|
Mi a helyzet nálunk? Idehaza regisztrációs díjat vetnének ki a külföldről behozott borokra. Ennek oka, hogy a szaktárca szerint az import veszélyezteti a magyar borpiac egyensúlyát. Részletek >>> |
Az ország 20 millió hektoliternyi bort állít elő évente, amellyel az ötödik legnagyobb termelő a világon. Ugyancsak az ötödik legnagyobb fogyasztó, vörösborból pedig már Franciaországot is megelőzve, az első helyen áll.
A kínai bortermelés a belső fogyasztás 80 százalékát fedezi, de az 50 százalékos adóval sújtott importborok is részt követelnek a piacon.
Általános kifogás a kínai borokkal szemben az egészségügyi ellenőrzés hiánya, az élelmiszerügyi botrányok és a hamisítványok kiterjedt piaca.
Kaviccsal keverik
Kínában a bort szövetkezeti borpincékben állítják elő, ahova a termelők beszállítják a parcellájukon szüretelt szőlőt. Mivel a szőlőért kapott ár a beszolgáltatott mennyiségtől függ, előfordul, hogy kavicsokat raknak a szőlőszemek közé, hogy az többet nyomjon. A kínai borok esetében megengedett az is, hogy azok 20 százalékban importbort tartalmazzanak.
Akadnak ellentétes példák is: 2011-ben egy kínai bor nyerte el a tekintélyes londoni Decanter World Wine Awards egyik fődíját.
Táska után bor?
Az elmúlt években több francia borászat, mint a Domaines Barons de Rothschild (DBR) és a luxustermékeiről híres Moet Hennessy Louis Vuitton (LVMH) is befektetetett Kínában, azonban a tapasztalatok szerint a mennyiségi célok még mindig megelőzik a minőségi elvárásokat.
Tízből négy nevező külföldről érkezett. 
