Az Európai Unióban a globális átlagnál kétszer több húst esznek az emberek, s bár a fogyasztás csökkenő tendenciát mutat, még így is nagyon magas. Egy lakos átlagosan hetente 1,5 kilogramot tol le. A húsfogyasztás nem csupán az egészségünkre káros, de a környezetvédelmi gondokat is tetézi - állítja a Greenpeace. A szervezet szerint sokkal gyorsabban, az évtized végére 70 százalékkal kellene csökkenteni ezt a másfél kilogrammos arányt, 2050-re pedig 30 dekára kellene visszamenni.
Egyre hevesebb vita zajlik a témában az egész kontinensen. Múlt hónapban a fogyasztóvédelemmel foglalkozó spanyol miniszter szenvedélyes megszólalásában a húsfogyasztás csökkentését kérte a spanyoloktól a saját egészségük és a környezet védelme érdekében. Az agrárminiszter, azonnal nekiment, majd órákkal később a kormányfő is bírálta, mondván:
"egy félig átsütött steaknél nincs is jobb".
Ez azért érdekes fejlemény, mert éppen a spanyolok állnak az élen a húsfogyasztásban az EU-n belül (évi több mint 100 kilogramm fejenként) és egyelőre nem sok jele van annak, hogy a lakosok feladnák kedvenc steakjeiket, kolbászaikat vagy sonkáikat és nagy arányban térnének át a zöldségekre.
Politikailag nagyon nehéz egyensúlyozni az ellentétes érdekek között. A rengeteg mezőgazdasági kistermelő az állását félti, a környezetvédők az állattartás miatti pusztítás és az üvegházhatású gázok miatt lázonganak, az olcsón megvehető húsokhoz szokott lakosság pedig attól fél, hogy magasabb lesz a bolti számlája, ha más termékeket kell vennie, illetve sérül az egyik fontos nemzeti identitási elem, a nemzeti konyha.
A The Guardian ezzel összefüggésben idézett egy 10 országra kiterjedő, az EU által is támogatott friss európai felmérést. Eszerint a megkérdezettek 46 százaléka a korábbi évekhez képest kevesebb húst eszik és 40 százalékuk azt tervezi, hogy csökkenti ezt a közeljövőben. Az Európai Bizottság egy minapi anyagban ugyanakkor így fogalmazott: hiába tudatosabbak az európai lakosok ezen a téren és mind többen értik meg, hogy milyen káros környezeti hatásai vannak a túlzott húsfogyasztásnak, a következő években várhatóan évente és fejenként mindössze három kilogrammal lesz kevesebb, amit megesznek.
Az említett és vitába keveredett spanyol miniszter szerint a nagy húsipari vállalatok nyomást gyakorolnak a kormányra, mert védik ipari érdekeiket és a nekik beszállító, egyébként rendkívüli környezetterhelést okozó nagygazdaságokat. Az agrárminiszter ugyanakkor a kis családi gazdaságokat akarja támogatni és fellép a nagy cégek intenzív gazdálkodása ellen.
A brit lap Németországról szólva kiemelte, hogy szintén nagy belső viták vannak a témában, miközben az ország az egy főre jutó állati eredetű ételek fogyasztásában az első az EU-ban. Itt is csökken a húsfogyasztás, de a wurst az szent dolog arrafelé. Még az elvileg legnagyobb környezetvédő párt, a Zöldek is óvatosak ezzel kapcsolatban, ugyanis sokáig azt kenték rájuk, hogy "megtiltanák az egyik legnagyobb emberi örömöt, az evést". Ez a pecsét még kilenc évvel ezelőtt ragadt rájuk, akkor országos vegán napot hirdettek az állami étkezdékben, mire a Bild bulvárlap ezzel a szalagcímmel jelent meg:
" A Zöldek el akarják venni tőlünk a húsunkat!"
Most, hogy bekerültek a kormányba, inkább a minőségi húsra figyelnek és azt mondják, hogy száműzni kell a németek étrendjéből a "szemétolcsón kínált szemét ételt". Ez utalás a hard diszkontok és szupermarkertek dömpingáraira, amivel az új, egyébként török származású agrárminiszter szerint tönkre teszik a gazdákat, ártanak az állatállománynak és kihalásra ítélnek bizonyos fajokat. A politikus szerint a minőségi ételek felé kell elmozdulni és azokért nem szégyen magasabb árat kérni. Ezt a kijelentését viszont azonnal bírálták a szociális egyenlőségre törekvő szervezetek és pénzbeli kompenzációt követeltek a szegényebb társadalmi rétegeknek.
Az olasz környezetvédelmi miniszter nem régiben a kisebb húsfogyasztás egészségre gyakorolt kedvező hatását hangoztatta. Azt is kiemelte, hogy a hatékonyabb állattenyésztés révén kevesebb vízre lesz szükség és a széndioxid-kibocsátás is csökkenhet. A farmerek persze visszavágtak: Olaszország az EU-n belül jól áll, hiszen az egyik legalacsonyabb a húsfogyasztás, ezen kívül a mértékletes húsbevitel kifejezetten előnyös az étrend egyensúlya szempontjából. Inkább azt kérik a kormánytól, hogy a helyben termelt élelmiszerek fogyasztására ösztönözze a lakosságot, ezzel sokkal jobban védenék a természetet.
Franciaországban ugyancsak csökkenőben van a húsok népszerűsége. Az elmúlt három évben a lakosság fele mérsékelte a húsok bevitelét, 30 százaléka pedig azt tervezi, hogy így tesz a következő három évben. A termelők ellenállása azonban nem tört le, akárcsak Dániában, ahol még a szakszervezetek is tiltakoztak az ellen, hogy az állami étkezdékben kötelező heti két húsmentes napot tartottak - a kormány meg is hátrált és visszavonta a rendelkezést.
Mivel az ünnepnapnak számító nagypéntek miatt idehaza zárva tartott a bankközi devizapiac, alacsonyabb forgalomban ugyan, de a forint külföldön hasított. 
