Scheiring Gábor (LMP) azt kérdezte: "miként kívánja csökkenteni a kormány a hatalmas mértékű jövedelemkiáramlást"?
A kedvezményes társasági adókulcsot korábban éppen a kis- és középvállalkozások nem tudták igénybe venni, mert nem tudták teljesíteni az ehhez kapcsolódó szigorú feltételeket. A kormány 2010-től egyebek között ezért tette lehetővé a kedvezményes 10 százalékos társasági adókulcs széles körű alkalmazását - mutatott rá a nemzetgazdasági miniszter.
2010. július 1-je óta lényegében a teljes kkv-szektor 10 százalékos társasági adókulccsal adózik, ellentétben a magas adózás előtti eredménnyel rendelkező - jellemzően multinacionális - vállalatokkal, amelyek a pozitív adóalap 500 millió forintot meghaladó összege felett továbbra is 19 százalék mértékű társasági adó fizetésére kötelezettek. Már csak ezért is nehezen érthető az az álláspont, amely szerint a kormány nem szedi be az adót a multinacionális vállalatoktól, vagy éppen nekik kedvezne - fogalmazott a miniszter.
Matolcsy György hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a magyar adópolitika nem szándékozik gátat vetni a beruházások előtt, a fejlesztési adókedvezményeket bármely vállalkozás igénybe veheti, ha teljesíti a társasági adó törvényben meghatározott feltételeket. A fejlesztési adókedvezmény csak akkor vehető igénybe, ha a vállalkozás új munkahelyeket teremt, továbbá vállalja, hogy a megvalósítandó beruházást annak üzembe helyezését követően kis- és középvállalkozás esetében legalább három évig, nagyvállalkozás esetében legalább öt évig fenntartja. "Mindezekre való tekintettel hangsúlyozzuk, hogy a Magyar Kormány nem nyújt anélkül adókedvezményt a külföldi vállalkozások számára, hogy ne várná el cserébe új munkahelyek megteremtését, illetve hosszabb magyarországi jelenlétet" - jelentette ki a miniszter.
|
Egyetért? Vitatkozna? |
Hozzátette: egyetért azzal, hogy az indokolatlan jövedelemkiáramlást minden gazdaságpolitikának fokozottan szem előtt kell tartania, s keresni kell azokat a jogi eszközöket, amelyek megfelelő keretet adnak a megtermelt haszon magyarországi felhasználásához. Ennek legfőbb eszköze azonban a miniszter szerint nem lehet csupán a tiltás; a kiszámítható, versenyképes adórendszernek kell biztosítania, hogy a megtermelt javakból származó eredményt újra Magyarországon fektessék be. A kormány a miniszter szerint ebbe az irányba tesz lépéseket.
Egy ilyen konkrét lépésként említette, hogy a társasági adó rendszerében szigorították az alultőkésítettségre vonatkozó szabályozást, amely korábban teret engedett annak, hogy a külföldi tulajdonban álló társaságok kamatmentesen, hitel útján - részben - adómentesen vigyék ki a jövedelmüket Magyarországról. "Ezt a kiskaput bezártuk" - írta a miniszter.
| A miniszter által emlegetett jelentős szigorítás ellenére Magyarországon jelenleg több mint 6000 cég működik offshore tulajdonossal, azaz több cég működik offshore tulajdonosi háttérrel, mint ahány cseh, holland, spanyol és angol együttvéve. Szakemberek szerint hiányosak a hazai gazdaságot védő jogszabályok, így semmi sem akadályozza meg, hogy az itt elért eredményt a vállalkozások magyarországi adóztatás nélkül kivigyék az országból, jelentős adóbevételtől megfosztva a hazai költségvetést. Részletek >> |
Jelentős szigorítást léptettek életbe az úgynevezett offshore társaságokkal szemben is (bizonyítási kötelezettség szigorítása, meghatározott tartalmú nyilvántartások bevezetése), és jelentősen növelték az adóhatóság ellenőrzési eszköztárát is. A kormány ezzel hatékony lépéseket tett, hogy jelentősen megnehezítse az alacsony társasági adókulccsal rendelkező országokba történő jövedelemkiáramlást - tette hozzá.
"Arról is biztosíthatom, hogy a polgári Kormány továbbra is elkötelezett a stabil, kiszámítható és vállalkozásbarát adózási környezet fenntartása mellett, és hogy a kedvező társasági adó rendszer révén a jövőben is arra fogja ösztönözi a társaságokat, hogy fokozzák magyarországi jelenlétüket" - írta Matolcsy György az ellenzéki képviselőnek adott válaszában.
Nem húztak lapot a 19-re
A parlament 2010 júliusában fogadta el azt a gazdasági és pénzügyi törvénycsomagot, amely rendelkezett arról, hogy a kedvezményes 10 százalékos társasági adókulcsot a korábbi 50 millió forintos adóalappal szemben 500 millió forintos pozitív adóalapig lehet alkalmazni, egyúttal megszüntették a kedvezményes adókulcshoz kapcsolódó feltételeket. Az adókulcs az adóalap 500 millió forintos része után 19 százalék maradt.
|
Az adóhatóság is figyel A társasági adózásban az adóhatóság továbbra is kiemelt figyelmet fordít a transzferárakra, különösen a külföldi tulajdonú vállalkozások esetében, a jegyzett tőke, tőketartalék jelentős változása esetén pedig továbbra is kíváncsi a növekedés forrása. Összességében a tavalyinál ezermilliárd forinttal több adót kíván beszedni a NAV - mire ugrik leginkább a hatóság? |
A 2010-es átmeneti évben a 2010. január 1. és június 30. közötti időszakra 50 millió forintig 10 százalékos adókulcsot alkalmazhattak azok az adózók, akik teljesíteni tudták a feltételeket, a többiek pedig 19 százalékos kulcsot. A 2010. július 1-jétől december 31-ig terjedő időszakban 250 millió forintig 10 százalék volt az adókulcs, a 250 millió forint feletti összegre pedig 19 százalék.
A parlament 2010 novemberében 2013. január 1-jétől egységesen 10 százalékra csökkentette a társasági adókulcsot. "A versenyképesség további növelése érdekében a kormány már most törvénybe foglalta, hogy 2013. január elsejétől az arányosság jegyében teljesen egykulcsossá alakítja a társasági adó rendszerét úgy, hogy általános jelleggel, az adóalap nagyságától függetlenül 10 százalékos lesz a fizetendő társasági adó mértéke. Az adócsökkentés eredményeképp Magyarország fogja nyújtani a legkedvezőbb adózási környezetet a kelet-közép-európai térségben, aminek kézzelfogható eredménye lesz a tőkevonzó képesség növekedése és az új munkahelyek teremtése" - kommentálta a változást az NGM akkori, 2010. decemberi közleményében.
Matolcsy György 2011. március 1-jén, a Széll Kálmán Terv ismertetésén jelentette be, hogy 2013-2014-ben mégsem csökkentik 19-ről 10 százalékra a társasági adó általános szintjét, hanem a társasági adóból származó bevételt is államadósság-csökkentésre fordítja a kormány.
A bankcsoport elkezdte kidolgozni saját, legfeljebb 5 százalékos éves kamatozású, folyósítási és hitelbírálati díj nélküli jelzáloghitel-konstrukcióját. 
