Kilogrammonként már 350 forint volt a szabadföldi magvas, sötétzöld görögdinnye ára a június 19-25. közötti héten a Budapesti Nagybani piacon. A fővárosi fogyasztói piacokon pedig kettő híján 600 forintért árulták kilóját az Agrárgazdasági Kutató Intézet Piaci Árinformációs Rendszer adatai szerint. Az útmenti árusok kilónként 700 forintért is kínálják a magyar görögdinnyét és a nyári forróságban ennyiért is viszik, mint a cukrot.
A kezdeti jó ár és a kereslet persze megindítja a piaci szereplők fantáziáját. Az alapján, hogy az idén már csaknem 3-3,5 millió forint egy hektár intenzíven termesztett görögdinnye önköltsége és a szakirodalom szerint öntözve 50-60 tonnát is terem ekkora területen, egy kilónyi mézédes termésre csaknem 50 forint önköltség jut (a szállítási költséget nem számolva). Ha a szezon végéig kitartana a 350 forintos nagybani ár, egy 30 hektáros intenzív dinnyetermelő gazdaság a 60 tonnás átlaghozammal irigylésre méltó, többszáz millió forintos adózás előtti eredményre is számíthatna.
Ám a szezonkezdeti magas indulóár egyre csökken, amint tömegessé válik az érés. Főleg akkor esik a görögdinnye ára, amikor beköszönt az esős, hűvös nyárvégi idő, és már keveseknek támad kedve dinnyét enni. Ezért, bár a tavalyi meleg szeptember vége felé is 320 forint/kilogramm maradt, alig csökkent a fővárosi nagybanin a görödinnye ára. Egy évvel korábban már annyira nem volt csábító a termesztőknek – csak a fogyasztóknak –, hogy 130 forint/kilogrammra, azaz a júniusi ár csaknem felére zuhant az ár, és ez történt 2020-ban is.
Ilyen előzmények után mégis ígéretesen indult idén július elején a hazai dinnyeszezon, bár még nem tudni, meddig tart ki a jó idő és a jó ár.
Mindenesetre a fogyasztásnak jót tesz a népszerűsítés. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Magyar Dinnyetermelők Egyesületével (MDE) és a FruitVeB – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezettel közös szezonnyitó tájékoztatóján hirdette június második felében, hogy „már elérhető a hazai dinnye a boltokban, piacokon”. Július elejétől pedig az ígérte, amit tapasztalhatunk is, hogy tovább bővül a kínálat. (A nagy hazai diszkontláncok is sorra jelentik be, hogy dinnyéből már csak magyart árulnak - a szerk.).
Nőtt a termőterület
Július első hetétől várható nagyobb mennyiségben „a magyar dinnye” Békésből, Tolnából, Baranyából. Július végétől pedig Szabolcs-Szatmár-Beregből jön – és ha kedvező marad az időjárás, szeptember végéig kapható is lesz.
A maga nemében azért is különleges ez a szezon, mert az idén – hacsak háromszáz hektárral is, de végre újra nőtt a termőterület: több mint 2900 hektárra. A szakma így már 140-160 ezer tonna termésre számít az idén. Ebből a kamarai tájékoztatás szerint alig 15 ezer tonna a sárga-, 125-145 ezer tonna a görögdinnye. Az idei termés várhatóan mintegy egyharmadát a lengyel, a cseh, a szlovák és a német piacra exportálják.
Fólia alatt
A legjobbkor érkeznek a jó hírek, mert a spanyol, olasz és görög dinnye az elmúlt években jócskán kiszorította a magyart az exportpiacairól, technológia- és fajtaváltásra kényszerítve a hazai termelőket. Ennek eredményeként a korszerűtlen régi fajtákat az oltott palántákra és hibridekre cserélték a termőterület 95 százalékán. A görögdinnye két-három százalékát, a sárgadinnye több mint ötödét már a szezonkezdetet is előrébb hozó fólia alatt termelik. Ezzel a termésátlag, a termésbiztonság is növekedett, de a megszokott finom íz megmaradt, a minőség javult. A kamarai értékelés szerint a termelők szemléletváltásával homogénebb, exportképesebb is lett a magyar dinnye.
A termelés északi határán – állítják a szakemberek – a hazai klíma kifejezetten előnyös a dinnyetermesztésnek. Mint megtudtuk, a nappali és az éjszakai hőmérsékletingadozások miatt a termés sav-cukortartalma kiegyenlített, a kialakult íz- és aromaanyagokkal a hazai dinnyék ízletesebbek, mint a déli országok édes, de savszegény dinnyéi.
Évente tíz kilót
Talán ez tette annyira vonzóvá a nyári csemegét, hogy a magyar évente átlagosan már tíz kiló dinnyét fogyaszt, sőt a melegebb nyarakon többet is. A csak 4-6 kilós magszegény, sötét csíkos (4-8 kilós) dinnyék népszerűsége is növekszik, ezzel szemben egyre kisebb a 10 kilós óriásoké.
