A tavalyihoz hasonló vagy az alatti árakon indult a szüret, egyáltalán nem követik a szőlőtermelők költségnövekedéseit - írja a Világgazdaság.
Az almapiaci problémához hasonlította a szőlőpiaci helyzetet a lapnak Légli Ottó balatonboglári borász, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke, ugyanis itt szintén az alapanyagtermelő szegmensben csapódnak le az árgondok.
Magyarország nem Ausztria
Ennek fő oka, hogy a megtermelt szőlő döntő részéből - a balatonboglári borvidéken például 70 százalékból - nem az készít bort, aki megtermelte az alapanyagot. Ha a bor árában nem sikerül érvényesíteni a költségnövekedést, akkor ez a szőlőtermelőkre csapódik vissza. Ausztriában nincs ilyen arányú felvásárlás, mint nálunk. A borászat rendkívül tőkeigényes tevékenység, esetleg a közösségi feldolgozók enyhíthetnek a helyzeten.
A kunsági borvidéken a tavalyi árakon kezdődött a szüret, ez a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa által ajánlottnál 5-10 százalékkal alacsonyabb - mondta a Világgazdaságnak Zeisel László, a Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnökhelyettese.
Nehezíti a szüreti helyzetet, hogy a hamarabb és egyszerre beérő szőlő dömpingszerűen érkezik a feldolgozókhoz.
A BioNTechnek legalábbis sikerült. De más irányba is fejleszt a cég. 
