Bana Sándor, a halászati társaság megbízott vezetője elmondta, pénteken késő este kapták meg az engedélyt.
A csapdába kerülő invazív halfajokat (angolna, busa, ezüstkárász) nem engedik vissza a vízbe, a többi halfajt továbbengedik a Sión. Tapasztalatok szerint az angolna vándorló ösztöne akkor indul be, ha a víz hőmérséklete eléri a 7-8 fokot, a vízeresztés sebessége pedig a jelenlegi percenkénti 5 köbméterről legalább háromszorosára nő, vagyis erőteljesebbé válik az áramlás.
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter 2013. december elején határozatlan időre leállíttatta a halászatot a Balatonon, azóta folyik az egyeztetés az érintettekkel a tevékenység jövőjéről. A miniszter azzal indokolta döntését, hogy a hasznosítót sok kritika érte az utóbbi időben, amelyet meg kell vizsgálni, és ezzel egy időben újra kell gondolni a jogosultság rendszerének átalakítását.
Az angolnából élnek
A halászati joggal rendelkező, a Balaton ökológiai egyensúlyáért felelős Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. kereskedelmi célú halászatot 2009 óta nem folytathat, azóta szelektív busa, keszeg és angolna gyérítést végezhet.
Az angolnahalászat évek óta az egyik jelentős bevételi forrása, amiből tavaly 120 millió forintos bevétele származott. Az angolnahalászat jelentős hányada történik a Sió-zsilipnél elhelyezhető csapdákkal, kihasználva a halfaj erős vándorlási hajlamát.
A magyar miniszterelnököt hivatalában fogadja Friedrich Merz. 
Így fektetnek be Magyarország legjobb szakemberei
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
