A beterjesztett törvényjavaslatban az egyéni vállalkozók, egyéni cégek, közkereseti és betéti társaságok választhatják az 50 ezer forintos – részmunkaidős foglalkoztatásnál 25 ezer forintos – tételes kisadózói modellt. Ennek lényege, hogy a tételes adó kiváltja a főállású kisadózó személyi jövedelemadóját, osztalékadóját, társasági adót, szociális hozzájárulási adót és egészségügyi hozzájárulást. A kisadózó árbevételének határa ebben a modellben maximum 6 millió forint, viszont a forgalmi adónál az általános szabályokat követi.
| Kisadózó az, aki nem áll a tárgyhó bármely napján legalább 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban, és nem folytat kiegészítő tevékenységet. |
A másik már nagyobb árbevételre kiterjedő adózási modell a kisvállalkozásai adózás (kiva), amit azok választhatnak, akiknél a foglalkoztatott létszám nem haladja meg a 25 főt és az éves bevétel és mérlegfőösszeg pedig az 500 millió forintot. Ilyen esetekben a kisvállalati adó alapja a pénzügyi vagyon változása és a személyi jellegű kifizetések együttes összege, - amit még korrigálni kell pl. a nem vállalkozás érdekében felmerült pénzeszköz-kifizetésekkel -, amely után 16 százalékos adót kell fizetni.
Az adozona.hu három eseten keresztül mutatja be a lehetőségeket. Modelljükben szerepel három vállalkozó, akiknél különböző arányban merülnek fel költségek, egyéb feltételekben azonosak (pl. valamennyi a forgalmi adó alanya). A számításnál azt is figyelembe kellett venni, hogy az EVA alany realizálja a kiszámlázott forgalmi adót is, amelyet nem kell befizetnie a költségvetés felé, azaz az összes adóterhét valójában a vevőtől beszedett forgalmi adóval még csökkenteni szükséges, hogy az adópozíciók összehasonlíthatók legyenek. Az EVÁ-s társaság főállású társas vállalkozó tagjánál feltételeztük, hogy a garantált bérminimum után fizeti a járulékokat, illetve szociális adót. A kisvállalati adónál egyszerűsítésként az eredménnyel azonos összeggel szerepel a pénzügyi vagyon realizált változása.
Az adozona.hu a fentiek alapján megállapítja, hogy a választás nem egyszerű, hiszen több tényező árnyalja a döntést. A munkaigényes szektoroknak annál inkább megéri a 16 százalékos kisvállalati adózást választani és minél több élő munkát alkalmaz, hiszen az adó a személyi kifizetések növekedésével nem változik, mivel az adóalap kiszámítása olyan, hogy a bérköltség emelkedés adóvonzata nem csökkenti a vállalkozás eredményét, (természetesen önmagában a nagyobb bérköltség igen). Ugyanennek a hatása fordítva is igaz, ha nincs az adott esetben pl. alkalmazott, akkor a 16 százalékos kisvállalati adó még nagyobb terhet is jelenthet, mint a régi társasági adó rendszerben.
A legkisebb mikro-vállalkozásoknál a tételes kisadózói átalányadó lehet a legkedvezőbb, bár ez esetben is figyelembe kell venni az következő korlátozást. A törvényjavaslat módosítaná a társasági adót is, és kimondaná, hogy e körben nem minősül vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak az a kiadás, amely a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyai által nyújtott termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódik. Ezt követően a számlán azt is feltünteti a kisadózó, hogy speciális adózást választott, viszont ebben az esetben a vevő már nem tudja költségként elszámolni az általa kibocsátott számla összegét. Ez feltételezhetően ahhoz vezet, hogy a vevők megnézik a szállítóikat, illetve legalább 10 %-os árengedményt kérnek a tételes kisadózóktól, ami szintén a piaci viszonyok függvényében elgondolkozásra késztetheti a kisvállalkozást.
A fentiek kívül szintén jelentőséggel bír a forgalmi adó kezelése, hiszen az EVÁ-tól eltérően a kisvállalati adózó hiába csak egyszerűsített nyilvántartást vezet, a fizetendő forgalmi adó csökkentése érdekében a költségekről is gyűjtenie kell a számlákat, illetve nyilvántartást kell vezetnie. Nem vonatkozik ez arra az esetre, amikor az alacsony árbevételi határ mellett alanyi mentesség alkalmazható a forgalmi adóban. Az adó alapjának egyszerűbb számítása előnyt jelenthet az EVÁ-ban. Így előfordulhatnak olyan esetek, amikor a magas áfa kulcs és alacsony költségek miatt még mindig egyszerűbb lehet eva alanynak maradni és egyszerűbb bevételi nyilvántartást vezetni áfa fizetés és nyilvántartás nélkül.
A fővárosi agglomeráció településein tavaly 18 százalékkal kevesebb adásvétel zárult. 
