Csendben tőzsdére vitték Vakmajmot – sokan követik majd?

Augusztus 23-ával bevezették a Budapesti Értéktőzsdére a Concorde-VM Abszolút Származtatott Befektetési Alap befektetési jegyeit. A lépés látszólag nem jelent nagy dolgot, a Concorde korábban már három másik befektetési jegyet is tőzsdére vitt. Igaz, ezek közül kettő zárt végű – azaz a lejárat előtt vissza nem váltható –, amelyeknél a bevezetés kötelező. (Annak érdekében, hogy legalább a tőzsdén értékesíteni tudják a tulajdonosok.)

Megszűnt a kedvezmény, jött az EHO

Kötés azóta sem született rá, ám ez mégis érdekes jelenség. A befektetési jegyeknél ugyanis, ha tőzsdén – pontosabban úgynevezett ellenőrzött tőkepiaci ügylet keretében – értékesítik azokat, az árfolyamnyereség összevethető más üzletek árfolyamveszteségével. Ezzel adót lehet megtakarítani.

Ha valaki nyer kétmilliót, de veszít egyet, akkor csak egymillió után kell adóznia, tehát nagyon nem mindegy. Ha pedig többféle befektetése van, nagyon valószínű, hogy egy részük nyereségesen, a másik részük veszteségesen ér majd véget.

Ez az „adókiegyenlítés” tőzsdei ügyleteknél egyébként eddig is így volt, sőt, egy adónyilatkozat megtételével egyes tőzsdén kívüli befektetési jegyek és kötvények árfolyamnyeresége vagy -vesztesége is szembeállítható volt más árfolyamnyereségekkel vagy -veszteségekkel. Ez utóbbi lehetőség azonban augusztus 1-től megszűnt, sőt újdonságként bejött a hat százalékos EHO (egészségügyi hozzájárulás) is.

Vedd és add, jobban jársz

Az EHO azonban szintén nem vonatkozik az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekre. Így ha egy nyílt végű, tipikusan tőzsdén kívül, bankfiókban, brókercégnél árusított befektetési jegy a tőzsdén van, és az ügyfélnek van tőzsdei hozzáférése, tőzsdeszámlája is, akkor ott átkötheti a papírt. (Eladhatja és egyben vissza is veheti.) Ekkor az addig elért nyereséget vagy veszteséget sokkal jobb feltételekkel realizálhatja, tehát EHO-mentesen és más veszteségekkel szembeállíthatóan.

BÉT-évforduló és nosztalgiakonferencia, 2002 június (fotó: Eidenpenz József)

Ha pedig ezután rövidesen vissza is váltja az értékpapírt, már csak minimális nyeresége vagy vesztesége keletkezik. Ám nyilván nem minden ügyfélnek van tőzsdeszámlája, aki befektetési jegyeket vásárol, a brókerjutalék és a minimális díj miatt csak jelentősebb összegek és nagyobb árelmozdulások esetén éri meg ezzel foglalkozni. Jelentősebb árfolyamvesztesége is elsősorban inkább az aktív tőzsdézőknek keletkezik. Bonyolult mindez, erősen mérlegelni kell, megéri-e egyáltalán.

Vakmajom és Veermedve

A Concorde VM – amely nevét onnét kapta, hogy egy internetes fórumon Vakmajom és Veermedve nicknévre keresztelt páros, Faragó Ferenc és Makara Tamás kezeli – egyébként messze a legnagyobb alap lesz a tőzsdén, ahol eddig szinte csak zárt végű, tőkevédett alapok voltak. Közel 44 milliárd forintjával a saját kategóriájában, az abszolút hozamú alapoknál is a legnagyobbak között van.

Problémás lenne tőzsdei tömegcikké tenni

Megkérdeztük Móricz Dánielt, az alapkezelő befektetési vezetőjét, hogy nem lenne-e célszerű a Vakmajom-alapot, illetve más termékeiket a tőzsdén keresztül nagyobb mennyiségben teríteni a befektetők felé. Olyanoknak, akiknek olyan cégnél van tőzsdeszámlájuk, ahol a Concorde-alapok nem érhetők el.

Szerinte foglalkoztak már ezzel a kérdéssel, de egy ilyen típusú forgalmazás túlságosan nagy adminisztrációs terheket jelentene, például rendszeres napi, ráadásul napközben is folyamatosan változó árfolyamú árjegyzéseket, miközben inkább csak bizonyos időszakokban lenne érdeklődés a papírok iránt. Az adott napon ráadásul csak a tranzakciónál két nappal korábbi – azaz T-2-es – nettó eszközértéket ismerik, így az árazás is problémás.

Mol Magnolia és OTP Opus

A tőzsdén lévő két zárt végű tőkevédett alapjuknál végeznek egyfajta nem hivatalos árjegyzést, a lejárat előtt kiszállni kívánó befektetőktől megvásárolják az értékpapírokat, a nettó eszközértéktől legfeljebb 2-3 százalékkal eltérő árakon – tudtuk meg. (Más pénzügyi csoportok tőkevédett befektetési jegyeinek tőzsdei árfolyama sokszor 10-20 százalékkal is elmarad az egy jegyre jutó vagyontól.)

A 2012 tavaszán indult Concorde 2016 Devizás Vállalati Kötvény forgalma viszonylag élénknek mondható, a BÉT honlapja szerint a 180 napos napi átlagforgalom nyolcmillió, a 30 napos 19 millió forint volt. Az alap főleg magyar vállalatok devizás kötvényeibe – Mol Magnolia, OTP Opus – fektet, amelyeket a kisbefektetők bajosan tudnák megvásárolni.

Egy év alatt húsz százalék

Egyetlen darab Magnolia például jelenleg 80 ezer euró körüli árfolyamon forog. A Concorde 2016 árfolyama egyébként nagyjából egy év alatt durván 10 euróról 12 euróra ment fel a tőzsdén, jól teljesített, viszonylag jókor indult az alap. (A Bamosz adatbázisa 16,5 százalékos egy évre visszatekintő hozamot mutat augusztus 26-ára.)

A májusban tőzsdére bevezetett Concorde Hozamfizető nevű alap forgalma eddig gyér volt a tőzsdén. Az alap arra jött létre, hogy magas osztalékhozamú nyugat-európai részvényekbe fektessen, amelyek osztalékát évente ki is fizeti, innét a neve – tudtuk meg.

Olcsón vegyél, drágán adj

Az elgondolás az volt, hogy rosszul teljesítő piacokon, olcsón nem szívesen fektetnek be az ügyfelek (hiszen a visszatekintő, múltbeli időszakra vonatkozó hozamok negatívak), pedig sokszor ezek állnak nagy felfutás előtt. Jól teljesítő, de már erősen megdrágult részvényeket pedig az alapkezelő nem szívesen ajánl nekik.

Így kompromisszum volt az osztalékfizető európai részvények vásárlása egy olyan környezetben, amikor a Concorde Alapkezelő sokat várt az európai részvényektől, amelyek az elmúlt években jelentősen lemaradtak más, például amerikai társaiktól. Mindez még tavasszal, amikor a nyugati államkötvény-hozamok rendkívül alacsonyak voltak, a részvények osztalékhozama jóval meghaladta azokat.