Magyarország mától manipulálja az időjárást

Győrffy Balázs, a NAK elnöke bemutatja a (manuális) rendszert - fotó: nak.hu / RF / Gyulai Tóth Zoltán

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara  (NAK) főigazgatója kedden az M1-en beszélt a rendszer indulásáról. Darabos Tamás az MTI beszámolója szerint elmondta: a felhasznált ezüst-jodid a természetben is megtalálható, elenyésző mennyiséget használnak, és nincsen ismert mellékhatása.

Hogyan működik?

A jégeső-elhárítás során talajgenerátorok segítségével ezüst-jodid kristályokat pumpálnak nagy koncentrációban a zivatarfelhőkbe. Az ezüst-jodid egy szervetlen vegyület, só. Mivel a vegyület nagyon hasonlít a jégkristályok szerkezetére, a keletkező jég hamar hozzátapad az ezüst-jodid molekulákhoz. Bár így több jégszem keletkezik, méretük jelentősen kisebb lesz, így lassabban esnek lefelé, mint a hagyományos jégeső esetében. A lehulló daraboknak így több idejük marad visszaolvadni a pozitív hőmérsékleti tartományban.

A kamara március 28-án Dunaharasztiban szemléltette a manuális és az automata talajgenerátorok működését. Győrffy Balázs, a NAK elnöke a nak.hu beszámolója szerint akkor elmondta, a 986 talajgenerátor egy 10x10 kilométeres rácsháló metszéspontjaihoz kerültek ki, amiből 222 automata, a többi „kézi vezérlésű”. A rendszer kulcseleme az a meteorológiai radar, ami az adatokat szolgáltatja. Ez egyelőre még nincs meg, de a kormány a közelmúltban biztosított pénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnak a beszerzésre. A vásárlásig és az üzembe helyezésig a NEFELA radarjára támaszkodnak.

Az ország négy régiójában – keleten és nyugaton kettő-kettő – lesz automata, de emberi felügyelettel kiegészített diszpécserközpont, ahonnan értesítik a kezelőket – akik többnyire gyakorló gazdálkodók – és az automata berendezéseket. Ha várható jégeső, ha nem, a kezelőket napi három üzenetben tájékoztatják az adott időjárási állapotról.

Ha jégeső várható, akkor három órával a felhők megérkezése előtt kap riasztást, hogy fél óra múlva össze kell kötnie a légtartályból, a hatóanyag-tartályból és a kéményből álló helyi egységet, illetve utóbbit szigorúan gyufával begyújtania. (Az energiaellátást napelemen keresztül kapó automata egység ugyanezen az elven működik vész esetén, csak ott számítógépen keresztül történik az utasítás.) Az elégő – amúgy semmilyen egészségügyi, természeti környezeti kockázatot nem jelentő – ezüst-jodid így a felhők felé áramlik, és ott csökkenti a jégszemcsék méretét.

Mire a földre érkeznek a jégszemcsék, jó eséllyel elporladnak. Vagy ha mégsem, akkor jelentősebb kisebbek lesznek. Bármelyik is következik be, az esetleges kár mindenképpen mérsékeltebb lesz a korábbiakhoz képest. Ugyanis sem ez, sem másmilyen rendszer nem garantálja a száz százalékos biztonságot, a „jégeső-mentességet” – tette hozzá Győrffy Balázs.