Sárgadinnyéből azonban évente mindössze másfél-két kilót eszünk, jóval lemaradva a nyugati EU-s országoktól. Itthon a Kantalup és a Gália típus sárgadinnye a legkedveltebb. Ez jó hír főleg a Bács-Kiskun vármegyei termelőknek, ahol a görögnél kockázatosabb sárgadinnyetermelés koncentrálódik.
Öntözés nélkül már nincs nyereség
Nőtt a terület, de elszálltak a költségek a dinnyetermesztésben is. Göcző Mátyás medgyesegyházi gazda, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének elnöke szerint a fólialagutas szabadföldi termesztésnél hektáronként már a 3-3,5 millió forintot is eléri az önköltség. A pár hektáron gazdálkodók pedig a munkaerőhiány miatt kénytelenek abbahagyni a termesztést.
Remek időjárással, a tavalyinál nagyobb termőterülettel és várható összerméssel, jól indult az idei dinnyeszezon. A vevők a magszegény „fekete” dinnyét keresik. Mekkora az ilyen korszerű hibridek aránya a hazai termesztésben?
Az idén már 2900 hektáros magyarországi termőterület csaknem 20 százaléka már magnélküli.
A saját 30 hektáros gazdaságában az intenzív fóliaalagutas technológiával milyen fajtákat és milyen piacra termel?
Csak hibrideket. Főleg a fekete héjú magszegény Style és a Morena fajtával dolgozunk. A „magvas” görögdinnyékből pedig a Gambey, Galander és a nagyobb testű, hosszúkás, csíkos Rubin görögdinnye-fajtával. Ez utóbbi inkább a belföldi szabadpiacra való. Beszállítója vagyok a Dombegyházi Euro Tész Kft.-nek. Így az általam megtermelt árut is a termelői értékesítő szövetkezet szállítja exportra és a belföldi üzletláncoknak is.
Nagyon elszálltak a dinnye termelési költségei is, hány forint idén egy hektár önköltsége?
Ez nagyban függ attól, hogy a termelőnek milyen szedési és szállítási kiadásokkal kell számolni, de a fóliaalagutas szabadföldi termesztésnél az önköltség hektáronként már eléri a 3-3,5 millió forintot is.
Eszerint hektáronként legalább 60 tonnás hozammal, kilónként 50-60 forintos vagy nagyobb nettó átlagárat kellene elérni, hogy nyereséggel zárja a termelő az évet?
Ez területenként, gazdánként változik, nem lehet előre konkrétan megmondani. Mindig az aktuális kereslet-kínálat határozza meg, hogy abban az évben mi a görögdinnye ára a hazai áruházláncokban és a piacokon. Nagyban függ a korábban érő görög, spanyol, olasz termés kínálatától, árától.
Áruházlánci beszállítóként két éve még tíz-harminc hektár dinnyéből megélt egy család. Most intenzív termesztéssel hány hektár tud eltartani egy termelőt?
Ezt azért sem lehet idén megmondani, mert azt tapasztaljuk, hogy inkább a 2-3 hektáron gazdálkodók hagyják abba a termesztést a munkaerőhiány miatt. Idényszerűen, rövid időre nem kapnak ugyanis munkaerőt, így nem tudják elvégeztetni a szükséges munkálatokat. Könnyebben találnak munkaerőt manapság azok a termelők, akik a görögdinnye mellett mást is termelnek, illetve olyan nagy volumennel rendelkeznek, hogy a szezonban folyamatosan munkát tudnak adni. Az ugyanis már nem vonzó, hogy „gyere dinnyét szedni napi 2-3 órára, küldünk érted autót”.
Külföldről sem kapnak idénymunkást? Az iparba is a kárpátaljai és erdélyi magyarok híján thaiföldi, malaysiai dolgozókat is hoznak a munkaerő-kölcsönzők.
Eddig romániaiakkal tudtuk megoldani, de már 150-200 kilométerre is be kell értük autózni az ország belsejébe, hogy vendégmunkásokat hozhassunk, a medgyesegyházi térségben így még boldogulunk.
A gépesítés se segít? A palántaoltást már robotizálták, van dinnyeszedő robot is?
Sajnos, a dinnye kézimunka-igényes növény, ezt nehéz gépekkel kiváltani. Hatalmas beruházás lenne, és a gépekhez is kellenek az emberek.
A klímaváltozás miatt itthon már hazardírozás öntözés nélkül szabadföldön termelni, mekkora itthon a dinnyésekben az öntözés aránya?
Majdnem az összes termelőkörzetben, nálunk Dél-Békésben is, ahol van kút, öntözési lehetőség, már mindenki öntözi a görögdinnyét. Ez ad termésbiztonságot és volument. Másként nem térül meg a termelő befektetett pénze, nyeresége sem lesz. Csak Tolna megyében tudok olyan termelőkről, ahol nincs az öntözésre lehetőség, mert nincs felszíni víz. A termesztési körzetek is eleve azért alakultak így ki, mert a jó talajadottság mellett tudtak öntözni.
Két héttel az Aszad-rezsim bukása után a szíriai menekültek levelet kaptak az osztrák bevándorlási hivataltól, amelyben közlik, hogy eljárást kezdeményeztek a menedékjoguk visszavonására. 
