A világon létező több ezer fajta banán közül az emberek döntő többsége csak a sárga Cavendish fajtát ismeri, lévén ez teszi ki a világkereskedelem hozzávetőleg 97 százalékát. A világpiacon jelenleg egyeduralkodó Cavendish fajta már felett többször is megkongatták a vészharangot és már jó ideje folyik a versenyfutás az idővel, illetve a Fusarium hervadás néven is ismert, pusztító hatású Panama-betegség terjedésével. Pontosabban a Panama-betegség kórokozójának egy új törzsével, a Tropical Race 4 (TR4) ugyanis évtizedek óta jelen van szinte minden kontinensen és feltartóztathatatlannak tűnik a terjedése. Erre a gombatörzsre a Cavendish-hibrid is fogékony – pedig pont úgy lett egyeduralkodó, hogy ellenálló volt a Panama-kór egy korábbi törzsével, a TR1-gyel szemben, ami az ’50-es években teljesen kipusztította az addig banánként forgalmazott Gros Michel fajtát.
Több mint 50 év telt el azóta, hogy a talajban terjedő halálos Fusarium gombafaj szinte teljesen kiirtotta a Gros Michel banán domináns fajtáját az egész világon. Most azonban a gomba trópusi faj 4-es (TR4) törzse azzal fenyeget, hogy megismétlődik a történelem, és a világ legnépszerűbb és legelterjedtebb fajtáját, a Cavendish-t, és ezzel együtt a 20 milliárd dolláros banánipart is kiirtja.
A világ banántermesztői ezért folyamatos aggódásban vannak, mondván, ha nem sikerül mielőbb előállítani a TR4-nek is ellenálló hibridet, veszélybe kerül a termelés, összeomolhat a piac, és akár el is tűnhet a banán az üzletek polcairól. Nem beszélve arról, hogy a trópusokon az egyik legalapabb élelmiszer mintegy félmilliárd ember számára.
Nem könnyíti meg a helyzetet, hogy a banán nem magról szaporodik, hanem ivartalanul, így minden egyed valahol testvére (vagy klónja) minden másik egyednek, így ugyanaz a genetikai állományuk. Ez azt is jelenti, hogy a természetes védettség sem tud kialakulni, másfelől pedig a szaporítással egyben terjesztik is a betegséget.
Most azonban felcsillant annak esélye, hogy meg lehet előzni az előbb vagy utóbb, de várhatóan bekövetkező Cavendish-katasztrófát. Az ausztrál Queenslandi Műszaki Egyetem tudósai jóváhagyásra nyújtották be kutatási eredményeiket - egy genetikailag módosított Cavendish banánt - a szabályozó hatóságoknak, azt állítva, hogy a gyümölcs egyfajta biztonsági hálót jelenthet az ágazat számára – írja Produce Report.
A QCAV-4 néven ismert banánfajtát genetikailag módosították, hogy ellenálló legyen a Panama-betegség 4. trópusi fajával (TR4) szemben, amely jelenleg komoly veszélyt jelent a globális banánellátásra. A TR4 törzs súlyos hatással volt a termelésre egész Délkelet-Ázsiában, ami miatt a Fülöp-szigetek, a világ egyik vezető banánexportőre a tavalyi globális exportranglistán a másodikról a harmadik helyre csúszott vissza.
Ha a szabályozó hatóságok engedélyezik, a QCAV-4 lesz az első géntechnológiával módosított gyümölcs, amelyet Ausztráliában termesztésre és fogyasztásra engedélyeznek, valamint a világ első engedélyezett géntechnológiával módosított banánfajtája. Korainak tűnhet azonban a fellélegzés, mert még ha a gyümölcs zöld utat is kap, a kutatócsoport nem tervezi, hogy azonnal kereskedelmi termelésre vagy fogyasztásra bocsátja. James Dale professzor szerint, aki a QCAV-4 kutatását vezette, a fajta egyelőre „csak” potenciális gyógyírt jelent a termelők számára arra az esetre, ha a panamai betegség kiirtaná az ausztrál banánágazatot.
A TR4 törzs, amely az 1990-es években jelent meg Tajvanon, és gyorsan elterjedt Kínában, Indonéziában, Malajziában, a Fülöp-szigeteken, sőt Észak-Ausztráliában is, most a Cavendish fajtát fenyegeti, amelyről korábban azt hitték, hogy ellenálló a Fusarium hervadással szemben. A TR4 törzset 2019-ben Kolumbiában, 2021-ben Peruban és 2023-ban Venezuelában is kimutatták, ami a világ banántermésének nagy részének potenciális kiirtásától való félelmet kelti, tekintettel arra, hogy Latin-Amerika és a Karib-térség uralja a globális kínálatot. 2022-ben a világ banánexportjának mintegy 77 százaléka Latin-Amerikából és a Karib-térségből származik, ezt követi Ázsia 20 százaléka, a maradék pedig Afrikából.
A QCAV-4-et 20 évnyi kutatás során úgy alakították ki, hogy a TR4-re immunis vad banánból származó RGA-2 rezisztenciagént vittek be a Cavendishbe. A hat évig tartó kísérletek után a QCAV-4 fajtának 2 százalékos volt a fertőzési aránya, míg a hagyományos Cavendish növények két tételében 95, illetve 75 százalékos.
Az ausztrál géntechnológiai szabályozó hivatal véleménye szerint a mostani eredmény jelentős mérföldkőnek számít; mindazonáltal még sok lépés várat magára. A szabályozó hatóság szóvivője kijelentette, hogy a géntechnológiával módosított banán termesztésére csak akkor adnak engedélyt, ha biztosítékot kapnak arra, hogy a jelentkező kockázatokat hatékonyan tudják kezelni. Az érdekelt felekkel folytatott két konzultáció mellett nyilvános konzultációra is sor kerül, a tervek szerint augusztusban. A jóváhagyási eljárás Az eljárás várhatóan körülbelül kilenc hónapot vesz igénybe.
A géntechnológiával módosított banán engedélyezése a hatóságok által végzett gyümölcs- és környezetvédelmi biztonsági értékelések függvénye. További kérdés, hogy a jóváhagyott gyümölcs elnyeri-e a fogyasztók bizalmát. Korábban, amikor a Dale kísérletei folyamatban voltak, az iparági bennfentesek különböző véleményeket fogalmaztak meg. Néhányan aggodalmuknak adtak hangot, hogy a géntechnológiával módosított banánt nem fogadnák el a piacon.
A géntechnológiával módosított gyümölcsök ellenzői azt is sürgették, hogy keressék a hagyományosan nemesített alternatívákat, beleértve a Cavendish fajtától eltérő fajtákat, amelyek közül néhányat még táplálóbbnak és jobb ízűnek tartanak.
Hollandia engedélyezte a Tesla felügyelt önvezető szoftverének alkalmazását 
