5p

A dánok az Európai Unió direktívájának betartását komolyan veszik, a finnekhez és a svédekhez hasonlóan.

Körülbelül 134 millió sertést tenyésztenek élelmezés céljából az Európai Unióban. Ezeknek a rendkívül intelligens állatoknak a túlnyomó többségét zsenge korukban műtéti csonkításnak vetik alá: levágják a farkuk nagyrészét, általában érzéstelenítés vagy fájdalomcsillapítás nélkül. A malacokat kizárólag azért fosztják meg a farkuktól, hogy megelőzzék a farokharapás által okozott károkat. Ez a kóros harapdálás valójában az unalom és a nem megfelelő körülmények közötti tartás stresszének az eredménye — összegzi az Eurakctiv.

Az intenzív állattenyésztés világában az állatok testét rutinszerűen sebészi úton módosítják, ahelyett, hogy lakókörnyezetüket gazdagítanák oly módon, hogy az valóban megfeleljen összetett jóléti szükségleteiknek — teszi hozzá a lap.

Farkatlan disznók kisebb helyen is tarthatók
Farkatlan disznók kisebb helyen is tarthatók
Fotó: Wikipédia

Az EU sertésvédelmi irányelve kifejezetten tiltja a rutinszerű farokvágást. Valójában csak akkor hajtható végre, ha bizonyított a sertések farkának rágás miatti sérülése. Továbbá, az eljárás igénybevétele előtt megelőző intézkedéseket kell hozni a farokharapás csökkentésére és megszüntetésére, például biztosítani kell a megfelelő környezetgazdagítást.

A dánok kiállnak a malacok mellett

Több évvel ezelőtt vizsgálódásai eredményeként, az Európai Bizottság utasította a tagállamokat, hogy készítsenek cselekvési terveket e rutincsonkítások fokozatos megszüntetésére, és számos oktatási anyaggal látták el őket, hogy elmagyarázzák az ép farkú sertések nevelésének legjobb gyakorlatait, valamint az ehhez kapcsolódó, az állatok jólétét fokozó megoldásokat.

Az Európai Bizottság nemrég hagyott jóvá egy 20 millió eurós dán állami támogatási programot, amely támogatja a magasabb állatjóléti előírásokat betartó disznótartókat. A cél az, hogy segítsék a gazdálkodókat abban, hogy végrehajtsák a legelemibb megelőző intézkedéseket a farokvágás kockázatának csökkentése érdekében, ideértve a tartási feltételek javítását is.

Tekintettel arra, hogy Dánia az EU negyedik legnagyobb sertéshústermelője – 11 368 000 sertésállományával 2023-ban – a magasabb jóléti normák felé való elmozdulás állatok millióira lesz pozitív hatással.

Ez példát mutathat a többi tagállam számára, amelyek – valljuk be – jelenleg nem képesek az élelmiszertermelés céljából tenyésztett sertések többségére hasonló terveket kidolgozni a fejlesztések finanszírozására.

Valahányszor az állatjólét előmozdításának szükségességéről vitatkoznak, a politikusok és a gazdálkodók mindannyian egyetértenek abban, hogy az állatok jólétének javítása fontos, de a kérdés lényege az, hogy ki fogja ezt fizetni?

Okos, kíváncsi állatok, intelligenciájuk a kutyákéhoz mérhető, a nagyüzemi sertéstartó telepeken viszont szinte semmiféle olyan ingerrel nem találkoznak, mint a természetben. A táplálékuk eléjük van öntve, jellemzően olyan formában, hogy gyakran még rágniuk sem igen kell. Nem csoda, ha »rommá unják« magukat – mondta a 24.hu-nak Maros Katalin etológus.

Emellett – praktikus okokból – igen zsúfoltan tartják őket, a magyar állatvédelmi törvény szerint a sertés súlyának függvényében, egyedenként minimum 0,4–0,65 négyzetméternyi szabad alapterületet kell biztosítani (azaz fél és egy négyzetméter közötti terület jut egy-egy állatra) — teszi hozzá a lap.

A farokrágás jelenségnek a legkevésbé az agresszióhoz van köze, az etológusok alapproblémaként a helyszűkét, az ingerszegény környezetet és a takarmányozás módját, illetve a táplálék mennyiségét és minőségét emelik ki a kiváltó okok közül.

A Nébih utat mutat

Míg Dániában a költségeket részben fedező állami program indult a farokvágás visszaszorítására, addig hazánkban az állattaróknak nem a pénztárcájára, hanem a lelkiismeretére apellálnak.

„A farokkurtítás rutinszerű alkalmazása állatvédelmi szempontból rossz fényt vet a sertéstartásra, ezért felelős gazdaként mindent meg kell tenni az állatok jólétének növelése, valamint a stresszfaktorok elkerülése érdekében, megelőzve a farokrágás kialakulását. Ehhez mind az Európai Unió, mind pedig a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ajánlásokat, útmutatókat dolgozott ki, amelyek a sertések viselkedésének megfigyelésére és a farokrágás okainak kiküszöbölésére helyezi a hangsúlyt” — húzta alá Dr. Pallós László, országos állatvédelmi főfelügyelő a Nemzeti Agrárkamara honlapján.

