendszeren kívülre termelő erőműveink és a virtuális erőművünk tevékenysége, valamint nagyon jó évet zárt az energia-kiskereskedelmi üzletágunk. A villamosenergia-kereskedelmi tevékenység jó teljesítménye mellett a tavalyi negyedik negyedévben elindítottuk a gázkereskedelmi tevékenységünket is, ami szintén hozzájárul a jó eredményhez. Szolgáltatási és megújulóenergia-termelési üzletágaink szintén hozták az elvárt számokat, de ezek új ügyfelek, új projektek nélkül nem tudnak növekedni, fix keretek között viszont stabilan jól működnek.

Nemrég zárult egy 2,15 milliárd forintos kötvénykibocsátás, melynek célja a lejáró kötvények finanszírozása volt. Nyilván a tőkebevonás hagy mozgásteret további beruházásokra, akvizícióra is készülnek ilyesmire most, hogy elérte maximumát a meglévő portfólió teljesítménye?

A jelenlegi év fő feladata a részvénykibocsátás során bevont pluszforrások, valamint a meglévő pénzállományunk befektetése. A sikeres kötvény-refinanszírozásnak köszönhetően a befektetésre fordítható források összege nem csökkent, ami azért fontos, mert esetünkben a növekedés leginkább új projektek segítségével biztosítható. A zártkörű kötvénykibocsátás során komoly túljegyzés történt, ami azt bizonyítja, hogy a befektetők továbbra is bíznak a vállalatunkban, és annak növekedésében. Ez mindenképpen jelzésértékkel bír a kisbefektetők felé is, növelheti bizalmukat a vállalat iránt.

A menedzsment fókusza az új befektetéseken van, vannak is már elindult, ígéretes projektjeink: belevágtunk egy nagyjából 1 milliárd forint értékű naperőművi beruházásba és egy depóniagázos fejlesztésbe. Elsősorban tehát a megújuló energetika terén vagyunk jelenleg aktívak. Természtesen nem fogunk megállni itt, amikor a részvénykibocsátást zártuk, a befektetők felé azt képviseltük, hogy az elkövetkező 2-3 évben egy közel 12-15 milliárdos befektetési, beruházási programot akarunk megvalósítani. Ennek a befektetési programnak a sikeres megvalósítása lehet a következő időszak növekedésének táptalaja.

A jövőbeni tervek között szerepel esetleg egy nyilvános kötvénykibocsátás is?

A növekedési lehetőségeink finanszírozási igényétől függően abszolút. A nyilvános kötvénykibocsátásról való döntés a befektetési terveink finanszírozási igényén túl függ a kibocsátás méretétől, valamint attól, hogy mennyire akarjuk gyorsan és egyszerűen kibocsátani a kötvényeket, és mennyire vagyunk készek arra, hogy akár egy jobb árazás érdekében a zártkörű értékesítésnél azért bonyolultabb, munkaigényesebb nyilvános kibocsátás révén egy szélesebb befektetői körből vonjunk be forrást. Amikor úgy látjuk, hogy annyira előrefutottunk a befektetésekkel, hogy további forrásigényünk keletkezik, felmerül természetesen a nyílt kötvénykibocsátás lehetősége is. De tovább megyek: az ALTEO fejlődésének és sikereinek köszönhetően más lehetőségek is adottak, bízom például abban, hogy 2-3 év múlva meg tudunk jelenni a piacon egy másodlagos nyilvános részvénykibocsátással is, a jelenleginél jobb árazással. Már ott vagyunk a tőzsdén jó pár éve, az első nagy lépéseket sikeresen megtettük, így haladunk tovább a megkezdett úton.

Az ALTEO tevékenységének része a megújuló és hagyományos energia is milyen arányban járulnak hozzá ezek a vállalati eredményekhez?

