Brókerbotrány: mennyire ijedtek meg a magyarok, az alapokat is kipucoljuk?
A pénzpiaci alapoknál tapasztalható alacsony hozamszint még mindig jelentős tőkekiáramlást okozott. Ezen felül a tőkevédett alapoknál láthattunk kisebb tőkekivonást, de a többi kategória esetében tőkebeáramlást tapasztalhatunk. A tőkeáramlások eredője ennek következtében elérte a plusz 23,5 milliárd forintot. Kiugróan legtöbb pénz a vegyes alapokba, ezt követően pedig kötvényalapokba érkezett.
Hogy hatott a brókerbotrány?
A kezelt vagyon hasonlóan alakult, mint a tőkeáramlás, azaz a pénzpiaci alapoknál csökkent, a garantált alapoknál stagnált, a többi kategória esetében pedig növekedett. A tőkeáramlás és a hozamok eredőjeként BAMOSZ tagok által kezelt befektetési alapok összvagyona 70 milliárd forinttal, azaz 1,26 százalékkal növekedett februárban. A hónap végén a BAMOSZ tagok összesen 5602 milliárd forintot kezeltek befektetési alapokban.
A „brókerbotrányra” való tekintettel érdemes megemlíteni, hogy a legfrissebb adatok alapján március első két hetében a nyilvános alapokba további 9 milliárd forintot meghaladó mértékű friss befektetés áramlott, ami jól jelzi, hogy az alapok befektetői megítélése szerencsés módon nem változott meg a botrányok miatt.
Melyik alap hogy teljesít?
A nyilvános nyíltvégű „hagyományos” értékpapír alapok adják az összvagyon többségét (66,7 százalékát). Az ilyen típusú termékekben kezelt vagyon az elmúlt hónapban összességében 1,4 százalékkal növekedett.
A pénzpiaci alapok vagyona 1,6 százalékkal csökkent, ezen belül a likviditási alapok vagyona 2,3%-kal. Mindez alapvetően a hazai likviditási alapoknak köszönhető, ahonnan együttesen 31 milliárdnyi tőke áramlott ki. A pénzpiaci alapokból összességében 24 milliárdnyi tőke távozott, keresve a magasabb hozamot.
A kötvényalapok iránti kereslet töretlen. Ezúttal a hosszú futamidejű hazai kötvényalapokat keresték elsősorban a befektetők, de emellett népszerűek voltak a hazai rövid futamidejű kötvényalapok is. A tőkebeáramlás a kötvényalapokat tekintve 18 milliárd forint, amely a második legmagasabb a kategóriák között. A vagyongyarapodás a hozamokkal együtt 1,8% volt, de ez kevés volt a dobogós helyezéshez.
A vegyes alapokba igen jelentős mértékű, 26 milliárd forintnyi tőke áramlott be az elmúlt hónapban, amely a legmagasabb érték. A hozamokkal együtt a vagyon 5,9 százalékkal növekedett.
A magyar tőzsdeindex ezúttal illeszkedett a nemzetközi trendhez. A részvényalapokba 3,5 milliárdnyi tőke áramlott be, amin a hozamok még tovább javítottak, így összességében a részvényalapok vagyona 4,8 százalékkal lett több.
A tőkevédett alapokból ezúttal 6,2 milliárdnyi tőke távozott, de a hozamok ezt a csökkenést korrigálni tudták, így 0,2 százalékos stagnálást / növekedést mutat a kategória vagyona.
Az abszolút hozamú alapok esetében a januári rendkívüli tőkekiáramlásnak vége szakadt és februárban már 1 milliárd forintnyi friss tőke érkezett a kategóriához. A hozamok tovább segítették a vagyonnövekedést, amely végül 1,2 százalékos, azaz átlagos lett.
Az ingatlanalapoknál ebben a hónapban igen csekély tőkebeáramlást tapasztalhattunk, amelynek nagysága 0,5 milliárd. A hozamok ezen nem tudtak érdemben javítani, így a kategória vagyonnövekedése mindössze 0,2 százalékos.
Az árupiaci alapokba 1,3 milliárdnyi tőke érkezett, amely nagynak tekinthető a kategória méretéhez képest, ráadásul a hozamok is jól alakultak. Így fordulhatott elő, hogy ez a kategória érte el a legnagyobb vagyongyarapodást, amely 12,9 százalék lett.
Az elsősorban intézményi befektetők vagyonát kezelő zártkörű alapok esetében az elmúlt hónapban 2,2 milliárdos tőkebeáramlást tapasztalhattunk, amit a hozamok még tovább javítottak, így végül a vagyonváltozás plusz 3,2 százalék lett.
