A Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság egyik bírája fordult az Ab-hoz azért, mert álláspontja szerint a munka törvénykönyve által meghatározott juttatások után fizetendő 98 százalékos különadó eltúlzott mértékű, sérti az emberi méltósághoz és a tulajdonhoz való jogot, továbbá a különadót rögzítő 2010-es törvény nemzetközi szerződésbe, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló római egyezménybe is ütközik.
Az indítvány hivatkozott az alaptörvényben deklarált jogállamiságra is, amelybe a bíró álláspontja szerint "beleértendő egyebek mellett az is, hogy a közteherviseléssel kapcsolatos jogszabályok igazságos és társadalmilag elfogadott célt szolgáljanak, azok büntető jellegűek nem lehetnek, kivéve akkor, ha a társadalmi megítélés ezt szükségessé, illetve elfogadhatóvá teszi".
|
A különadót 2010-ben vezették be. Az Országgyűlés múlt év decemberében 2014. január 1-jei hatállyal az addigi 98 százalékról 75 százalékra csökkentette a közszférában kifizetett (kétmillió, illetve bizonyos esetekben három és fél millió forint feletti) végkielégítéseket terhelő különadót. Állami és önkormányzati vezetőknek, képviselőknek, köztulajdonú cégek vezető tisztségviselőinek és felügyelőbizottsági tagjainak a jogviszonyuk megszüntetése miatt kifizetett összeg kétmillió forint feletti része után, más állami foglalkoztatottaknak a végkielégítésük három és fél millió forinti része után kell megfizetniük a különadót. |
Strasbourgban is kimondták a jogsértést
Az Ab a bíró indítványát megalapozottnak találta. Határozatának indokolása szerint a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága 2013-ban több határozatában is megállapította, hogy a törvényes végkielégítéseknél a törvény szerinti 98 százalékos adómérték az egyezmény tulajdon védelmére vonatkozó részével ellentétes.
Az Ab nem látott okot arra, hogy eltérjen attól a tartalomtól, amelyet a strasbourgi bíróság az egyezmény tulajdon védelmére vonatkozó cikkének adott a különadó mértékével összefüggő döntéseiben.
December 31-ig volt hatályos
Az Ab a nemzetközi egyezménybe ütköző jogszabályi rendelkezés alkalmazásának tilalmát rendelte el a folyamatban lévő (korábbi jogviszonyokkal kapcsolatos) bírósági eljárásokban. Miután a vitatott rendelkezés 2013. december 30-ig volt hatályban, megsemmisítéséről nem döntött az Ab.
Az Alkotmánybíróság hivatkozott az alaptörvény azon rendelkezésére, amely szerint Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját, továbbá az alaptörvényben szintén rögzített jogállamiság alkotmányos követelményére.
A testület szerint a vitatott rendelkezés általános alkalmazási tilalmát indokolja az alaptörvény védelme, a jogbiztonság és az eljárásban érintett személy különösen fontos érdeke. Ezért az Ab a hatályon kívül helyezett, de eddig alkalmazandó jogszabályra alkalmazási tilalmat írt elő.
Erősödött a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben pénteken kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest. 
