A kiinduló állapot
Az Erste Befektetési Zrt. friss elemzése szerint ismert tény volt, hogy Ciprusnak és a jellemzően állam által tulajdonolt bankrendszernek jelentős mentőcsomagra lesz szüksége. Ciprus ennek nagyságrendjét 17 milliárd euró körüli összegre becsülte, ami abszolút értelemben nem egy óriási összeg. A probléma egyik oka a GDP-arányosan óriásira duzzadt bankrendszer. A politikai szempontok érvényesülése azt eredményezte, hogy az igényeltnél csak egy kisebb, 10 milliárd eurós mentőcsomagot ajánlottak fel a nemzetközi szervezetek, ráadásul azt is nagyon szigorú követelményrendszer mellett.
Ciprus az elmúlt időszakban adóparadicsomnak számított az Európai Unión belül. Ezt sokan - főleg orosz állampolgárok - előszeretettel kihasználták. Márpedig az adóoptimalizálás lehetőségével élők megsegítése nem különösebben vonzó lehetőség a nemzetközi szervezeteknek. Éppen ezért komoly nemzetközi támogatás hiányában szigorú feltételrendszert szabtak Ciprus számára, ami során a betétesek is veszteséget szenvedhetnek el - írja az Erste Befektetési Zrt. friss elemzése.
Mire készülnek?
| Nagyon bizonytalan a bankbetétek megadóztatásáról kedden esedékes ciprusi parlamenti szavazás kimenetele, mert támogatói és ellenzői egyforma erőt képviselnek. Ha minden képviselő részt vesz a szavazáson, és egyik sem tartózkodik, az adó kirovásához 29 szavazat kell. A kormányzó konzervatív Demokratikus Tömörülésnek 20 képviselője van, ők támogatják. A kisebbik, 8 fős koalíciós párt, a jobbközép Demokrata Párt hivatalosan nem hozta nyilvánosságra, mit fog tenni, de támogatásuk valószínűbb. Az ellenzéki kommunisták, a Ciprusi Nép Haladó Pártja 19-en vannak a parlamentben. Szerintük az adó a betétek "lenyúlása", ezért nem szavaznak rá. A szocialista EDEK párt öt képviselője szintén elutasítja az adót. A Zöld Pártnak egy képviselője van, ő is ellenzi a tervet. Bizonytalan az Európa Párt két képviselőjének a szavazata. Az egyikük közölte, hogy elveti a törvényjavaslatot. Rajtuk kívül van egy független képviselő is. |
Végleges javaslatról nem beszélhetünk, a parlament ugyanis holnap délutánra halasztotta a döntést. Nem véletlen, hogy holnap ki sem nyitnak a bankok - de előre láthatólag még szerdán sem. A betétesektől járulék formájában közel 6 milliárd eurót vonnának el - ráadásul még az is szerepel a javaslatok között, hogy még a bankok nyitása előtt le kell vonni a járulékot.
Az eredeti tervezet szerint 100 ezer euróig 6,75%-os, afölött pedig 9,9%-os járulék kerülne kivetésre. A nap közben megjelent újabb verziók alapján növelnék a progresszivitást, vagyis az alacsonyabb összegű megtakarítással rendelkezők esetében kisebb lenne az elvonás és fél millió euró fölötti összeg esetében egészen 15%-ig növelnék. Szintén bizonytalanság övezi a kártérítés tényét is. Az alap javaslat nem biztosított kártérítést, míg az újabb változatokban már államkötvénnyel vagy bankrészvénnyel való részleges ellentételezés lehetősége is szerepelt már.
Ettől alapjaiban tér el az orosz Gazprom ajánlata, aki a szénhidrogénkészletekért cserébe egymaga nyújtana pénzügyi segítséget. A Ciprus körüli szénhidrogénmezők (jellemzően földgáz) privatizációja egyébként már folyamatban van, ezekből akarna a Gazprom jelentős részesedést - ennek lehetőségét a rendelkezésre álló információk alapján Ciprus elutasította.
Megromlott a paradicsom az unortodoxiától
A társasági adó megemelése, kiegészülve a kamatadóval és azzal a ténnyel, hogy a betétbiztonság is finoman fogalmazva is megkérdőjelezhető egy csapásra megszünteti Ciprus adóparadicsomi voltát - írja az Erste Befektetési Zrt. Ez jelentős tőkekiáramlást eredményezhet.
Különösen érzékeny kérdés a 100 ezer euró alatti betétállomány esetén megvalósuló kényszerleírás, ugyanis eddig a limitig garancia van a betéteken, vagyis bár trükkös módon (járulék formájában), de sérülne a betétvédelem. (Sajtóértesülések szerint egyébként a 100 ezer euró alatti összeg megadóztatását nem Németország, hanem furcsa módon Ciprus szorgalmazta.)
Ciprus helyzete több szempontból is speciális, azonban ettől függetlenül felerősödtek azok a félelmek, hogy a rendkívüli intézkedéscsomag nem lesz egyszeri, hasonló esetek később is előfordulhatnak más országokban - írja az Erste Befektetési Zrt.
Negatív reakció, de nem pánik - vízválasztó lesz ez a hét
A KBC Equitas friss elemzése szerint a piaci reakció negatív, de nem nevezhető hatalmas pániknak. Az előttünk álló napokban hosszú távú következtetéseket is levonhatunk a piacokról. Ha hasonlóan átmeneti lesz a megingás, mint az eredménytelen olasz választások után, akkor az megerősíti az európai kilábalást és a piacok lassú talpra állása folytatódhat. Egyelőre ezt a forgatókönyvet tartja valószínűbbnek a KBC Equitas.
Ezzel együtt Ciprus lehet olyan váratlan katalizátor, mint az USA váratlan leminősítése 2011 augusztusában, ami 20-30 százalékos zuhanást okozott a világ vezető tőzsdéin. A hangsúly a meglepetésen van, az első kommentárok alapján szinte mindenkit megdöbbentett a betétadó híre. A KBC Equitas szakértői ezt a forgatókönyvet tartják kevésbé valószínűnek, de érdemes kivárni az előttünk álló napokban, amíg elül kicsit a por a piacokon - írják.
A tagországok tavaly a korábbi évhez képest hét százalékkal több védelmi státuszt biztosítottak. 