A közvetlen költségek levonása utáni eredményességünkben (bruttó fedezet) a megújulók részaránya elég jelentős, 20 százalék körüli, de a jelenlegi ALTEO-portfólión belül a profitabilitást illetően azért nem a megújuló energiatermelés bír a legnagyobb jelentőséggel. A bruttó fedezetünkben ennél számottevően nagyobb, közel 40%-os súlyt képvisel a virtuális erőművünk által koordinált és összefogott modern és rugalmas, földgáztüzelésű energiatermelés, valamint szintén 30% feletti a súlya az energetikai szolgáltatásoknak. Ez egy nagyon fontos sajátossága az ALTEO-nak: mi inkább vagyunk ún. smart energy energia szolgáltató, mint pusztán megújuló energetikai cég. A smart energy szolgáltatás pedig pontosan azokra az alapokra épül, amit a német szakkifejezéssel Energiewendének nevezett folyamat is megtestesít. A kulcsgondolat ebben az, hogy a lehető leginkább környezethatékony módon, a legtisztábban, de akár a legrugalmasabban, az ügyfelekhez közel telepítve nyújtsuk a leghatékonyabb és egyben megbízható energiaszolgáltatást – nem feltétlenül megújuló energiával, hanem akár az erre kiválóan alkalmas földgáztüzelésű kiserőműveinkkel is.

Ami a távlatokat illeti: a smart energy koncepció minden elemében tervezünk növekedést, az energetikai hatékonyság, a megbízhatóság, a környezettudatosság hármasát szem előtt tartva, minden befektetési tevékenységünk ehhez kapcsolódik. Mi egy innovatívan működő vállalat vagyunk, és versenyelőnyünk többek közt ennek is köszönhető. Ennek megfelelően további gázmotoros kiserőművek megvásárlása, a virtuális erőmű bővítése, adott esetben külföldi piacon történő megjelenés is szerepel a tervek között, de befektetésekre készülünk az energetikai szolgáltatási üzletágban is például akár ügyfeleinknek nyújtott szolgáltatásainkhoz kapcsolódóan, vagy akár más szolgáltatók megvásárlása révén is. Úgy tűnik, a megújuló energetika most nagyobb lendületet kap végre Magyarországon, köszönhetően a METÁR bevezetésének, ezért az első beruházásaink is ezen a területen indultak meg egyelőre. Rövid és középtávon persze lehet kisebb eltolódás a megújulók felé, de tendenciájában nem kívánunk változtatni a portfólió és az eredményesség összetételén.

Kovács Domonkos
Kovács Domonkos

Ha már a METÁR-t említette: hogyan fekszik a hazai szabályozás alakulása az ALTEO-nak?

Mi az a METÁR? A KÁT, azaz a „kötelező átvételi rendszer” a megújuló energiaforrásból és hulladékból történő villamosenergia-termelés ösztönzésének egyik eszköze, amelynek keretében a termelő a piaci árnál magasabb, jogszabály alapján meghatározott átvételi áron értékesíti a villamos energiát a rendszerirányítónak a beruházás megtérülését biztosító előre meghatározott időszak végéig, vagy termelési összmennyiség kihasználásáig.

A KÁT-ot részben felváltó METÁR egy új megújuló energiatermelési támogatási rendszer, melynek keretében a termelők pályázati úton, az előállítás módja alapján differenciáltan juthatnak támogatáshoz. A termelők a szabadpiacon, versenykörülmények közt értékesítik a villamos energiát, azonban a tőzsdei referenciához kötött piaci ár és a pályázat során az ellőre meghatározott paraméterek mellett megállapított megtérüléshez szükséges pályázati ár különbözetét kapja meg a termelő támogatás formájában a beruházás megtérüléséig.

Mi úgy látjuk, a METÁR teljes mértékben összhangban van az EU törekvéseivel, szabályozási gyakorlatával. Az energiapolitikát nem mi határozzuk meg, a feladatunk az, hogy alkalmazkodjunk hozzá, hogy az adott kereteken belül a leghatékonyabbak tudjunk lenni, illetve hogy a részvényeseinknek a lehető legnagyobb megtérülést biztosítsuk. Eddig az nem volt egyértelmű, hogy a fejlesztéseket hogyan indítsuk el, bizonytalanságot okozott, hogy vártuk a METÁR-t. Tavaly elfogadták a törvényt, ha megszületik hozzá az összes, a részletkérdéseket szabályozó végrehajtási rendelet, akkor komoly fejlődés, és ezzel párhuzamosan egy több százmilliárd forintos beruházási boom indulhat meg.

Közben azért a piac megtalálta annak is a módját, hogy a KÁT keretein belül is fejlesztések indulhassanak: épülnek az országban új biogázüzemek, mi is részt veszünk egy ilyen üzemeltetésében. Napenergiában is elég jelentős mozgolódás van, amit kiteljesíthet a METÁR.

