Faxon nem túl praktikus
Eddig ugyanis ezek ahány ház, annyi szokás-alapon működtek, egyes esetekben faxon, más esetekben elektronikus levélben, sokszor manuális feldolgozással. Az új rendszer mindezt egységes rendszerben, közös szoftveres felületen, standardizálva, automatikus funkciókkal kínálja, ami megkönnyíti és gyorsítja a műveleteket. Mindez elsősorban az úgynevezett „third party” („harmadik fél”) szolgáltatásokat könnyíti meg, amikor egy pénzügyi csoport termékét másik fiókhálózatban forgalmazzák.
|
Mikor éri meg idegent beengedni? A befektetési alapok hőskorában, a kilencvenes években minden egyes bank vagy brókercég csak a saját alapkezelője által létrehozott alapokat forgalmazta. Igény már akkor is lett volna rá, hogy egy helyen lehessen megkapni mindent, mint egy szupermarketben, de a legtöbb cég inkább a saját termékeit igyekezett eladni, és féltékenyen távol tartotta a többiekét. Vagy be sem engedte, vagy pedig olyan magas jutalékot számolt volna fel az idegen alapok után, ami versenyképtelenné tette volna azokat. Mindezt tetézték a fejletlenebb elszámolással, informatikai rendszerekkel kapcsolatos problémák is. Később megtört a jég, ma már több cég is egyfajta pénzügyi bazárként, pénzügyi szupermarketként működik, amelyben tucatjával kaphatók az idegen befektetési alapok. Illetve van olyan alapkezelő, amelynek termékeit, vagy legalább a legnépszerűbbeket 6-8 másik forgalmazó is árulja. Idővel felzárkóztak a külföldi alapok is, sok százat lehet kapni az országban. A nagypénzű ügyfelekre szakosodott privátbanki részlegek kínálata sokszor meghaladja a sima fiókhálózatét (retail), számos külföldi alap csak itt kapható. |
A kisbefektetők kezdetben várhatóan semmit nem érzékelnek majd a rendszerből – mondja Csiszér Péter. Lehetőséget ad például a rövidebb elszámolásokra, de hogy lerövidíti-e azokat, az majd kiderül, a cégektől függ, a rendszer a résztvevőit nem kényszeríti semmire. Az elszámolási időket az alapok kezelési szabályzatai szerint állítják be, az eddigi szabályok szerint, de az alapkezelők a jövőben ezen változtathatnak, rövidíthetnek, ha az egyéb körülmények ezt lehetővé teszik.
Új funkciók, nagyobb kínálat
Később azonban az egységes rendszer indukálhat versenyt és egyfajta harmonizációt a piacon, növelheti a hatékonyságot és az alapok kínálatát az egyes forgalmazási helyeken, amiből a kisbefektetők is profitálhatnak. A hatékonyságnövelés irányába további fejlesztésekkel is szeretnének haladni, új funkciókat terveznek, mint különböző lekérdezések, statisztikák készítése, amelyeket jelenleg az alapkezelők csak nagyon munkaigényesen tudnak csak megvalósítani.
Tervezik a WARP összekapcsolását nagy nemzetközi elszámolóházi rendszerekkel is, mint például az Euroclear FundSettle-rendszere vagy a Vestima a Clearstream-nél. Ez megkönnyítené, hogy külföldi befektetők felé magyar alapokat forgalmazzanak, és a külföldi alapok hazai forgalmazását is egyszerűbbé tenné.
Kritikus tömeggel könnyebb lesz
A rendszer indulásának tervezett időpontja március 1-je, egyelőre a tesztüzem folyik. A csatlakozás önkéntes, így feltehetően lesznek, akik nem csatlakoznak majd, mert – amint az igazgató elmondta – nem mindenki számára egyformán fontos a third party-forgalmazás. De reméli, hogy a továbbfejlesztések minden alapkezelőnek és forgalmazónak kínálnak majd valamilyen előnyt, és ha összejön egy kritikus tömeg, akkor az öngerjesztő lesz, egy idő után a többiek is csatlakoznak.
