Tovább gyarapodott a magyar erdővagyon az elmúlt évben: az erdők területe 4535 hektárral 1 millió 938 ezer hektárra növekedett, ami 20,8 százalékos erdősültségnek felel meg. Tavaly nőtt az akác területaránya a fenyők területarányának terhére - derül ki Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az erdővagyon 2013-as adatait összefoglaló tájékoztatójából.
Még több erdő magánkézben
A tájékoztató szerint a tulajdonosi megoszlásban az utóbbi években minimális a változás, a magántulajdonú erdők aránya emelkedett 0,1 százalékkal 42,8 százalékra, a közösségi tulajdonok csökkenése mellett. Az állami tulajdonú erdőterületek változatlanul 56,2 százalékot tesznek ki.
Egyre több az akácos
A fafajcsoportok közül a legnagyobb területet az akác foglalja el 24,2 százalékkal, és a megelőző évekhez hasonlóan tavaly is folytatódott az akác arányának növekedése és a fenyő arányának csökkenése. Kis mértékben emelkedett még az egyéb kemény lombosok aránya. Az akác térnyerése meghatározóan a magán-erdőgazdálkodásban betöltött kiemelkedő szerepének következménye, hiszen mind az erdőtelepítések, mind az erdőfelújítások során az egyik legkedveltebb fafaj.
|
Pont az akác? Az Európai Bizottság tavaly szeptemberben ismertette javaslatát az úgynevezett nem őshonos özönfajok visszaszorítására, amelyek a brüsszeli testület szerint évente 12 milliárd euró értékű kárt okoznak az európai agráriumnak. Magyarországon komoly visszhangot váltott ki, hogy a Bizottság listájára a fehér akác is felkerülhet. Az akácot és az akácmézet ezután a hungarikumok listájára is felvették. |
Az őshonos fafajok aránya 63,1 százalék, az idegen-honos, meghonosodott fafajok (akác, fenyők), illetve a klónozott fajták (nemes nyárak) aránya 30,5 százalékot tesz ki. Az őshonos fafajok aránya az elmúlt évekhez képest tovább nőtt, elsősorban az erdőtelepítéseknek, másodsorban a szerkezetátalakításnak köszönhetően.
Több új fa nő, mint amennyit kivágnak
A tájékoztató szerint az ország élőfakészlete folyamatosan emelkedik, 2014. január 1-jén 369,6 millió köbmétert tett ki, és tíz év alatt több mint 10 százalékkal nőtt. Az 1 hektár területre eső átlagos élőfakészlet hektáronként 198 köbméter. A gyarapodás oka, hogy az erdők évi folyónövedéke nagyobb, mint az élőfakészlet csökkenését okozó tényezők - fakitermelések, erdőkárok - együttes hatása.
A fakitermelések tavaly is az erdőtervekben előírt lehetőségeken belül valósultak meg, a 7875 millió köbméter összes kitermelt fatömeg 1,8 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Az egészségügyi és egyéb termelés fakészlete 384 ezer köbméter, ez az előző évhez képest 44 százalékkal emelkedett. Az összes kitermelt fakészlet több mint 8 százaléka származik az egészségügyi és az egyéb termelésből. Az egészségügyi termelést, elsősorban a Keszthelyi hegységben bekövetkezett erdeifenyő pusztulás valamint a Balaton-felvidéki cseresek pusztulása miatt kellett végrehajtani.
3-500 ezer köbméter fát lophattak el egyetlen év alatt
Az erdészeti hatóság 2013-ban 35,2 ezer köbméter mennyiségű falopást regisztrált, ennek 86 százaléka magántulajdonban lévő, nagyobb arányban gazdálkodó nélküli erdőkben történt. Az összes illegális fakitermelés mértéke a hatóság tudomására nem jutott falopásokkal együtt nagyjából 300-500 ezer köbméterre becsülhető.
Az összefoglalóból kiderül az is, hogy a magyar erdők egészségi állapota az Európában elfogadott felvételi rendszer minősítése alapján összességében jó, a vizsgált fák közel 80 százaléka kedvező állapotú.
Az Országos Erdőkár Nyilvántartási Rendszer részére az erdészeti szakirányítóktól érkezett bejelentések alapján 2013-ban 78 800 hektáron lépett fel erdőkár, a károsodott terület 10 százalékán erősebb, 20 százalékán közepes, míg a fennmaradó területen gyengébb kárt jeleztek.
Megvan, mennyi az annyi. 
