A forint a múlt hét végére meggyengült, pénteken 314,25 forint is volt az euró. Novemberben egyszer pontosan eddig szaladt fel az árfolyam, egyébként április közepe óta nem láttuk ezt a szintet. Hétfőn délre egyébként részben visszaerősödött devizánk, az ár benézett 313 alá is.
A jelenségről keveset írnak a brókercégek, alapkezelők elemzői, valószínűleg azért, mert nincs benne túl sok rendkívüli. A nyár elmúltával, év vége felé gyakran gyengül valamelyeset fizetőeszközünk, a többi térségbeli devizához képest sem leng ki nagyon egyik oldalra sem.
Nagy meglepetést okozó makroadat vagy MNB-lépés sem történt mostanában, az MNB folytatja az eddigi, forintgyengítő hatású intézkedés-sorozatát. Utoljára novemberben hoztak ilyet, bevezetve két új likviditás-bővítő eszközt, az egyik azonban csak januárban lép életbe. Szerdán közzéteszik az MNB legutóbbi ülésének jegyzőkönyvét, az okozhat újabb ármozgásokat.
Fundamentumok a forint mellett
Az Equilor blogja szerint az intézkedések hatására jelentősnek mondható hozamcsökkenés indult meg az állampapír-piacon. A bejelentett intézkedések kondícióit finomhangolják még.
“Az intézkedések további magyarázata az MNB jegyzőkönyvében további forintgyengülést okozhat, azonban azt is látni kell, hogy számos fundamentális tényező (a beáramló uniós források átváltásából adódó hatások, a tartósan többletes folyó fizetési mérleg, a csökkenő államadósság és a javuló hitelminősítői megítélés) sorakozik forinterősítő oldalon is” – írják.
Nem várnak nagy gyengülést
A CIB heti hírlevele szerint december első napján, pénteken a 313-314-es sávban ingadozott a forint az euróval szemben, ami heti szinten csak 0,6% körüli gyengülést, de így is közel féléves mélypontot jelentett. A továbbra is csökkenő hozamok, illetve a tartósan laza monetáris politikára vonatkozó várakozások is szerepet játszhatnak a forint mozgásában.
“Így a forint leértékelődése a zlotyval és a cseh koronával szemben is folytatódott - igaz, lassuló mértékben, hiszen a hét második felében már a főbb régiós devizák többségi is gyengülést mutatott az euró ellenében. A forint gyengülési potenciálja azonban így is korlátozott maradhat tekintettel a jelentős fizetési mérleg-, illetve külkereskedelmi többletre” – írják. Ezt az előzetes adatnál is nagyobb, 937 millió eurós havi többletet jelző szeptemberi statisztika is megerősítette.
Nyáron jött az erősödés
Az utóbbi egy évben az euró/forint alig változott, mindössze 50-60 fillérrel süllyedt, ez mintegy 0,2 százalék. Eközben a cseh korona és a lengyel zloty 5-6 százalékkal erősödött, a román lej pedig nagyjából három százalékkal gyengült.
Egyébként az idén logikus módon augusztusban volt legerősebb a forint, az aratás után és az idegenforgalmi főszezonban, de nem minden évben van ez így. Tavaly például októberben, 2015-ben áprilisban, 2014-ben januárban és júniusban, 2013-ban májusban és januárban volt a legalacsonyabb az euró/forint keresztárfolyam értéke. (Az ábrán piros nyilakkal jelölve.)
Már négy éve stabil
Az utóbbi mintegy négy évben stabil volt a forintárfolyam, határozott irány nélkül mozog, az euró alig mozdult ki a 300-315, vagy a szélesebb 295-320 forintos sávból. (A 2015. eleji svájcifrank-pánikban 326,80 forint körül volt a csúcs, a 295 forintos határ alatt pedig utoljára 2013. novemberében járt az árfolyam.)
A Magyar Nemzeti Bank rendszeresen hoz ma is olyan “könnyítő” intézkedéseket, amelyek hatása alapvetően az alacsony kamatok és a gyenge forint felé mutat. Másrészt az ország magas külkereskedelmi és fizetésimérleg-többlete, az erős export és a beáramló európai uniós pénzek a forintot erősítő tényezők. (Leegyszerűsítve, alapvetően rendszeresen deviza áramlik be az országba, ami a forintkereslet növekedését eredményezi. Az MNB ezért a forintkínálatot növeli.)
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