A Keler egyébként még nem készítette el a WARP-pal kapcsolatos publikus díjstruktúrát, így a szerződések megkötésének ideje még nem jött el, de – amint az igazgató mondta – nagy az érdeklődés a piaci szereplők részéről. Törekednek majd arra, hogy arányos és a csatlakozók számára megfelelő legyen a díjszabás, de arra is, hogy a Keler fejlesztései megtérüljenek.
|
A válság ellenére éledezik az alappiac – a Keler közleménye Az elhúzódó gazdasági válság hatásai érzékenyen érintik a hazai befektetési alapok piacát, amely a magánnyugdíj-pénztári vagyon átrendeződésével elvesztette intézményi befektetőinek jelentős hányadát – írja a Keler közleménye. A mérséklődő betéti kamatok és a kevésbé kockázatos befektetések iránti igény növekedése azonban ismét vonzóvá teheti a lassan gyarapodó lakossági megtakarítások számára a befektetési alapokat. Ez arra ösztönözte a Központi Elszámolóház és Értéktárat (Keler), hogy olyan új fejlesztésbe kezdjen, amely egyszerűen elérhetővé, hatékonyabbá és gazdaságosabbá teszi ezt a befektetési formát. Messze vagyunk még a 2010-es csúcstól A befektetési alapokban kezelt vagyon november végén ugyan több mint 200 milliárd forinttal meghaladta a májusban mért 3100 milliárd forintos mélypontot, az összvagyon azonban egyelőre jócskán elmarad a két évvel korábbi 4000 milliárd forintos csúcstól. Megfigyelhető a befektetési jegyek tulajdonosi szerkezetének átrendeződése is. Amíg a nyugdíjpénztári vagyonátadás következtében csökkent az intézményi befektetők aránya, a 2012 elején tetőző és a befektetési alapokat mintegy 100 milliárd forinttal apasztó végtörlesztés ellenére is nőni tudott a lakossági kézben lévő állomány. A Magyar Nemzeti Bank tavalyi adatai alapján a befektetési jegyek piaci értéken számolt állományának csaknem kétharmada, azaz 64 százaléka volt a háztartásoknál, s csupán mintegy 14 százaléka összpontosult a pénzügyi intézményeknél. Szükség van a költségek racionalizására „Fontossá válnak a hatékonysági szempontok, amelyek a szabványosításra és az elszámolások automatizálására épülnek” – hangsúlyozta Csiszér Péter, a Keler stratégiai és ügyfélkapcsolati Igazgatója. Az új elszámolási és tranzakció-irányítási rendszer illeszkedik a befektetési alapok forgalmazásának automatizálását célzó európai törekvésekbe. A szolgáltatást az első negyedévtől kezdve folyamatosan bővítve vezetik be. Míg az alapokat közvetlenül érintő alapkezelési és letétkezelési díjak csökkentek az elmúlt években, az alapok forgalmazásával kapcsolatos közvetlen költségek, a sok esetben egyedi és speciális, főként kétoldalú megállapodásokon nyugvó megoldások továbbra is jelentős terheket rónak a piaci szereplőkre. Szükség van az alapokra terhelt költségek racionalizálására, a piaci szereplők hatékonyabb és ezáltal költségkímélőbb együttműködésére. Külföldi befektetőket szeretnének vonzani „Néhány év alatt elérhető, hogy az új rendszer külföldi befektetőket és forgalmazókat is bevonzzon a magyar piacra, új üzleti lehetőségeket teremthet a hazai alapkezelők számára, és a forgalmazók is egyre szélesedő befektetési lehetőségeket kínálhatnak ügyfeleik számára” – fejtette ki a Keler igazgatója. A jelenleg szerteágazó eljárásokat és folyamatokat felvonultató forgalmazási gyakorlat az új rendszer segítségével megfelelő sztenderdeken alapuló, egységes gyakorlattá válhat. Lerövidülhetnek a befektetési jegyek adásvételével kapcsolatos teljesítési idők, közös szabványok és átlátható folyamatok alakulhatnak ki a magyar befektetési alap piac egészére. A rendszer segíteni fogja az alapkezelőket, hogy hatékonyan használják fel a befektetett pénzeszközöket és visszaváltás esetén a befektetők hamar a pénzükhöz jussanak. A gyors, hatékony és biztonságos feldolgozás révén még több befektetőhöz juthatnak el az alapok által kínált befektetési lehetőségek. |
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
