A világ országainak élelmiszerek importjára fordított kiadásai rekordot döntenek 2023-ban, bár legalább a drágulás tempója nem lesz olyan gyors, mint 2022-ben – derül ki az Élelmezési és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) előrejelzéséből.
A szervezet Food Outlook jelentése szerint az élelmiszerek importjára költött kiadások 2023-ban megközelíthetik a 2000 milliárd dollárt, ami 1,5 százalékkal lesz magasabb a 2022-es költségeknél. Ez megelőzően 2022-ben 11, 2021-ben 18 százalékos volt az éves növekedés.
Az élelmiszer-drágulást azonban fékezi, hogy az emberek – különösen a szegényebb országokban – kevesebb élelmiszert fogyasztanak, mint korábban. A világ legfejlettebb országainak élelmiszerimportja várhatóan növekedni fog, a legkevésbé fejletteké viszont 1,5 százalékkal csökken. A nettó élelmiszer-importőröké 4,9 százalékkal fog visszaesni – jósolja a FAO.
Elfogyott a pénz a szegényebb országokban
Az ENSZ-szervezet szakértői úgy látják, hogy a világ szegény országai kifutottak abból a pénzből, amit további élelmiszer-behozatalra fordíthatnának. A nehéz körülményeket súlyosbítja, hogy egyes alapvető élelmiszerek világpiaci árának csökkenése nem feltétlenül jelenik, meg az importőr országok fogyasztói árainak mérséklődésében. Ennek háttérében egyebek mellett szállítási gondok és a valutaárfolyamok kedvezőtlen alakulása is állhat.
A 2007-2008-as világszintű élelmezési válság idején a gyenge dollár segített ellensúlyozni az termékek drágulását, ám az elmúlt időszakban éppen fordított volt a helyzet. A kukorica ára például 2022 áprilisa és szeptembere között 10,2 százalékkal csökkent, miközben a dollár és a helyi valuták árfolyamváltozását figyelembe véve csak 4,8 százalék volt az termény árának mérséklődése.
Merre tartanak a magyar élelmiszerárak?
Az elmúlt időszakban világszerte főként energiaárak és élelmiszerárak húzták felfelé az inflációs mutatókat, ez történt Magyarországon is.
A KSH inflációs adatsorából kiderül, hogy 2021 júniusa óta minden egyes hónapban - havi összevetésben - növekedtek az élelmiszerárak Magyarországon. A legdurvább drágulás tavaly júliusban és októberben volt, akkor ugyanis 4 százalék feletti élelmiszer-áremelkedés történt az előző hónaphoz képest.
A legfrissebb adatok arra utalnak, eljött a lassulás ideje, áprilisban nem változtak az élelmiszerárak márciushoz képest, májusban pedig 0,1 százalékos volt a növekedés, előbbi egész pontosan, utóbbi pedig lényegében stagnálásnak felel meg.
A forint nagy lélegzetvétel mellett készül az újabb MNB-ülésre. 
