A Magyar Tudományos Akadémia közlése szerint a korábbinál magasabb átlaghőmérsékleteknek jelentős szerepük van abban, hogy stagnálnak az árpa, a búza, a kukorica és a rozs termésátlagai Magyarországon és az egész régióban. E növények ugyanis jelentős hozamnövekedést mutattak az 1960-as években kezdődött, úgynevezett zöld forradalom során, a termésátlagok emelkedése a Föld egyes jelentős gabonatermő régióiban azonban megtorpant, vagy egyenesen csökkenést mutat.

Itt jön a képbe a klímaváltozás. A tanulmány a felmelegedés hatásait tekintve kitért arra, hogy bár a klímaváltozásnak ugyan nagyobb termésátlagot kéne hoznia, valójában az elmúlt években stagnált a gabonafajták termésmennyisége.

Több múlik rajta, mint hinnénk

A magyar és dán kutatók által készített felmérés bemutatta, hogy az 1981-2010 közötti időszakban a vegetációs időszaki középhőmérséklet átlagának emelkedése Celsius-fokonként 9,6-14,8 százalékkal csökkentette a négy legfontosabb gabonaféleség terméshozamait. A vizsgált 90 év során a csapadékösszegek és a hőmérsékleti átlagok kombinációja 17-39 százalékban magyarázta a termésátlagok ingadozását, de ez a mutató az 1981 és 2010 közötti időszakban 33-67 százalékra ugrott. Egyes gabonaféléknek az egész régióban megfigyelhető stagnálását eddig többnyire társadalmi és gazdasági tényezőkkel magyarázták.

A két kutató elemzésének egyik következtetése szerint a 20. század második felében lezajlott "zöld forradalom" a klímatörténelem egy kivételesen kedvező időszakában javított a termésátlagokon, amikor a növekvő műtrágya- és kemikáliafelhasználás, valamint a gépesítés és a növénynemesítés eredményei a mainál lényegesen előnyösebb klimatikus feltételekkel párosultak. A felmelegedésnek a vizsgálatban feltárt robosztus hatása a termésátlagokra a jövőre vonatkozó figyelmeztetés is a közép-európai régió gabonatermesztői számára.