Komoly hullámokat vetett a napokban Virovácz Péter és Tóth G. Csaba tanulmánya a magyar egykulcsos adóreformról, amelyet elsőként a Privátbankár.hu szemlézett. Az ügyben - a szerzők szándékának megfelelően - élénk társadalmi párbeszéd indult, amibe a médián kívül a jegybank és a kormányzat is bekapcsolódott.
Habár a legnagyobb figyelem a tanulmány megállapításai közül az egykulcsos adó nyerteseire és veszteseire vonatkozó részekre irányul, nem árt felidézni az utolsó fejezetet sem, amely az egyszámjegyű jövedelemadó lehetséges bevezetésének hatásait vizsgálja a költségvetési bevételek, valamint az adóterhek változása szempontjából.
Orbán dobta be újra az egyszámjegyű szja-t
Pénteken Tokióban Orbán Viktor kormányfő ismét felvetette az egy számjegyű szja bevezetését; ezt kommentálva Varga Mihály gazdasági miniszter elmondta, ő is azt szeretné, ha ez minél hamarabb megvalósulna - egyelőre azonban nem látja a forrását annak, hogy az így kieső bevételt milyen kiadáscsökkentéssel vagy más bevételek növelésével lehetne előteremteni. Varga szerint "középtávon" reális cél az egyszámjegyű szja, és hozzátette: "Ha az ország három év alatt el tudott jutni oda, hogy megfelezze az adókulcs mértékét, akkor nem valószínű, hogy még három év kell majd ahhoz, hogy tovább csökkenjen."
521 milliárdot vennének ki a költségvetésből
A Pénzügyi Szemlében megjelent tanulmány szerint a 16 százalékos adókulcs felváltása a 9 százalékos adókulccsal a 2011-es adatok alapján 521,8 milliárd forinttal, azaz 44 százalékkal csökkentené tovább a költségvetés személyi jövedelemadóból származó összes bevételét. A legtöbbet azok nyernék, akik egyébként is a legtöbb jövedelemadóz fizetik a költségvetésbe - így az összes adócsökkentés 42 százaléka, azaz 219 milliárd forint a legfelső jövedelmi tized nettó bérét növeli - írják a szerzők.
Az adóköteles magánszemélyek nettó bére évente átlagosan 119 ezer forinttal emelkedne. Az alsó öt jövedelmi tized esetében az egyszámjegyű jövedelemadó bevezetése átlagosan évente 39 ezer forint adócsökkenést jelentene, míg az adófizetők többet kereső felének átlagosan 200 ezer forinttal emelkedne a nettó bére.
A kutatók az első 5 jövedelmi tizedbe azokat sorolták, akiknek éves jövedelme legfeljebb 1,276 millió forint (ez 12 hónapos munkaviszonnyal számolva nagyjából havi 106 ezer forintos bruttó jövedelmet jelentene, azonban sok adózó nem dolgozott egész évben, így jövedelme is csak az év egy részéből lehet.) A 6-9. jövedelmi tizedbe az évi bruttó 1,276 millió és 3,880 millió forint között kereső adózók kerültek, a legfelső jövedelmi tizedbe az évi 3,880 millió forintnál magasabb éves jövedelemmel rendelkezők kerültek.
A gazdag gyermektelenek nyernének
A Privátbankár.hu júniusban publikált egy elemzést arról, pontosan hogyan is érintené a pénztárcánkat a 9 százalékos szja: az eredmények szerint az egy vagy két gyermeket nevelők közül éppen a legalacsonyabb jövedelműek nem nyernének semmit, a háromgyerekesek havi bruttó 620 ezres fizetés alatt nem látnak semmit abból a hatalmas összegből, amennyivel az intézkedés csökkenti a költségvetés bevételeit. Az okot azonban nem szabad szem elől téveszteni: ők a családi adókedvezménynek köszönhetően havi bruttó 620 ezer forintig a jelenlegi szabályok alapján nem fizetnek személyi jövedelemadót. A teljes elemzést itt olvashatja: Most a gazdag gyermektelenek nyernének az új szja-val >>
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 322,56 pontos, 0,41 százalékos emelkedéssel történelmi csúcson, 79 551,80 ponton zárt pénteken. 
