Míg augusztus 20-ig a reklámközzétevőknek kellett nyilatkozniuk reklámadó-kötelezettségükről, szeptember 20-án azon vállalkozásoknak kell bevallást beadniuk, amelyek augusztus 15-31. között reklámközzétételről szóló számlát fogadtak be - azaz reklámoztak valahol.
A reklámadó-törvény szerint a megrendelő az, akinek az érdekében végső soron a reklámközzététel történik. (Ha tehát a reklám arról szól, hogy vegyen mindenki Kovácsovics lóbalzsamot, akkor a lóbalzsamot forgalmazó Kovácsovics Kft. a megrendelő.)
Az RSM DTM friss összeállítása szerint a megrendelő soha sem esik a reklámadó hatálya alá, amennyiben a megrendeléshez közvetítőt vesz igénybe. A reklámadó rendszerében mindenkinek azt kell megvizsgálnia, hogy az, akivel megrendelőként szerződéses kapcsolatban áll, reklámközzétevőnek minősül-e (vagy csak közvetítőnek).
Ha tehát ön, vagy az ön cége reklámozott, azaz megrendelő, akkor az alábbiakat kell áttekintenie:
1. Áll-e közvetlen szerződéses kapcsolatban olyan személlyel, szervezettel, amelytől reklámközzétételt rendelt meg?
Ha nincs közvetlen szerződéses kapcsolat a reklám közzétevőjével, mert akár ügynökségen, akár kapcsolt vállalkozáson keresztül történik a megrendelés, a reklámadó szempontjából nincs további teendő. Be kell szerezni (elég másolatban) a közreműködőtől a reklám közzétevőjének nyilatkozatát, hogy a társasági adóban ne kelljen az adóalapot megnövelni.
Figyelem! A reklámadó törvény szerint nyomtatott anyagon értenünk kell minden olyan reklámhordozót, amelyre a reklámszöveg nyomtatási technikával kerül rá. (Igen, a bögrét és a tollat is, nem csak a szórólapot.) Illetőleg az ingatlanon közzé tett reklám alatt kell érteni az ingatlan kültéri homlokzatán, és belterének bármely felületén elhelyezett reklámot is.
2. Befogadott-e olyan számlát, amely augusztus 15-ét követően kötött szerződés szerinti, illetve a törvény hatályba lépését követően leadott egyedi reklám megrendelés költségéről szól?
A megrendelőnek mindig az adott hónapban kézhez vett számlákat kell vizsgálnia. Csak a törvény hatályba lépését követően kötött szerződések esnek az adó hatálya alá, így a korábban kötött szerződések számlái vonatkozásában nem kell a reklámadó kötelezettséget vizsgálni, függetlenül attól, hogy a megrendelő az erről szóló számlát csak augusztus 15-e után vette kézhez. Reklámadó szempontjából annak sincs jelentősége, hogy mi a szerződéses áfa szerinti teljesítési időpontja.
3. Rendelkezik-e a reklámközzétevő nyilatkozatával, amely szerint a reklámadó kötelezettség a reklám közzétevőjét terheli, aki az adófizetési és bevallási kötelezettségének eleget tesz?
Bár a jogalkotó meghatározza, hogy a nyilatkozatot a számlán, számviteli bizonylaton vagy egyéb okiraton kell megtenni, a nyilatkozatnak nincs formai kötöttsége. A nyilatkozat számlán történő megtétele egyszerűsítheti a nyilatkoztatás rendjét, mert ebben az esetben a nyilatkozatnak nem kell feltétlen a cégjegyzésre jogosulttól származnia, elég, ha azt a számlázási teendőkkel is megbízott könyvelő vezeti rá a számlára. Egyéb esetben a nyilatkozatot cégjegyzésre jogosultnak kell megtennie. Láncmegrendelések esetén viszont érdemes figyelni arra, hogy a társasági adó-kockázat elkerülése miatt a mögöttünk álló megrendelőnek is szüksége van a nyilatkozatra. Mivel nem biztos, hogy a számlát szívesen szeretnénk megmutatni, jobb megoldás egy külön okiraton megtenni a nyilatkozat.
A reklámközzétevő nyilatkozatának az alábbi elemeket kell tartalmaznia:
- az adókötelezettség őt terheli és az adóbevallási és adófizetési kötelezettségének eleget tesz, VAGY
- az adóévben adófizetési kötelezettség nem terheli.
Ha a nyilatkozat az adott hónapot követő hónap 20. napjáig nem áll a megrendelő rendelkezésére, havi 2,5 millió forint feletti reklámköltés esetén adóbevallási és adómegfizetési kötelezettség terheli. A bevallási határidő után kézhez vett nyilatkozat birtokában viszont mindenki jogosult önellenőrzésre.
Fontos, hogy a reklámközzétevő nyilatkozatának - ha azt nem a számlán teszi meg - a konkrét reklámközzététel beazonosításához kellően részletesnek kell lennie, az általános, konkrétumokat nem tartalmazó nyilatkozat nem feltétlenül elegendő.
4. Meghaladja-e havi szinten a 2,5 millió forintot az összesített, áfa összeget nem tartalmazó nettó reklámköltése?
A megrendelőnek a havi szintű reklámköltségek számbavételekor csak azokat a reklámköltéseket kell figyelembe vennie, amelyeknél nem rendelkezik a reklám közzétevőjének nyilatkozatával. Ha a kézhez vett számlához van nyilatkozat, akkor az abban szereplő ellenértéket az összesítésnél figyelmen kívül kell hagyni.
A nem forintban kiállított számlákra a törvény nem ad külön eligazítást. Az adóalap meghatározásánál mind az áfa törvény, mind a számviteli törvény szerinti árfolyam meghatározás, továbbá extrém esetekben a számla kézhezvétele napján érvényes árfolyam alkalmazása is elfogadhatónak látszik.
Mennyit kell adózni? Mindig kell bevallást készíteni?
Az adó alapja a havi összesített reklámköltés 2,5 millió forintot meghaladó része - ha tehát 2,6 millióra jön ki az összeg, akkor 100 ezer forint után kell adót fizetni. Az adó mértéke 20 százalék.
Ha az adott hónapban a reklám-közzététel havi összesített ellenértéke a 2,5 millió forintot nem haladja meg, nullás adattartalmú bevallást benyújtani nem kell - azaz nem kell bevallást készíteni. Egy későbbi ellenőrzés esetére mindenesetre érdemes begyűjteni minden papírt és nyilatkozatot, amivel igazolható, hogy 2,5 millió alatt maradt az összeg.
További információk:
A Nézőpont Intézet nagyon más eredményt lát, mint más közvélemény-kutatók. 
