Robert Fico szerint a vasárnapi választások után Szlovákia lebontja az egykulcsos személyi jövedelemadó és társasági adó rendszert, hogy a gazdag szlovákok és a vállalatok nagyobb részt vállaljanak a pénzügyi konszolidáció terheiből.
"Tartunk tőle, hogy az idei deficit meghaladja a tervezett 4,6 százalékot, és így még nehezebb lesz jövőre 3 százalék alá szorítani az államháztartás hiányát" - mondta a Reutersnek Fico, aki a Smer párt vezetőjeként nagy valószínűséggel Szlovákia következő miniszterelnöke lesz.
Robert Fico azt tervezi, hogy az évi 30 millió eurót meghaladó profitot termelő cégek társasági adóját 22 százalékra emeli a jelenlegi 19 százalékról. A Smer párt vezetője ezen kívül 19 százalékról 25 százalékra tervezi emelni az évi több mint 33 ezer euró (9,6 millió forint) jövedelemmel rendelkező szlovákok személyi jövedelemadóját.
Fico a bankszektor adózását sem hagyná változatlanul. Azt mondta, hogy ha az ágazat rekordprofitra tett szert, akkor rekordadót kell fizetnie. A szlovák bankágazat adózott eredménye 34 százalékkal 674,2 millió euróra nőtt tavaly. Szlovákia korábban 0,4 százalékos speciális bankadót vetett ki a kereskedelmi bankoknál elhelyezett vállalati betétekre, ami komoly bírálatot váltott ki a bankok részéről. A Robet Fico vezette Smer ezt az adót 0,7 százalékra emelné.
Szlovákiában 2004-ben, a második Dzurinda-kormány idején vezették be az egykulcsos, 19 százalékos adót. A rendszer érdekessége az volt, hogy nem csak a személyi jövedelemadó, hanem az áfa és a társasági adó is ugyanekkora volt. Korábbi találgatások szerint a 2005-től évekig tartó jelentős invázió a multicégek részéről éppen ennek az intézkedésnek volt köszönhető.
Robert Fico már a bevezetésekor és azóta is többször ostorozta az egykulcsos adórendszert, elsősorban arra hivatkozva, hogy az igazságtalan előnyhöz juttatja a gazdagokat. Szlovákiában emiatt már 2007-ben bevezették a milliomos-adót, amit a havi 1650 euró fölötti keresetűek fizetnek. Fico azóta rendszeresen hangsúlyozta a progresszív adózás szükségességét.
A plusz bevételekre pedig egyre égetőbb szüksége van Szlovákiának. A szlovák kormány év elején az idei évre várt GDP-növekedési ütemet 1,1 százalékra csökkentette a novemberben várt 1,7 százalékról. Jövőre 2,7 százalékos, a rákövetkező évben 3,6 százalékos gazdaságnövekedésre számít.
A lassabb növekedés miatt a kormánynak nehezebb lesz tartania azt a vállalását, hogy a GDP-arányos államháztartási hiányt az Európai Unió 3 százalékos limitje alá szorítja 2013-ban. A tavalyi államháztartási deficit 4,6 százalék lett az egy évvel korábbi 8,1 százalék után.
Az S&P csökkentette Izrael hosszú távú hitelminősítését a „katonai eszkalációs kockázatokra” hivatkozva. 
