Lapunk írt elsőként arról, hogy Lázár János volt miniszter, jelenlegi biztos (több feladatot érintően is) egy kormányzati döntéselőkészítő ülésen nagyszabású tervet terjesztett elő a most induló uniós költségvetési ciklus forrásainak átstrukturálására. Amelynek célja, hogy a lehető legtöbb forrást biztosítsák a vidék számára, az ott élők helyben maradását segítve, életkörülményein javítva.
Az akkori információinknak megfelelő határozat jelent meg a tegnapi Magyar Közlönyben (a 444.hu nevű portál a cikkünk szemléjében megpróbálta ugyan hitelteleníteni az információinkat, a meg nem nevezett forrásainkkal élcelődve, de mint a tegnapi közlönyben megjelentek bizonyítják, igazunk volt. A vicces portál egyébként ma "bennfentes informátorra", meg "kormányzati ügyeket jól ismerő forrásra" hivatlozva írt arról, hogy Palkovics László ITM-miniszter állítólag benyújtotta lemondását tavaly év végén.). A mindössze három pontból álló jogszabály része az a lapunk által nyilvánosságra hozott intézkedési terv is, mely szerint a hazai társfinanszírozást 80 százalékra emelik, ezzel is kiemelt támogatást juttatva a vidéki pályázóknak.
A közlönyben megjelent határozat szerint a kormány
- egyetért azzal, hogy a 2021–2027-es Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervben a 2023–2027-es időszakban az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap keretből 25 százalékos forrás kerüljön átcsoportosításra az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap keretbe;
- egyetért azzal, hogy a 2021–2027. évek tekintetében 80 százalékos nemzeti társfinanszírozás kerüljön biztosításra a Közös Agrárpolitika Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap kerete számára;
- egyetért azzal, hogy a 2021–2027. évek tekintetében 80 százalékos nemzeti társfinanszírozás kerüljön biztosításra a Közös Agrárpolitika Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap kerete számára.
A fentieket harangozta be tegnap Nagy István agrárminiszter, a bejelentésről a nyugatifeny.hu is beszámolt.
A tárcavezető szerint a XXI. század következő évtizedének egyik legnagyobb feladata a vidéki térségek fejlesztése, az ott élő emberek életminőségének javítása, a fiatalok számára is vonzó és helyben elérhető munkahelyek, jobb minőségű életkörülmények, infrastruktúra és szolgáltatások teremtése.
Mint fogalmazott: ezért óriási a jelentősége annak, hogy a kormány bizalmat szavaz a magyar gazdáknak, az élelmiszer előállításában részt vevő gazdasági vállalkozásoknak és a vidéki önkormányzatoknak azzal, hogy 2021-től – a korábbi évek 17,5 százaléka helyett – 80 százalékos nemzeti társfinanszírozást biztosít az uniós vidékfejlesztési források mellé.
A tegnapi döntéssel megháromszorozzák a jelenlegi uniós költségvetési ciklus forrásait. A Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési pillérén keresztül 4265 milliárd forintot fordíthat a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére 2027-ig. A KAP másik pillére, a jövedelempótló támogatások révén pedig további 3272 milliárd forintnyi, 100 százalékban uniós forrásból segíti a hazai mezőgazdasági szereplőket.
Így a KAP uniós és hazai forrásai révén az elkövetkező kilenc évben összesen mintegy 7537 milliárd forint érkezik a magyar vidék megerősítésére, fejlesztésére - közölte a miniszter.
Szakma vagy politika?
A miniszter elmondta még: "Azt szeretnénk, hogy a vidéki Magyarország lakói a legkisebb falvaktól a megyei jogú városokig egyaránt nyertesei legyenek a következő évtizedeknek".
Ahogy jeleztük, a stratégiaváltás nem független attól, hogy a Fidesz 2019-ben komoly figyelmeztetést kapott a választópolgároktól az önkormányzati választáson, ahol Budapesten és több nagyvárosban az ellenzék kapott felhatalmazást a helyi ügyek intézésére a követkető öt évben.
Ebből Lázár és köre azt a tanulságot szűrte le, hogy a vidékre kell fókuszálni a figyelmet, a nagyvárosok valószínűleg elvesztek a Fidesz számára, de a vidék támogatásával meg lehet nyerni a követkető, 2022-es választást.
Erre a névre neveznék át az M1-es metróvonal „Bajza utca” megállóját Kovács Gergelyék. 
