Elkészült a jövő évi bérkompenzáció rendszere, annak érdekében, hogy senkinek se csökkenjen a nettó bérre - mondta el a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkára. Balog Ádám kiemelte: a szükséges emelés öt százalék feletti részét az állam visszatéríti a munkáltatóknak. Hozzátette: a magánszemélyek várhatóan a Munkaügyi Központokhoz fordulhatnak majd kompenzációért. A helyettes államtitkár erről az InfoRádiónak beszélt.
A bérkompenzációba az állam is beszáll - egy kicsit és nem sokáig
Kétlépcsős rendszert dolgozott ki a kormányzat az egykulcsos jövedelemadó bevezetéséből adódó nettó bércsökkenés kompenzációjára. Ennek egyik eleme, hogy amennyiben a munkáltató megadja a nettó kereset szinten tartásához szükséges béremelést a munkavállalónak, úgy annak nagy részét visszatéríti az állam. Ez úgy nézne ki, hogy a munkaadó vállalja a költség 5 százalékos emeléséig történő kompenzációt, az 5 százalék fölötti részt pedig az állam.
Ez egy minimálbéren lévő munkavállaló esetén azt jelentené, hogy 18 százalékos béremelésre lenne szüksége, tehát 18 százalékos költségnövekedést jelentene ez nagyjából. Ebből a 18-ból 5-öt a munkaadó, 13-at az állam vállal - magyarázta az államtitkár-helyettes. 2013-ra azonban már 10%-os "önrészt" vár majd el az állam, vagyis az állami hozzájárulás mértéke egyre csökkenni fog. Ahogy kivonul a kompenzáció mögül az állam - a cél ugyanis ez - úgy fogja egyre cizelláltabban egyre inkább támogatni az egyes régiókat illetve szegmenseket.
Már most bekerül például egy olyan rendelkezés 2013-tól, ami az alacsony képzettségűek foglalkoztatása esetén ad egy jelentős kedvezményt a munkaadónak. "Úgy gondoljuk ugyanis, hogy az az általános kedvezmény, amit az adójóváírás jelentett, számos visszaélésre ad okot, rontja a rendszer arányosságát és átláthatatlan, ezzel szemben a célzott, a valóban érzékeny, hátrányos helyzetű célcsoportok számára adott munkaadói kedvezmények sokkal olcsóbbak az állam számára, ugyanakkor sokkal hatékonyabban jutnak el a megfelelő helyre" - szögezte le az államtitkár-helyettes. |
Bár a minimálbéreseknél a munkáltatói-állami hozzájárulás aránya egyharmad-kétharmad, a munkáltatók terhe a fizetések nagyságával egyetemben nő - már ami az arányokat illeti. Balog szerint nagyjából 180 ezer forintos bruttón túl az államnak nem is kell hozzátennie a kompenzációhoz.
A Munka Törvénykönyvében a kormány által megfogalmazott ajánlott béremelés mellett a béreket a munkáltatók kompenzálnák nagyjából - Balog szerint nincs "közvetlen összefüggés" a kormány ajánlása és a bérkompenzáció között. Aki viszont teljesíti a teljes béremelést, tehát minimálbér esetén a 18 százalékot, az a munkaadói adójából, a jelenlegi nevén szociális hozzájárulási adóból kedvezményt kap.
"Minimálbérnél kötelező az emelés, tehát ott az nem is kérdéses, ott automatikus lesz a kompenzáció. Azt is hangsúlyoznám, hogy a minimálbér, illetve a garantált bérminimum környékén is van számos olyan jövedelemsáv, ahol a béremelésnek annyinak kell lenni, hogy már amúgy is meghaladja az öt százalékot, ha meg már amúgy is meghaladja az öt százalékot, akkor már megéri a teljes szükséges béremelést megtenni, hiszen így az öt százalékig felülről visszaszámítva visszakapja az államtól a költséget a munkaadó" - magyarázta az interjúban Balog.
"Csak annyit kérünk, vegyenek részt az adórendszer átalakításában"
A jelenlegi szabályozás szerint ugyanakkor a bérkompenzáció nem kötelező, inkább egyfajta "szelíd kényszer". Azok a vállalkozások, akik nem hajtják végre a kormány által elvárt emelést, könnyen eleshetnek pályázatoktól és a közbeszerzésektől is elzárják magukat. Az államtitkár-helyettes ezt úgy fogalmazta meg, hogy "a munkaadóknak azt kell mérlegelniük, hogy részt vesznek-e az átalakításban; ha igen, akkor az állam jelentős részben kárpótolja őket az esetleges veszteségeikért, nem ütköznek semmilyen akadályba a támogatásoknál vagy közbeszerzéseknél".
A második lépcső: csak annyi biztos, hogy lesz
Ettől tehát még éppen lehet olyan munkavállaló, akinek a nettó bére csökkenni fog. Ebben az esetben jön képbe az államtitkár-helyettes által emlegetett második lépcső. Erről azonban nincs sok konkrétum, annyi biztosnak tűnik, hogy akik a munkaadójuktól nem kapják meg a kompenzációt, azok közvetlenül az államtól fogják. Kérdés, hogy a kérvényeket befogadó "kifizetőhely" a NAV vagy a kormányhivatalok, esetleg az azokon belül működő munkaügyi hivatalok lesznek-e majd.
Az sem eldöntött, hogy a munkaadónak majd kell-e nyilatkozatot tennie arról, hogy a bérkompenzáció első lépését nem tudta megtenni - Balog szavaiból úgy tűnt, hogy ez is felmerült. Így a kormány egy komplett listát is összeállíthatna azokból a cégekből, akik nem tudták vállalni a kompenzációt. A hivatalos eljárásrendet heteken belül kidolgozzák az NGM-ben.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
