Akár a hazai építőipart is megroppanthatja az útépítési pályázatokon nyertes társaságok különadója, a nagyvállalatok mellett lenullázódhatnak azok a kis- és közepes cégek is, amelyek alvállalkozóként vagy beszállítóként vettek részt a munkában – írja a Magyar Nemzet, amely szerint a szektor az építőipari cégeket terhelő különadót az ágazat hosszú, csaknem hét évig tartó recessziója után azért sem tudná elviselni az ágazat, mert mutatóit még mindig az infrastrukturális beruházások húzzák fel. Az első áldozatok vélhetően az építőipari dolgozók lennének, ha egy beruházást leállítanak, azonnal több ezer szakember és képzettség nélküli segédmunkás veszítheti el az állását.
Miért kell fizetni?
Mint ismert, egy, a 444.hu birtokába jutott törvénytervezet szerint a nettó árbevételből számított 15 százalékos különadót kell megfizetnie minden cégnek, amely az elmúlt hét évben százmillió forint feletti útépítési megbízást nyert az államtól, ha Brüsszel valóban 60-90 milliárd forintos bírságot vetne ki hazánkra amiatt, hogy az útépítési pályázatokon csak olyan cég indulhatott, akinek a beruházás közelében volt aszfaltkeverő üzeme. Az EU emiatt több területen fel is függesztette az uniós támogatások kifizetését.
Bár a Kormányzati Információs Központ tájékoztatása szerint a kabinet nem tervezi különadó kivetését, a központ válaszából arra lehet következtetni, hogy az Európai Bizottság által kivetett bírságot áthárítják az építőipari cégekre. A közbeszerzési adatok szerint 2007-től összesen 648 milliárd forint volt azoknak az útépítési beruházásoknak az összértéke, amelyek érintettek lehetnek az aszfaltkeverős ügyben.
Gyenge profitabilitás
Tizenöt százalékos teherrel számolva a különadó csaknem százmilliárd forintos többletteret jelentene az útépítő cégekre, ennek nyolcvan százalékát a négy legnagyobb cég - a Strabag-csoport, a Közgép, a Colas-csoport és a Duna Aszfalt - fizetné, társaságonként nagyjából húszmilliárd forintot. Fényi Tibor, a Strabag szóvivője la Magyar Nemzetnek korábban elmondta: az elmúlt években az építőipar nyeresége jelentősen csökkent, az útépítések kapcsán a profit három százalékra esett. Ilyen mértékű nyereséget nem lehet túlzottnak tartani, és ekkora különadóval sújtani - hívta fel a figyelmet. Ha a kormány mégis bevezeti az építőipart sújtó sarcot, megeshet, hogy a cégek nemcsak az útépítéseket hagyják félbe, hanem más beruházásokat sem tudnak befejezni, köztük olyan állami megrendeléseket, amelyeket a 2007-2013-as európai uniós támogatási időszak forrásaiból finanszíroznak. Ekkor viszont az elbukott beruházások után járó teljes támogatást vissza kellene fizetni – ennek az előzetes számítások szerint a költségvetést terhelő összege elérheti az 1200 milliárd forintot – írja a Magyar Nemzet.
Csepreghy: nem adó lesz, közös teherviselés
Közben Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára a Világgazdaságnak úgy nyilatkozott: ha az Európai Bizottság azt állapítja meg, hogy a döntéshozók, illetve a kedvezményezettek hibáztak, amikor az uniós szabályoknak nem megfelelő gyakorlatot alkalmazott Magyarország az útépítéseknél az aszfaltkeverők esetében, a közös teherviselés alapján az érintett kiírókat és kivitelezőket is be kell vonni a felelősségre vonásba. Ez ugyanakkor értékelése szerint nem visszamenőleges adó lesz, ez ugyanis már csak azért sem képzelhető el Csepreghy szerint mert amíg az adó átalányjellegű, a vitatott kérdésben olyan audit folyik, amelyik a 2007 óta alkalmazott kritériumok szerint elnyert több száz projektet külön-külön vizsgálja, így a felelősség mértéke is beruházásonként forintra kimutatható lesz majd.
Az államtitkár ugyanakkor nagyjából 570-600 milliárd forintnyi beruházást érinthet az ügy, az esetleges korrekció összegét a politikus 60-90 milliárd forintra becsülte, hangsúlyozva, az összeg nem vész el, más pályázatok támogathatók belőle. Erre 2015 végéig van mód.
A luxustermékek egyik jellemzője volt, hogy a piacuk válságálló, érzéketlenek az általános kereslet hullámzására, ám ez sem látszik már örök igazságnak. 
