A háború sújtotta Ukrajnából meg kell nyitni a szárazföldi utat is a gabonaszállításokhoz, amiben Magyarországnak is szerepet kell vállalnia - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Világgazdaságnak adott interjúban, amely a pénteki számban jelent meg.
Hangoztatta: "befolyásolja az egész világpiacot, hogy az Ukrajnában bennrekedt több mint 20 millió tonna gabonát ki lehet-e hozni onnan. A kikötők lezárultak, román oldalról és a konstancai kikötő felé sokszor hetekig várakoznak a hajók, olyan túlterhelés van.
Ezért meg kell nyitni a szárazföldi utat is, amiben Magyarországnak is szerepet kell vállalnia."
Nagy István úgy vélte, ez
"nagyon fontos magyar szempontból is, mert ha meg tud jelenni a piacon ez a gabona, akkor képes csökkenteni a pánikot, hiszen azért az észak-afrikai országokban nagyon komoly aggodalom van ..., hogy lesz-e elég gabonájuk".
A miniszter arról is beszélt, hogy bár nehezek a körülmények ebben az ágazatban is, a történelmi léptékű támogatás - a vidékfejlesztési forrásoknál a nemzeti kiegészítés mértékének 80 százalékosra emelése - és a gazdálkodók szemléletváltása lehetőséget ad a trendfordulóra, az európai uniós versenytársak utolérésére. Kijelentette:
"A fejlesztésekkel el kell érnünk, hogy minél több magyar feldolgozóüzem épülhessen, amelyekkel képesek lehetünk arra, hogy a multiláncok igényeit kielégíthessük hazai élelmiszerekkel. Ahhoz pedig az kell, hogy mindig mindenből mindent tudjanak szállítani az élelmiszertermelők. Támogatjuk a feldolgozók létrehozását és a meglévők fejlesztését, amihez meg kell lennie a termelési alapnak. Az élelmiszeripar fejlesztésére a vidékfejlesztési forrásokból 750 milliárd forintot tervezünk fordítani. (...) Azt tapasztaljuk, hogy hatalmas az igény, mert a szakma megértette, hogy most kell megcsinálni a versenyképességet javító beruházásokat."
Leszögezte azt is, hogy a koronavírus-járvány felértékelte az agrár-élelmiszergazdaságot. A "járvány mutatott rá arra, hogy ágazatok állhatnak le, vonulhatnak home office-ba, vagy akár szabadságra is küldhetik a munkavállalóikat, de enni mindennap kell. És amikor annak a réme is felsejlett, hogy ha lezárják a határokat, akkor nem lesz importáru, és csak az kerülhet a boltokba, amit mi állítunk elő, ez bizony nemcsak a politika, hanem a közember figyelmét is sokkal inkább az agrárium és az élelmiszeripar felé fordította" - fogalmazott. A hazai élelmiszerek aránya jelenleg már 70 százalék fölötti, és növekszik - mutatott rá.
Megerősítette Nagy István azt is, hogy immár a kereskedelem egésze az Agrárminisztériumhoz tartozik.
"A miniszterelnök így fogalmazott: a kereskedelmünk 89 százaléka Magyarországon az élelmiszer-kereskedelmet jelenti, ezért a teljes kereskedelem felügyelete ide kerül"
- emlékeztetett. Hozzáfűzte, hogy "a tárca hatásköre most már valóban a termőföldtől az asztalig terjed. Feladatunk a termelés szabályozása, aminek az a célja, hogy a lánc végén ott legyen a biztonságos élelmiszer megfelelő mennyiségben, minőségben és elérhető áron."
(MTI)
A szervezet szerint az maga a megadás.
