Szóval ezért nem ettek eddig halat a magyarok - megvan a megoldás?

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter bográcsban főtt tiszai halászlét kever a magyar hal fogyasztását népszerűsítő szakmai rendezvényen. MTI Fotó: Bugány János

A halhús áfájának 5 százalékra csökkentése lendületet adhat a magyar akvakultúrának, a halászati termékek előállításának, és segíti a fogyasztás növekedését - mondta Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MAHAL) elnöke az M1-en. A szakember úgy számol: az áfacsökkentés 15 százalékkal csökkentheti a halárakat.

Csontozott sertéscombot vagy egy élő pontyot vennél inkább ugyanannyiért?

A legnagyobb problémája az ágazatnak, hogy a sertés- és a baromfihús áfájának csökkenetésével versenyhátrányba került - mondta.  A fogyasztók a halak árát magasnak tartják, mivel jelenleg egy kilogramm sertéscomb csont nélkül annyiba kerül, mint egy kilogramm élő ponty - tette hozzá.

A karácsonyt követő hónapokban alig akad vevő a szakboltokban, a karácsonyi időszakban a lakosság az éves mennyiség 60-70 százalékát elfogyasztja.

Ha nem evésről van szó, ponty-nagyhatalom vagyunk

Hozzátette: Magyarország a környező országokhoz képest versenyhátrányba kerülhet amiatt is, hogy januártól egy uniós irányelv alapján a halastavakat elárasztó vízért is fizetni kell vízkészlethasználati járulékot. Jelezte: kezdeményezték a rendelet módosítását a belügyi tárcánál, mert az tovább rontja az alacsony jövedelmezőséget.

Magyarország a 3. legnagyobb pontytermelő ország Európában, a magyar édesvízi halak exportja jelentős, mintegy 30 millió eurót tesz ki évente. Az áfacsökkentés ezért is lehet az akvakultúra kitörési pontja - mutatott rá.