Ha a megújuló energetika egyre jobb üzlet, nem félnek attól, hogy tömegesen jelennek majd meg az új konkurensek?

Azért, ha valaki konkrétan erőműveket akar létesíteni, ott a tőkeigény jelent egy erős belépési korlátot… De persze legyünk realisták: ha ez egy lukratív, vonzó befektetési lehetőség lesz, akkor természetesen lesznek új versenytársaink. Konkurencia azonban most is van, de helyt állunk a versenyben. Egy olyan stratégiát kell képviselnünk, amely garantálja, hogy nyerni tudunk: folyamatos racionalizálásra, költséghatékonyság-javításra igenis szükség van. Az mindenesetre kedvező, hogy az ALTEO Group tőkével nagyon jól el van látva, az energetikában e nélkül igazán komoly dolgot nem lehet letenni az asztalra. Jelentős pénzállománnyal rendelkezünk ahhoz, hogy tudjunk növekedni, piaci pozíciónkat erősíteni – ezt ráadásul adott esetben projekthitelekkel, kötvényekkel is meg tudjuk támogatni.

Mennyire reálisak a megújulók arányának növelésére vonatkozó célkitűzések?

Azt gondolom, hogy a magyar törekvés, amely 2020-ig a megújulók 14,65 százalékos részarányának elérését tűzte ki, 2030-ra pedig 30 százalék környékére emelné a rátát, reális és megvalósítható – ezt tudja kezelni a magyar energetikai rendszer. Ugyanakkor a cél eléréséhez jelentős beruházásokra lesz szükség. Egyrészt növelni kell a kapacitásokat az arány növeléséhez, másrészt pótolni kell majd azokat a korábban épített megújuló erőműveket, amelyek idővel elkezdenek kiesni a termelésből.

A már említett energiapolitikai környezet most nagy erőforrásokat szentel az atomenergiára – mennyiben jelent ez konkurenciát a megújuló energiának?

A kormányzati szándék a később kieső paksi kapacitás pótlása, nem pedig növelése. Elképzelhető persze, hogy a beruházás ütemezése úgy alakul, hogy lesz átfedés a régi és az új reaktor működésében, és akkor várható némi többlettermelés. Paks azonban nem azt a típusú energiaellátási igényt tudja kielégíteni, amiről a megújuló erőművek vagy a földgáztüzelésű kiserőművek szólnak. Az ALTEO erőművi termelésének a volatilitás a természetes része, a földgáztüzelésűeknél is jellemző a flexibilitás – a kereslet ingadozására játszva tudunk egy könnyen igazítható energiaszolgáltatást kínálni az ügyfeleknek. Az atomerőmű viszont úgynevezett baseload, folyamatos energiatermelésre alkalmas, nem olyan rugalmas a szabályozása, mint a mi szolgáltatásainknál – egy más típusú energia, egy más típusú termék, és természetesen a hazai villamosenergia-ellátás szerves része.

Hogyan lehet egyáltalán piacra vinni a megújuló energiát?

A szakma elég széles körben alkalmazza a már említett Energiewende kifejezést: az energetikában van egy fordulat, a nagy hálózati rendszerekről az egyedi, rugalmas igényeket kiszolgáló rendszerek, a megújuló illetve minél tisztább energiaforrások felé. Mint minden forradalmi változás, az Energiewende is teremt új kihívásokat: a régi, nagy erőműveket kiszolgáló hálózati rendszerek nem teljesen felelnek meg az új típusú energiaszolgáltatásnak. Két megoldás lehetséges: vagy a nagyrendszereket alakítják át óriási befektetésekkel, hogy tudják kezelni az igények rugalmas kiszolgálását, vagy a piaci szereplőket terelik olyan irányba, hogy ők maguk tudjanak segíteni a nagy hálózatnak a kiegyenlítés megoldásában.

Mi az ALTEO-nál úgy döntöttünk, nem várunk arra, hogy a nagy hálózati rendszerszolgáltató kidolgozza a saját megoldásait: magunk kínáljuk fel a piac számára a kiegyenlítés lehetőségét. Ahhoz, hogy a megújuló erőműben megtermelt energiánkat ki tudjuk vinni a piacra, biztosan rendelkeznünk kell kiszabályozási képességgel, amire viszont a gázüzemű kiserőműveink kiegészítve a virtuális erőművünk termelés vezérlési és koordinációs képességeivel kiválóan alkalmasak.

