Génmódosított kukorica hozhat nagyobb szabadságot az országoknak

A Törvényszék 2013. szeptember 26-i határozata szerint a Bizottság elmulasztott reagálni egy tizenkét évvel ezelőtt, azaz 2001-ben benyújtott kérelemre, amelynek egy géntechnológiával módosított növény (GMO) termesztésére vonatkozott.

A Pioneer vállalat ugyanis 12 évvel ezelőtt kérelmet nyújtott be, hogy engedélyezzék az úgynevezett 1507-es kukorica (Bt kukorica) termesztését. Ezt a fajtát azért fejlesztették ki, hogy ellenálló legyen egyes, a kukoricára ártalmas molyfajták, például a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) lárváival szemben. Élelmezési és takarmányozási célra jelenleg fel lehet használni az Európai Unióban, de termesztése nem megengedett.

A régi szabályok szerint

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság 2005-ben, 2006-ban, 2008-ban, 2011-ben és 2012-ben kiadott összesen hat szakvéleményében mindannyiszor kedvezően ítélte meg a szóban forgó GMO-t. Most a Miniszterek Tanácsa foglal majd állást minősített többséggel a kérdésben.

Mivel a kérelmet 2001-ben nyújtották be, a Lisszaboni Szerződés előtti „régi” komitológiai eljárást kell alkalmazni, ami annyit tesz, hogy ha a Tanács nem éri el az engedély megadásához vagy elutasításához szükséges minősített többséget, a Bizottságot jogszabály kötelezi arra, hogy megadja az engedélyt.

Ezzel egyidejűleg a Bizottság arra kérte a Miniszterek Tanácsát, hogy vitassa újra a GMO-termesztésre irányuló, az Európai Parlament által már véleményezett javaslatot. A javaslat lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy ne csak az egészség és a környezet védelmében korlátozhassák, illetve tilthassák meg területükön a GMO-k termesztését, hanem egyéb okokból is.

Tonio Borg, az egészségügyért felelős biztos így nyilatkozott: „A mai napon a Bizottság úgy döntött, hogy a Törvényszék határozatának eleget téve elküldi a Tanácsnak az 1507-es kukorica engedélyezésére vonatkozó határozattervezetét. Az elkövetkező hónapokban a miniszterek felkérést fognak kapni, hogy foglaljanak állást a kérelemmel kapcsolatban.”

Borg biztos hozzátette: „Az 1507-es kukorica tárgyában hozott törvényszéki határozat is megerősíti, hogy a GMO-termesztéssel kapcsolatban nem csupán szigorú és következetes európai szintű engedélyezési szabályokra van szükség, hanem a tagállami sajátosságokat is kellő mértékben figyelembe kell venni."

Három éve nem döntöttek a javaslatról

A Bizottság 2010 júliusában több tagállam kérésének eleget téve javaslatot tett közzé, amely szerint a tagállamoknak joguk lenne arra, hogy a GMO-k termesztéséről ne csak az egészségi és környezeti kockázatokról készült európai szintű tudományos értékelések alapján dönthessenek, hanem egyéb okokra hivatkozva is. E módosításnak köszönhetően a tagállamok a területükön vagy területük egy részén anélkül korlátozhatják vagy tilthatják meg a GMO-k termesztését, hogy védzáradékokat kellene elfogadniuk.

Az Európai Parlament 2011 júliusában az első olvasat során már kialakította véleményét. A Tanácsban több egymást követő elnökség, kivált a 2012-es dán elnökség erőfeszítései ellenére sem sikerült megállapodásra jutni, mivel néhány tagállam blokkolta a javaslatot. A Bizottság azóta is kitartóan fáradozik, hogy eloszlassa a blokkoló kisebbséget alkotó tagállamok aggodalmait, miközben a tagállamok többségét megnyerte az ügynek.

Itthon zéró tolerancia

Magyarországon vita nélkül alakult ki az álláspont a termesztéssel kapcsolatban. A pártok egyhangúlag szavazták meg azt a jogszabályt, amely megtiltja a génmódosított növények termesztését. Az állam eltökéltségét mi sem jelzi jobban, hogy két éve, amikor kiderült, hogy génmódosított növényt vetettek el több megyében is, azonnal kényszerszántást rendeltek el a hatóságok. Ahogy arról a Privátbankár cikksorozata is beszámolt, ma már 5 napon belül be kell jelentenie a kereskedőnek, ha más uniós, illetve egy harmadik országból hoz be először vetőmagot.

Ahogy az lenni szokott, mindeközben jelentős vita alakult ki, hogy ártalmas-e az egészségre, vagy sem a módosított növény. Két fő célból módosítják genetikailag a növényeket. Az egyik cél, hogy a növény ellenálljon a kártevőknek, a másik cél, hogy a növényvédő szerekkel szemben legyen ellenálló. Ez azért lehet célszerű, mert úgy lehet permetezni, hogy mondjuk a kukorica nem, míg a gyomnövény elpusztul a vegyszerektől.

És bár Magyarországon zéró tolerancia van érvényben, sokszor nem is tudunk róla, hogy módosított növényből készült élelmiszert fogyasztunk. A jelenlegi szabályok szerint ugyanis a GMO jelenlétét csak akkor kell feltüntetni, ha eléri a 0,9 százalékot. Az élelmiszerekben kizárólag az uniós engedélyezési eljárás után lehet módosított növényt felhasználni.