Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) legfrissebb jelentése szerint évente 1,3 milliárd eurónyi kiesést jelent az uniós költségvetésnek a hamis növényvédők forgalmazása, ez a belső piac forgalmának mintegy 14 százalékát teszi ki. A károk alól Magyarország sem kivétel, a hazai költségvetésnek évi 7 milliárdjába kerül, és a forgalom 17 százalékát teszi ki, ezt közölte a HENT a Privátbankár.hu-val.
A hamisítás ráadásul munkahelyeket szüntet meg, a közvetlen iparágban 2600-zal, míg az egyéb kapcsolódó ágazatokat is figyelembe véve összesen 11 ezerrel kevesebb munkahely állt rendelkezésre az elmúlt évben. A szektorban egyébként jelenleg több mint 600 legálisan működő cég üzemel, több mint harmaduk kis- és középvállalkozás, így a hamisítás rájuk jelenti a legnagyobb veszélyt.
Kinek fáj a legjobban?
A tanulmány szerint a különböző vegyszerek értékesítéséből származó közvetlen kiesések tekintetében az EU-ban Görögország áll az élen, a görög költségvetésen 19 százalékos lukat éget a hamisítás. Őket Olaszország, Csehország és Spanyolország követ kb. 18 százalékkal. Magyarország 3 százalékponttal helyezkedik el a 13,8 százalékos uniós átlag felett, ami az elmaradt forgalom közvetlen hatásaként 23 millió eurós veszteséget jelent hazánkra nézve. A „legtisztább” országoknak Dánia, Finnország és Luxemburg számít a maguk 4-8 százalékával.
Milyen hatással van az emberre?
Persze, a vegyszerek alapjában véve nem tesznek jót az emberi szervezetnek, a hamisítványok azonban ennél is súlyosabb kockázatot rejtenek – a bevizsgálatlan adalékanyagok és melléktermékek például a rákot vagy meddőséget okozhatnak. Mindemellett a hamis vegyszerek okozta mérgezésre ellenszer sincs. A betakarított termény ráadásul ismeretlen szermaradékokat, bomlástermékeket tartalmazhat, amelyek veszélyeztethetik a fogyasztók egészségét, továbbá szennyezik a talajt és az ivóvizet, fűzte hozzá Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára.
A tanulmány egy két évvel ezelőtti magyar vonatkozású bűnesetről is említést tesz: a hamburgi hatóságok által lefoglalt konténerben több mint 5 tonna, tiametoxamként feltüntetett hamis szert foglaltak le 590 ezer euró értékben 2014-ben. A Sanghajban feladott szállítmány célállomása Magyarország volt és csak a német hatóságoknak köszönhetően nem érte el a hazai piacot. Az eredeti tiametoxam egyébként egy rovarölő szer, amely többek között a tetvek, növényevő darazsak, termeszek és leveleket fogyasztó lárvák ellen nyújt védelmet.
|
A legális piacon sem egyszerű - most tiltanak be egy népszerű készítményt Évente 1400 tonna glifozátot szórunk szét a földeken, az Európai Unióban viszont nem jutnak dűlőre abban, hogy pontosan mennyire veszélyes a legelterjedtebb permetezőszer. Mi lesz, ha betiltják? A Privátbankár.hu cikkét a témában itt olvashatod. >>> |
Torzíthatják a tartalmak terjesztését. 
Van még tartalék a magyar részvényekben
