Elemzésük szerint a kávépiacon szabványos 60 kilós zsák az év elejei 110 dollárral szemben február végén már 170 dollárba került. Emlékeztetnek arra, hogy a brazil kávéültetvények több mint harmada szenvedett kárt, ami azért hat jelentősen a kávé világpiaci árára, mert a dél-amerikai ország termeli a legtöbb kávébabot a világon.
A világ tavalyi 150 millió zsák körüli termelésének mintegy harmadát Brazília állította elő, majdnem kétszer annyit, mint a második legnagyobb termelő Vietnam (28 millió zsák termeléssel), míg a sorban Kolumbia (10 millió zsákkal), Indonézia (9 millió zsákkal) és Etiópia (6 millió zsákkal) következett. A termeléstől valamivel elmaradt a kereslet, a világ összes kávéfogyasztása mintegy 140 millió zsákot tett ki, ebből Magyarországon nagyjából 700 ezer kelt el.
A zöld kávé is felfele nyomja az árakat
Az árakat az is magasan tarthatja a közeljövőben, hogy világszerte egyre nő a kereslet a zöld kávé iránt, mivel azt ma már étrend-kiegészítőként, illetve természetes zsírégető fogyasztószerként is használják.
A Conclude elemzésében emlékeztet arra, hogy Etiópiában már az előtt fogyasztották a kávécserje különböző részeit, mielőtt felfedezték volna, hogy a zöld kávébab pörkölésével nagy koffeintartalmú, kellemes ízű ital főzhető. A zöld kávébab gazdag polifenolban, klorogénsavban, így a szőlőmag- és a zöldtea-kivonathoz hasonlóan antioxidáns és gyulladáscsökkentő tulajdonságú termék. Ugyanakkor a zöldkávé-kivonatnak minimális az élénkítő hatása, mivel a pörkölés előtti zöldkávébab jóval kevesebb koffeint tartalmaz.
Az indíték nem ismert. 