Finn példa

Finnország egyike annak a két uniós országnak - Svédország mellett -, amely a szigorúbb tilalom mellett döntött: Finnországban 2003 elejétől tilos a farokvágás. A sertések finnországi elhelyezését és kezelését mind az európai, mind a nemzeti jogszabályok, de a kormányzati támogatások, az iparági ajánlások és az önkéntes kezdeményezések is befolyásolják. A finn sertéstenyésztés számos jellemzője a megelőzés szerepét erősíti a farokharapás kockázatát illetően: ezek közé tartozik többek között a viszonylag nagyobb hely biztosítása, a részben rácsos padló, a manipulálható a sertések számára érdekes anyagok használata, a jó állategészségügyi állapot és a hosszú vályúból történő etetés.

Emellett a finn termelők motiváltak a nem farokvágott sertések tenyésztésére, ami talán a siker egyik legfontosabb előfeltétele.

A finnországi tapasztalatok azt mutatják, hogy bár a farokharapás még mindig kihívást jelent egyes gazdaságokban, általánosságban elmondható, hogy intenzív termelésben is lehet nem levágott farkú sertéseket tenyészteni. A „farkas” sertések tenyésztését elősegítő gazdálkodás és elhelyezés javításának lehetséges pozitív mellékhatásai közé tartozik a jó növekedési ütem és az antimikrobiális szerek iránti igény csökkenése.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Agrár Örülhetnek az agrárgazdák
Privátbankár.hu | 2024. október 10. 11:04
A jövő héten megkezdődhet a közvetlen támogatások előlegfizetése.
Agrár Újabb hatóságot ültet a Spar és társai nyakába Nagy Márton
Privátbankár.hu | 2024. október 10. 09:38
A jövő évtől jön a nemzeti kereskedelmi és fogyasztóvédelmi hatóság.
Agrár Bulgáriában elég volt a gazdák fenyegetése
Privátbankár.hu | 2024. október 8. 15:41
100 millió eurós állami támogatást kapnak a bolgár gazdák miután tiltakozást helyeztek kilátásba az az ukrán mezőgazdasági termékek importja miatt - jelentette be hétfőn a bolgár kormány.
Agrár Tömegtermékek helyett csúcsélelmiszerek előállítása jön az Európai Unióban?
Szirmai S. Péter | 2024. szeptember 30. 15:05
A fenntarthatósági célok alapján hamarosan döntenie kell az EU-nak. Az olcsó tömegterményeket, akár a gabonát, a jövőben már csak importálva átáll-e a drága csúcs-termékek előállítására. Erre is kerestük a választ a Közös Agrárpolitika formálódó reformjával kapcsolatban.
Agrár Almavész: ez lehet a megoldás a levéltetvek inváziója ellen
Privátbankár.hu | 2024. szeptember 27. 17:03
Számos ország van a világon, amely sok almát termel, és az elmúlt évtizedekben végeláthatatlan küzdelmet folytatott azokkal kártevőkkel, amelyek tönkreteszik a termést. Ez a háború fordulatot vett.
Agrár Hazudozás vádjával indult per a mamutvállalattal szemben
Privátbankár.hu | 2024. szeptember 24. 12:12
Precedensértékű lehet az a per, amelyet Kalifornia állam indított a világ legnagyobb olajvállalata, az ExxonMobil ellen azzal a váddal, hogy közvetve hozzájárul a veszedelmes klímaváltozáshoz.
Agrár Megvillant a román mérnökök „géniusza”
Privátbankár.hu | 2024. szeptember 24. 06:01
Robotizálta a mezőgazdasági termelők munkáját a romániai vállalkozás, olyan automatát alkotva, amely sor tipikus munkát elvégezhet a földeken. 
Agrár Megsegíti a gazdákat az EU - de nem Magyarországon
Privátbankár.hu | 2024. szeptember 23. 16:15
  Az EU megsegítené a szélsőséges időjárás miatt kárt szenvedett gazdákat több tagállamban.
Agrár Fütyül ez az orosz ágazat az európai uniós szankciókra
Elek Lenke | 2024. szeptember 19. 15:08
Az állam több mint öt éve döntött úgy, hogy odafigyel a hazai bortermelésre, és elkezdődött a szőlészeti és borászati ​​törvény kidolgozása. Ennek legfontosabb alaptétele az volt, hogy a nem helyi szőlőből készült bort többé nem nevezhetik orosznak.
Agrár Egyre elkeserítőbb helyzetben a magyar gazdaság húzóágazata
Privátbankár.hu | 2024. szeptember 18. 10:11
Vannak dogmák, amelyekkel kiemelten foglalkozni szükséges, és le kellene számolni mielőbb, ha erős hazai agrárgazdaságot szeretnénk.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG