Nem győzik a munkát a segélyszervezetek

Drasztikusan nőtt a segélykérők száma a gazdasági válság megjelenése óta, a céges felajánlások pedig a törvényi szabályozás miatt majdnem megszűntek; a magánszemélyek adakozási kedve azonban nem csökkent - mondták az MTI-nek az egyházi segélyszervezetek képviselői.

Fekete Dániel, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet sajtóreferense közölte: a kormány válságkezelési stratégiája szeretné eltörölni azt a kedvezményt, miszerint a személyi jövedelemadó-alap és a társasági adóalap csökkenthető az adományok értékével. "Ez döntően befolyásolhatja a működést", holott ezzel a tervezett lépéssel legfeljebb 3 milliárd forintot takarít meg a kormány számításaik szerint.

Az ország költségvetését tekintve ez nem jelentős spórolás, arra viszont elegendő, hogy ellehetetlenítse a segélyszervezeteket. Más civil szervezetekkel is felvették a kapcsolatot, hogy közösen lépjenek fel a kormány tervezett intézkedése ellen, és ne szűnjenek meg a személyi jövedelemadó és a társasági adókedvezmények - hívta fel a figyelmet.

A tavaly bevezetett általános forgalmi adó (áfa) törvényének módosítása is a felajánlások drasztikus csökkenésének irányába hatott, ugyanis a cégeknek már nem áll módjukban visszaigényelni a felajánlásaik után az áfát.

A tavaly adventi, magánszemélyek körében végzett gyűjtés a válság ellenére nem hozott nagy visszaesést, mintegy 30 millió forintot sikerült összegyűjteniük. Az azonban szinte biztosan prognosztizálható, hogy az idén nem sikerül tartani ezt a szintet, mert a lakosság anyagi helyzete folyamatosan romlik - mondta.

Arról is beszélt, hogy kétszer annyian veszik igénybe szolgáltatásaikat, mint a válság előtt, amivel viszont a munkájuk megszaporodott. Hangsúlyosabbá vált a munkahely-közvetítő tevékenységük, de azok száma is nőtt, akik a szociális támogatási kérelmük megírásához kérik a segítségüket.

Révész Szilvia, a Baptista Szeretetszolgálat kommunikációs igazgatója elmondta: a hozzájuk forduló rászorulók száma mintegy 10-szeresére emelkedett december óta, és lassan odajutnak, hogy a kéréseknek nem mindig tudnak eleget tenni. A válság ott is határozottan érződik, hogy krízisotthonaik, anyaszállásaik megteltek, amire a közelmúltban még nem volt példa - tette hozzá.

Sass Gyula Levente, a civil szervezetként működő Magyar Máltai Szeretetszolgálat intézményi és fejlesztési igazgatója az MTI-nek elmondta: a segítségkérők száma 20-30 százalékkal nőtt meg a válság következtében. Nagy részük a bedőlt hitelek és munkahelyeik elvesztése miatt fordult hozzájuk.

Nem egyedi eset, hogy három- vagy többgyermekes családokban egyik hónapban az anya, a következő hónapban az apa vesztette el munkáját. Ezekben az esetekben, amikor az éhezés szélére sodródnak a családok, úgynevezett krízisellátást kell alkalmazni - mondta. Ennek során élelmiszersegélyt adnak nekik, majd folyamatosan nyomon kísérik sorsukat. Szükség esetén kifizetik gáz- és villanyszámláikat, és tárgyalnak a helyi közüzemi szolgáltatókkal a számlák további rendezéséről. A végleges megoldást a bankokkal való megegyezés jelentené, egy pénzintézettel folyamatos tárgyalásban is állnak, s közel vannak a megoldáshoz - jelezte.

Közlése szerint munkájukat megnehezíti az áfatörvény tavalyi módosítása, egyebek mellett ezzel kapcsolatban tettek javaslatokat a Miniszterelnöki Hivatalnak és a Pénzügyminisztériumnak, ám kezdeményezéseiket nem vették figyelembe. Előfordult olyan esetük is, hogy egy kamionnyi tisztítószer-szállítmányt csak úgy kaptak meg, hogy közben egy másik cég szponzorként kifizette annak áfáját a felajánló helyett.

Sass Gyula Levente szólt arról, hogy önkénteseik segítségével igyekeznek intenzívebbé tenni az adománygyűjtésüket, a gyermekszegénység enyhítésére pedig még jobban odafigyelnek a jövőben, mert a gazdasági válság mélyülésével "lassan nem szokatlan az éhezés sem, az elégséges ruházkodás pedig már luxus".

Fidesz: ne legyen több a segély, mint a bér
Pusztít a válság - de mi közünk van hozzá?
Német segítség kell a magyar lakáshiteleseknek?

MTI