Az Erste Alapkezelő által kezelt vagyon közel 50 milliárd forinttal növekedett tavaly, és meghaladta az 550 milliárd forintot az év végén. Ebből 470 milliárd jutott a nyilvános befektetési alapokra, ez 14,6 százalékos piaci részesedés – mondták el a társaság sajtóreggelijén. A kezelt vagyon bővülése 7,77 százalék volt a cégnél az év során. A nyilvános befektetési alapok piaca 2012 negyedik negyedévében 5,7 százalékkal 3207 milliárd forintra bővült. (Amint nemrég beszámoltunk róla, az Erste a harmadik legnagyobb szereplő.)
A végtörlesztés nem volt a vég
Mesterházy György, az alapkezelő vezérigazgatója szerint egy évvel ezelőtt még igen sötét volt a kép, hiszen tavaly januárban volt a végtörlesztés vége. Emiatt 440 milliárdról 400 milliárdra csökkent a befektetési alapjaik állománya egyetlen hónap alatt, ezt sikerült az év végére 470 milliárdra feltornászni. Ez részben az elért hozamokkal sikerült, de az Erste hálózata is sok új befektetési jegyet tudott értékesíteni.
Várhatóan a 2013-as is nagyon jó év lesz, egyrészt a betéti kamatok csökkenése miatt, másrészt a banki likviditási szükséglet mérséklődése következtében. A hitelezési piac ugyanis nagyon nehezen működik Magyarországon, másrészt a Basel II előírások lazítása miatt kevesebb tartalékra van szükségük a bankoknak. Az MNB is folytatni fogja a kamatvágásokat. Mindez kamatcsökkenést okoz és a befektetési alapok felé terelheti a tőkét.
Vigyázz, ha jő az anticiklus
Az alapoknak jót tesz az is, hogy az utóbbi időben, például tavaly jó volt a hozamuk. A múltbeli hozamok sokszor két számjegyűek voltak, például a hazai kötvénypiacon, ahol a leggyengébbek is évi tíz százalék felett hoztak tavaly. Logikus lenne, hogy ne olyan területen fektessünk be, ahol komoly emelkedés ment végbe eddig, de a kisbefektetők ciklikus viselkedését az eddigi oktatási kísérletek ellenére sem sikerült kiiktatni – mondta Mesterházy.
Bár anticiklikusan kéne viselkedni, ha igaz az, hogy a nemzetközi likviditásbőség továbbra is fennáll és a kamatcsökkenési folyamat is folytatódik, akkor lehet, hogy még mindig nem késő a kötvényalapokba beszállni. A 4-5 százalékos banki kamatokkal ezután is versenyképesek maradhatnak – mondta el.
Még hátra van az abszolút hozam csattanója
Ami a népszerű abszolút hozamú alapokat illeti, nagyon nagy a hozamkülönbség az egyes alapok között, körülbelül mínusz 20-tól plusz 30 százalékig éves szinten. Az abszolút hozamú alapok kezelői gyakran próbálják elmagyarázni befektetőiknek, hogy a hozamok változékonyak, a múltbeli hozamok nem garantálják a jövőbelit, de sokszor hasztalan. A több éves tapasztalatok azonban majd megtanítják a befektetőket arra, mit is várhatnak az ilyen befektetésektől – utalt rá Mesterházy.
Amióta az abszolút hozamú alapok összes tőkéje meghaladta a százmilliárd forintot, azóta nem fordult elő, hogy ez az alapfajta bármely évben rosszul teljesített volna. Majd meglátjuk, mi lesz egy komolyabb rossz időszak után, mennyien fordulnak el és váltanak vissza a jegyeikből – mondta.
Betétekkel konkurrál a PEMÁK
Az Erste tavaly megvásárolta a BNP Paribas privátbanki üzletágát, és elindította a privátbanki portfóliókezelést. Egyéni portfóliókezelést is kínálnak, ahol az ügyféllel egyeztetik annak portfólióját.
Az eurózóna inflációjához (PEMÁK) és a hazai inflációhoz (Prémium) kötött hazai államkötvények jelentős versenyt támasztanak, de ez az idén csökkenhet, mert az eurozóna és Magyarország inflációja egyaránt mérséklődhet. Így a magyar állam által kibocsátott papírok kamatozása is mérséklődni fog – hangzott el. Az állampapírokba áramló pénz persze mindenképp hiányzik majd valahonnét, de jelenleg elsősorban a bankokból. A befektetési alapok most inkább felfutóban vannak.
Alapkezelőket tehet tönkre az alacsonyabb kamat
Magyarországon a következő években kiderülhet, hogy mennyi alapkezelő nem tud majd megélni a piacon. Ez kamatszint-függő is, alacsonyabb kamatszint mellett kisebb díjakat lehet ráterhelni az alapokra, ami komolyan visszavetheti az alapkezelők bevételeit. Ha négy százalék körül lesz a hazai kamatszint, akkor az alapok alapkezelési díjai is várhatóan fél százalék körüli szintre csökkennek majd. Korábban az egy százalék körüli mérték volt jellemző. (A PSZÁF adatai szerint 2011-ben 1,81 százalék volt az alapok – más kiadásokat is tartalmazó – átlagos költségmutatója, a TER.)
Az alapkezelők számára az egyik út, hogy nagyobb hozzáadott értékű alapokat indítanak. A pénzpiaci alap nem lesz annyira a fő irány, mint eddig. (Jelenleg pedig ezek az alapok a legnépszerűbbek, lásd itt>>>>.)
Kamatvágás igen, nagy unortodoxia nem
Egyszeri hirtelen nagyobb kamatcsökkentés az MNB részéről azonban nem várható, inkább a kis lépések folytatódhatnak. Egyik kormánynak sem érdeke, hogy választások előtt egy évvel nagy felfordulást okozzon az országban. Ezért Mesterházy nem várja, hogy az idén merész lépések következzenek be a pénzpolitikában. A 2014-es évre már sokkal nagyobb kockázatot lát, méghozzá mindkét irányba.
Van még 12 százalékos hozam forintban
Az ingatlanalapokat a 2008-as válság különösen megviselte, és a mai napig nem tértek teljesen magukhoz. A terméknek magának Mesterházy szerint pedig van helye a befektetők palettáján, de kérdés, mikor jön el igazán az idejük. Az Erste ingatlanalapja talán az egyetlen, amely nagyobb megrázkódtatások nélkül vészelte át a válságot. Kamatcsökkenés esetén pedig az ingatlanalapok megint egyre jobban előtérbe kerülhetnek.
Budapesten jelenleg vannak ingatlanok, amelyek évi nyolc százalékos bérletidíj-hozamot hoznak euróban. Ehhez hozzáadva még az euró-forint kamatkülönbözetet, évi 12 százalék körüli hozamot lehet velük elérni forintban – mondta a vezérigazgató.
A magyar miniszterelnököt hagyományosan nagy becsben tartó Matteo Salvini most sem hazudtolta meg magát.
