Változtatna a kormány a május elsején életbe lépő, de már elfogadott mező- és erdőgazdálkodási földek forgalmáról szóló törvényen, hogy a demokratikus elvek erőteljesebben érvényesüljenek a helyi földbizottságok felállításakor, miután az unióból is kifogásolták az erre vonatkozó előírásokat – tudta meg a Magyar Nemzet. A lap pénteki számában azt írta, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium megerősítette értesülésüket.
A kétharmados törvény rendelkezéseinek módosítása szükséges annak érdekében, hogy a helyi földbizottságok létrehozásának demokratikus legitimációja megkérdőjelezhetetlen alapokon nyugodjon. A testületek csak ezután alakulnak meg. Az eljárást úgy bonyolítják le, hogy kellő idő álljon a gazdák rendelkezésére a felkészüléshez - közölte a szaktárca.
|
Megkérdeztük a minisztert... Az egyik legfontosabb kritika az volt, hogy esetleg bizonyos érdekcsoportokból kerülnek ki a helyi földbizottság tagjai. Így pedig pusztán szimpátia alapján dönthetnek a szerződésekről. Nemrég Fazekas Sándor földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter erre a felvetésünkre így reagált: "Szerintem várjuk meg az első tapasztalatokat, amikor már működik a rendszer, mert a még meg nem alakult bizottságok jövőbeni működésére vonatkozó jóslatokat, nyilván figyelembe lehet venni, de szerintem a gyakorlat mutatja majd meg a példákat, akár pozitív, akár negatív értelemben is. A földbizottságok gazdákból fognak állni, emberekből, ezért arra számítunk, hogy a döntő többségben jó és helyes döntések születnek." Kishantos, Hortobágy, földtörvény, viták, érvek, ellenérvek. Kinek van igaza? Lehet-e egyértelműen állást foglalni az ügyben? Hogy állnak a vizsgálatok és kellenek-e újabbak? Mit akarnak az osztrákok és miért nem ülnek tárgyalóasztalhoz? |
A napilap meg nem erősített információja szerint úgy módosítanák a törvényt, hogy a helyi földbizottságok tagjait a települések képviselő-testületei válasszák meg. A jogszabály eredetileg a jegyzőt hatalmazta föl, hívja össze a földműveseket, hogy maguk közül válasszanak bizottsági tagokat.
A helyi földbizottságokat eredetileg a jogszabály életbelépésének idejére, májusig létre kellett volna hozni, ám a hiányzó kormányrendelet miatt ez nem történhetett meg. A késlekedés oka, hogy a kabinet úgy döntött, figyelembe veszi azokat visszajelzéseket, amelyek e testületek demokratikus felhatalmazását kérték számon.
Addig az agrárkamara dönt
A lap megjegyzi, hogy a törvény szerint, amíg a földbizottságok nem állnak fel, a Nemzeti Agrárkamara megyei szervezetei alkotnak véleményt a földterületek adásvételéről.
"Magyarországon van több mint 3 ezer település. A legnagyobb részükön nyilván létrejön a földbizottság. Hol nem jön létre? Ott, ahol mondjuk minimális a földmozgás, vagy esetleg nincs is. Tehát feladata sem lesz, vagyis nem kell belépni a kamarának, mondjuk az olyan településeken, ahol a határnak a legnagyobb része erdő, vagy nemzeti parki terület. Vagy mondjuk egy része a határnak vízfelület, tó, vagy esetleg beépített terület. Vannak ugyanis olyan önkormányzatok, amelyek már az egész határt beépítették, és ugyan lehet, hogy nem jön létre a bizottság az ilyen településeken, de lehet, hogy nem is lenne feladata" - mondta a Privátbankár.hu-nak a korábbi interjúban a miniszter.
Pörgeti a bolgár piacot a Penny anyavállalata. 
