Az őszi hideg miatt több száz hektáron szenvedtek fagykárt mintegy 500-700 millió forint értékben, főként az öntözött kultúrák, a zöldségek, a másodvetésű csemegekukorica, a fűszer- és a pritaminpaprika, valamint a paradicsom. Mivel az őszi fagyok után kárenyhítő juttatás nem jár, az érdek-képviseleti szövetség a tárca segítségét kéri a gazdák kártalanítása érdekében.
A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) legfrissebb tájékoztatása szerint az idén a korán érkezett első őszi fagyok az ország egyes területein, leginkább Bács-Kiskun, Békés, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok megyében okoztak jelentős kárt.
A minisztériumnak írtak levelet
Annak ellenére, hogy az érintett termelők részesei a kárenyhítési alap rendszerének, ahhoz befizetéseikkel hozzájárulnak, nem részesülhetnek kárenyhítő juttatásban - hívják fel a figyelmet. Az agrár-kárenyhítési rendszer jelenlegi szabályozása ugyanis nem teszi kezelhetővé az őszi fagykárt és az azt elszenvedő gazdálkodók kártalanítását.
A rendszer csak a tavaszi és téli fagykárt ismeri el, az őszit nem. Az őszi fagyok a téli és tavaszi fagyokhoz képest kisebb területet érintenek, hiszen a legtöbb növényt ekkor már betakarították a földekről, a következő év terményeinek magja pedig épp csak bekerült a földbe. Jellemzően ilyenkor főként olyan kultúrák szenvednek kárt, amelyek kézimunka igényesek, sok családnak biztosítanak megélhetést. Ezek a növények öntözést igényelnek, ami jelentősen növeli a költségeket és így az elszenvedett kár mértékét is.
Ezért a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége levélben fordult a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz (VM), hogy nyújtson segítséget ahhoz, hogy az őszi fagykárt szenvedett termelők is részesülhessenek kárenyhítő juttatásban - olvasható a közleményben.
Egyre többen kötnek biztosítást
Az Vidékfejlesztési Minisztérium MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozza: a magyar agrár-kárenyhítési rendszer Európában az egyik legkorszerűbb, az uniós szabályokkal teljes mértékben összhangban van. Az Európai Bizottság által notifikált rendszer kialakítása során a VM figyelemmel volt a legjobb európai példákra.
A VM tájékoztatásában rámutat: az európai uniós országok többségében nincs ilyen kárenyhítési rendszer. Hozzáteszik: Magyarországon ugyanakkor - szinte egyedülálló módon - már második éve a gazdák 65 százalékos díjtámogatás mellett köthetnek komplex mezőgazdasági biztosításokat olyan kárnemekre is - aszály, tavaszi fagy, felhőszakadás és árvíz -, amelyekre korábban nem lehetett.
A szaktárca szerint a rendszer sikerességét igazolja, hogy míg a múlt évben mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásra 1864 érdemi és kezelhető kérelmet nyújtottak be, addig 2013-ban az érdemi kérelmek száma 5297-re nőtt.
Más termények kompenzálhatnak
A 2012 január 1-jén elindított új kockázatkezelési rendszer első pillérébe - a korábban is meglévő téli fagy, tavaszi fagy, aszály, felhőszakadás, vihar és a jégeső mellé - már beépítették azon kárnemeket - mezőgazdasági árvíz és belvíz -, amelyek korábban nem voltak a kárenyhítés részei, de szakmailag megalapozottan azzá tehetők.
A közlemény rámutat: a rendszer a téli és tavaszi fagykárokat képes kezelni, de az őszi fagyot nem. Ennek a kárnemnek a kezelése biztosítói oldalról sem megoldott, hiszen az őszi fagyok időpontja évente változik. Ezért nehéz meghatározni, hogy a termelő mely időpontig lenne köteles betakarítani a termést, illetve milyen kármegelőzést hajtson végre. Jellemzően a gazdálkodók a szántóföldi zöldségeket általában már betakarítják az őszi fagyokig.
A VM hangsúlyozza: a legtöbb esetben a gazdálkodók más terményekből származó bevétele kompenzálja a most keletkezett veszteségeket. Ha pedig más természeti károk miatt az üzemi hozamérték csökkenése meghaladja a 30 százalékot, a gazdálkodók természetesen részesedhetnek a kárenyhítési kifizetésekből - tartalmazza a közlemény.
A volt orosz elnök szerint az ukránoknak szembesülnie kell az új, harctéri realitásokkal. 
