Egyre kevesebb pénzt hagynak pihenni a magyarok

Jelentősen visszaesett a pihenő – vagyis a be nem fektetett – pénzek aránya a háztartások megtakarításain belül az elmúlt egy évben – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) napokban megjelent, friss statisztikai adataiból.

Túl a százezer milliárdon

 A jegybank előzetes statisztikái szerint március végére soha nem látott szintre, 102 ezer milliárd forint fölé emelkedett a háztartásoknál lévő pénzügyi eszközök állománya, ami erőteljes, 15,4 százalékos emelkedést tükröz éves alapon. (Más kérdés, hogy a bő tizenöt százalékos emelkedés is csak nagyjából a megtakarítási portfólió reálértékének megőrzéséhez elég.) Ehhez képest a lakosságnál lévő készpénz állománya alig több mint 3 százalékkal – 6705 milliárd forintra – emelkedett ez év alatt: ezzel a készpénz teljes portfólión belüli súlya 7,3-ről 6,6 százalékra olvadt. A folyószámlákon jórészt lekötés nélkül tartott betéteknél hasonló a helyzet: ezek állománya 3,6 százalékkal, 14736 milliárd forintra gyarapodott egy év alatt, így a pénzügyi eszközökön belüli részesedésük 16 százalékról 14,4-re olvadt. Mindezek nyomán a készpénz és betétek porfólión belüli súlya sokéves mélypontra süllyedt az idei első negyedév végére: 21 százalékot ért el, miközben 2022-ig rendre 25-26 százalék környékén mozgott.

Eltűnt az szja-visszatérítés hatása

A be nem fektetett pénzek aránya a 2022-es egyszeri, nagy összegű állami juttatásokat követően ugrott meg látványosan. Az szja-visszatérítés, a fegyverpénz, és a 13. havi nyugdíj visszavezetése bő két évvel ezelőtt hirtelen sokszáz milliárd forintos pluszt hozott a lakossági folyószámlákon, így 2022. első negyedévére a betétek és a készpénz súlya 27 százalék közelébe ugrott a lakossági portfólióban”.

Hozzátette: az elmúlt két évben ugyanakkor nagyon lassan emelkedett – sőt, időnként csökkent is – a háztartásoknál lévő készpénz és betétek állománya, amelyhez több tényező is hozzájárult. Az egyik, hogy az elmúlt időszakban – az infláció megugrása miatt – a háztartások egy része arra kényszerült, hogy hozzányúljon a tartalékaihoz, ami értelemszerűen a folyószámlabetétek és a készpénz állományát érintette elsősorban. A másik még ennél is fontosabb ok a szakértő szerint, hogy a lakosság a korábbinál sokkal intenzívebben kezdett olyan befektetési formákat keresni, amellyel érdemi hozamokat érhet el, hiszen a lekötött betétekkel – eltekintve néhány, promóciós és ügyfélszerzési célzattal indított konstrukciótól – ez nem lehetséges. „Jelentős részben a megtakarítások devalválódásának megakadályozásának a szándéka vezetett tehát oda, hogy a háztartások figyelme az értékpapír-befektetések felé fordult, csökkentve ezzel a pihenő pénzek arányát is a portfólióban” – vélekedett Gergely Péter, hozzátéve, hogy az értékpapír-állomány gyarapodásához természetesen a kedvező hozamokat kínáló, inflációkövető lakossági állampapírok megjelenése is nagyban hozzájárult.

Szinte minden az alapokról szól

Az MNB-statisztikák tanúsága szerint az elmúlt egy év nyerteseinek egyértelműen a befektetési alapok tekinthetők a lakossági megtakarítások piacán. A jegybank adatai szerint a háztartásoknál lévő befektetési jegyek állománya 44,4 százalékkal, 11400 milliárd forint közelébe nőtt a márciusig számított egy év alatt: ehhez az új vásárlások hatása és az árfolyamnyereség is nagyban hozzájárult. (Ami az utóbbit illeti, a befektetési jegyek átértékelődésén csak az idei első negyedévben több mint 400 milliárd forintot nyertek a kisbefektetők.) A tőzsdei részvényeknél szintén ugrásszerű, több mint 38 százalékos, éves állománybővülést mért az MNB, 2500 milliárdhoz közelítő, március végi állomány mellett. Az elmúlt egy évben látható, dinamikus állománynövekedés nyomán most már a háztartások pénzügyi eszközeinek több mint 11 százalékát tartják befektetési jegyekben, miközben 2023 tavaszán még 9 százalék alatt járt ez az arány. Ez részben a bankok által az elmúlt években elindított rendszeres megtakarítási programoknak is köszönhető, amelyeknél a kívánt kockázati szintű eszközökbe fektethetik be pénzüket – akár csak havi néhány tízezer forint befizetésével is – a lakossági ügyfelek. Persze – tette hozzá – ahhoz, hogy a lakosságnál lévő befektetési jegyek állománya egyetlen év alatt csaknem a másfélszeresére duzzadjon, a kedvező piaci környezet is kellett.

A lakosság kezén lévő kötvényállomány szintén jelentős mértékben, közel 21 százalékkal gyarapodott egy év alatt, amely értelemszerűen a lakossági állampapíroknak köszönhető elsősorban. A több mint 14100 milliárd forintnyi kötvényállomány így már a lakosság teljes portfóliójának közel 14 százalékát adja. Az viszont egyértelműen az állampapírok iránti kereslet visszaesésére utal, hogy a tranzakciók egyenlege a kötvényeknél a 2023. első negyedévi 1060-ról mostanra 210 milliárd forint környékére olvadt.

Gergely Péter szerint az infláció enyhülésével az alapterméknek számító Prémium állampapíroknál jelentősen csökkennek az elérhető hozamok is, ám a kockázatkerülő lakossági ügyfeleknek változatlanul érdemi alternatívát jelentenek majd az állami adósságpapírok, főleg úgy, hogy a szociális hozzájárulási adó itt nem csökkenti a hozamot.

Visszatértek a biztosítások is

Ami viszont különösen figyelemre méltó, hogy az elmúlt egy év dinamikus bővülést hozott a biztosításokat és pénztári megtakarításokat tartalmazó biztosítástechnikai tartalékoknál is. Az MNB adatai szerint az életbiztosítási tartalékok állománya március végére 2600 milliárd forint fölé kúszott, ami 17,4 százalékos emelkedést tükröz éves alapon. Az életbiztosítási tartalékok állományának viszonylag gyors emelkedését a nyugdíjbiztosítások iránti stabil kereslet magyarázza: ezek a konstrukciók az utóbbi időszakban már lekörözték a befektetési egységhez vagy indexhez kötött (unit-linked) konstrukciókat is.

„Az előttünk álló időszakban vélhetően a mostani tendenciák folytatódnak majd a lakossági megtakarításoknál: a kisbefektetők figyelme tehát elsősorban az állampapírokra és a befektetési jegyekre koncentrálódik majd, miközben a folyószámlabetétek és a készpénz állományánál az átlagnál jóval lassabb bővülésre lehet számítani” – vélekedett a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.