Az agrár-élelmiszeripar jelentős szerepét hangsúlyozta a következő évek magyar gazdasági stratégiájában az MKB Bank és a Takarékbank agrár- és élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója a Portfolio Agrárium 2022 konferenciáján szerdán Kecskeméten.
Hollósi Dávid szerint az elmúlt évek legturbulensebb makrogazdasági környezetében kell elkezdeni az eddigi legnagyobb vidékfejlesztési programot, ezért különösen nagy szükség lesz a piaci szereplők, a szabályozók, a pénzintézetek és a garanciaintézmények szorosabb együttműködésére, innovatív alkalmazkodási képességére. Már csak azért is, mert a magyar kiskereskedelmi forgalom 36 százaléka élelmiszer és ital, ez a legnagyobb egyedileg mért kategória, és még csökkenő fogyasztás mellett is alapvető jelentőségű. Az agrár-élelmiszeripar továbbá a magyar export húzóágazata, mintegy 700 milliárd forinttal járul hozzá a külkereskedelmi többlethez.
A konferencia orosz-ukrán háború hatásaival, a gazdaságban és az agrárpiacokon okozott rendkívül helyzettel foglalkozó szekciójában Hollósi Dávid rámutatott, hogy az élelmiszer-ellátás biztonsága minden körülmények között kiemelt fontosságú, hatékony beruházásokkal pedig Magyarországnak kiváló pozíciói vannak ezen a téren.
A jelenlegi makrogazdasági környezet azonban a magyar gazdaság egyik motorjának számító magas beruházási volumen csökkenése irányába hat. A koronavírus-világjárvány hatására nyersanyagpiaci szuperciklus van kibontakozóban, a tőzsdei kereskedésben elérhető nyersanyagok – a kőolajtól az acélon és a fán át a kukoricáig – hosszú távon emelkedő ártrendet mutatnak, inflációs környezetet teremtve. A korábbiaktól eltérően a jelenlegi szuperciklusban ráadásul az élelmiszerpiacok, amelyeken az árakat jellemzően más tényezők – időjárás, állatbetegségek – mozgatják, nem válnak el a gazdaság egészétől, sőt, hatványozottabban érvényesülnek az inflációs hatások, az élelmiszerek éves árváltozása vélhetően meg fogja haladni a fogyasztói árindex Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelzett 10 százalékos emelkedésének mértékét.
A nyersanyagpiaci szuperciklus, a gyorsuló infláció folyományaként és az orosz-ukrán háború hatására idén a világgazdaság minden bizonnyal stagflációba esik, vagyis az infláció gazdasági lassulással párosul. A nagyfokú bizonytalanság a reálbérek növekedési ütemének lassulásához, a vállalati és a lakossági hitelezés csökkenéséhez vezet, ami visszafogja a beruházási kedvet és volument. A szabályozók legutóbb az 1970-es évek olajválságában tapasztaltak hasonlót – mutatott rá Hollósi Dávid. Hozzátette, a stagfláció beállta nehézséget jelent a költségvetési és monetáris politika számára, mert nem lehet a rendelkezésre álló hagyományos eszközöket felhasználni. Mint mondta, a következő évek nagy feladata az lesz, hogy a szabályozók hogyan találják meg az egyensúlyt az infláció letörését szolgáló, ugyanakkor a fogyasztást és ennek nyomán a beruházásokat is visszafogó kamatemelés és aközött, hogy a beruházások ösztönzése érdekében csökkenteniük kellene a kamatot, ami viszont gerjesztené az inflációt.
A magyar gazdaság egyik motorja a magas beruházási volumen, amit támogatott az alacsony kamatkörnyezet, a teljes nemzetgazdaságban több mint kétszer annyi beruházás megy végbe, mint 6-7 éve – emelte ki Hollósi Dávid, hangsúlyozva, hogy az elkövetkező 5-6 évben a magyar vidéknek a 80 százalékos állami társfinanszírozással hozzávetőleg 4300 milliárd forint támogatás érkezik, átlag 50 százalékos támogatásintenzitás mellett ez nagyságrendileg 9000 milliárd forint beruházást indukál.
Hollósi Dávid szerint innovációra van szükség a finanszírozásban, nem csak az élelmiszer-előállításban. Erősíteni kell a tőkeági finanszírozás bevonását – eddig erre a vidékfejlesztési program finanszírozásánál nem volt lehetőség –, ezáltal lehetővé válna, hogy külső befektető szolgáltasson a beruházásokhoz plusz önerőt, amelynek elvárt mértéke várhatóan emelkedni fog – fejtette ki. Hozzáfűzte, a nagyobb gazdaságok részéről is célszerű lenne növelni az állami garancia bevonásának elfogadottságát.