Mit ígérhet a társaság azoknak, akik azt fontolgatják, hogy megvegyék az ALTEO-részvényeket?

Alapvetően fel kellett ismernünk a magyar piac kihívásait, specialitásait. Hiába látjuk, hogy az amerikai piacon akár nulla közeli eredménnyel rendelkező, vagy veszteséges működés mellett is, csak növekedési sztorit ígérve óriási tőkét tudnak bevonni egyes tőzsdére lépő cégek, nálunk mi ezt úgy tapasztaljuk, máshogy működik: az egyik sajátossága a magyar piacnak, hogy a növekedést valamiféle osztalékfizetési képességgel kell összehangolnunk – ez egyfajta elvárás a befektetők részéről. Ezért ameddig azt látjuk, hogy a növekedési terveinket, az ahhoz kapcsolódó befektetéseinket nem befolyásolja hátrányosan, addig a nyereségünk egy részét törekszünk osztalékként kifizetni a részvényeseinknek egy bizonyos elfogadható, a bankbetétekhez mérhető hozamot biztosítva. Részvényeseinknek fix kamatot persze nem ígérhetünk, de amíg van rá lehetőség a növekedésünk visszafogása nélkül, addig teret kívánunk biztosítani az osztalékfizetésnek. Ennek jegyében 2015 után részvényenként 120 forintot fizettünk, a 2016-os eredmény után pedig azt a javaslatot terjesztettük a közgyűlés elé, hogy 130 forintos osztalékot fizessünk a részvényeseknek. Ez 8 százalékot meghaladó növekedés a tavalyi egy részvényre jutó osztalékhoz képest.

Remélhetőleg ahogy a növekedésünk folytatódik, és az eredményeink felfutnak, amit mi számottevő mértékben a befektetéseink megvalósulásával inkább két-három éves időtávon várunk, az árfolyam is igazodik ehhez. Addig is, mi mindent megteszünk a magunk részéről, hogy javuljon a befektetői bizalom, emelkedjen a papírok likviditása – ennek érdekében folyamatosan vizsgáljuk az ezt támogató tőkepiaci akciók lehetőségét is. Meggyőződésem, hogy a magyar tőkepiacnak új lendületet a sikeres midcap befektetési történetek adhatnak, ennek szeretnénk az ALTEO Grouppal mindenképpen éllovasai lenni.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Valaki biztos bukni fogja a telefonszámát - te köztük leszel?

Valaki biztos bukni fogja a telefonszámát - te köztük leszel?

A hazai mobilszolgáltatók szerint esélytelen, hogy mindenki megmenekítse a feltöltőkártyáját az azonosítással a határidő előtt. Viszont a jogalkotó nem akar változtatni a határidőn, így egy hete maradt a feltöltőkártyásoknak az adatok hitelesítésére, különben letiltják a SIM-kártyákat. Szerencsére a szolgáltatók észnél vannak, így van esély megtartani a telefonszámot.

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Hirdetés

Hirdetés

Napi kommentár - videó

Powered by Saxo Bank

Utánajártunk

Mi mozgatja a befektetők fantáziáját

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Heti várható események, adatok

  • június 19
    Export és import

    június 20
    MNB: Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    Euróövezet folyó fizetési mérleg
    Folyó fizetési mérleg
    június 21
    KSH: Keresetek (január-április)
    MNB: Negyedéves fizetési mérleg és külfölddel szembeni állományok
    NGM: Részletes tájékoztató az államháztartás központi alrendszerének május végi helyzetéről
    Jelzáloghitel igénylések
    Használtlakás értékesítések
    június 22
    Tartós és friss munkanélküli-segély kérelmek
    Bloomberg gazdasági várakozások és fogyasztói elégedettség
    Fogyasztói bizalom
    június 23
    KSH: Kiskereskedelem (második becslés, április)
    Feldolgozóipari BMI
    Szolgáltatóipari és feldolgozóipari BMI
    Szolgáltatóipari és feldolgozóipari BMI
    Feldolgozóipari BMI

Szavazás

Ön szerint hogyan kellene hívni a 2018-as költségvetést?