TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Amíg forinttal fizetünk, mindenképp szükség lesz hazai értékpapír-piacra, ugyanakkor a kormányzatnak is fel kell ismernie, hogy helyi kereskedés hiányát a gazdaság is megérezné, hiszen a nemzetközi portfólióbefektetők a jelenleginél sokkal visszafogottabban ajánlanák a magyar instrumentumokat.

A hazai piacok fejlesztése, versenyképességének emelése a közép-európai tőzsdecsoport célja - mondta Michael Buhl, a CEE Stock Exchange Group (CEESEG) vezérigazgatója, a Privátbankár tőkepiaci konferenciájának záró előadásán. A helyi piacokért a tagvállalatok felelnek a holding a nemzetközi kapcsolatok kiépítéséért felel. E célnak fő eleme a közös, nemzetközi hálózatba kapcsolt kereskedési rendszer bevezetése volt, amely Szlovéniában indult, s tavaly utolsóként Budapest is átállt a Xetra-rendszerre. A következő lépés az elszámolási rendszerek összehangolása lesz Buhl szerint, aki szerint komoly reményeket fűznek a kereszttagsághoz is, amely révén a társtőzsdéken szereplő cégek egyszerűsítve jelenhetnek más, a csoporthoz tartozó piacokon. Ennek körében az év közepére több cég léphet a budapesti tőzsdére – akár külső piacokról (Londonból) is érkezhet társaság Budapestre – mondta a vezérigazgató. A tőzsdecsoport a 4 országon kívül 8 további ország értékpapír-piacával adatcsere és index-kapcsolatot.

 

 

A mostani helyzetben egyetlen kontaktponton keresztül 12 tőzsde – közte két ázsiai börze – kereskedésébe kapcsolódhatnak be a társtőzsdék ügyfelei. A nemzetközi rendszernek köszönhetően a befektetők döntő része az Egyesült Államokból érkezik, őket az angol partnerek követik. Az index-kereskdelemből származó bevételek fele is ezekből az országokból, illetve Skandináviából származik – Michael Buhl szerint a csoport jelenleg 95 indexet számít folyamatosan. Az egységes piac és az egységes, a nagy rendszerekkel összekötött piaci platformok lehetővé teszik azt, hogy egy-egy speciális kapcsolatot is le lehessen kezelni – hozta fel a CEESEG első embere épp azt a példát, amely szerint a lengyel befektetők az átlagnál komolyabb érdeklődést mutatnak a Budapesti Értéktőzsde iránt.

Helybe jön a világ

A piaci szereplők egyre szívesebben kereskednek több piacon, eközben a kibocsátók egyelőre kitartanak a helyi piacaik mellett – ugyanakkor az összekapcsolás révén így is a korábbinál sokkal szélesebb körben van lehetőség az adott cég papírjaival kereskedni, anélkül, hogy a tőzsdei jelenlét költségei nyomnák az adott részvénytársaságot. Ráadásul a csoportszintű együttműködés révén immár az egyes cégek – a tőzsdéken jegyzett versenytársakkal együtt feltüntetve – felkerülhetnek a nagy nemzetközi befektetőházak figyelt listájára is – erre egyedi cégként kevés régiós vállalatnak lenne esélye – emlékeztetett az osztrák szakember.

Korábban sokat segített a Budapesti Értéktőzsde abban, hogy a magyar befektetési alap piac olyan komoly szintre növekedjen, amelyet sikerült elérni – vélekedett Vízkeleti Sándor, a Pioneer Investments igazgatója, a Bamosz első embere. Ennek nyomán – bár ma már kisebb a hazai piac szerepe – nem lenne szerencsés, ha a BÉT bezárna. Amíg forint van, addig nem lehet elmenni a magyar piacról, s persze az is fontos, hogy az üzleti bizalomhoz kiemelt fontossággal bír, hogy helyi, „azonnal elérhető” szakemberek válaszoljanak a kérdéseinkre. Nem lehet hazai tőzsde nélkül élni – értett egyet Barlai Róbert, az OTP Bank igazgatója, annak ellenére, hogy az OTP értékpapír-forgalmának negyede származik manapság már csak a BÉT-ről.

Mindenkinek fájna, ha nem lenne lokális piac – hozott új aspektusokat a vitába Tóth Attila. A BÉT vezérigazgató-helyettese szerint például nem lenne szükség ennyi befektetési szolgáltatóra és munkatársaikra itthon. Ha pedig ezt a piacot a határon túlról kezelnék, az már a gazdaságnak is fájna, hiszen az ajánlatokban a jelenleginél lényegesen kevesebb ajánlatot adnának a szolgáltatók a magyar piacról. A Nokia példája azt mutatja, hogy egy lokális piacon sokkal komolyabb likviditást tud elérni egy cég, mint a nemzetközi piacokon. Itthon a Magyar Telekom példája mutatja, hogy a cég tőzsdei forgalma sok-sokszorosa volt annak, mint amit New Yorkban elért.

Kínálati híány

Igenis van érdeklődés a hazai befektetők körében: 5000 milliárd forint felett vannak hazai vagyontömeg, csak januárban 160 milliárd forint érkezett a befektetési alapokba. Miután a kamatcsökkenés okán a pénzpiaci alapok népszerűsége csökkent és előtörtek a vegyes alapok., azt lehet mondani, hogy az új hazai alap-beáramlás 20 százaléka a részvénypiacokra megy – ha lenne kínálat, ez jöhetne a hazai piacra – fejtette ki Vízkelety Sándor. De nincsenek ígéretes cégek – sem Budapesten, sem a régióban. A kivétel talán csak Lengyelország, ahol folyamatosan mennek a cégek a tőzsdére és ez indukálja a tovább vállalkozások tőzsdei megjelenését is – persze ott kötelezettségek is voltak érvényben arra nézve, hogy kötelező legyen a hazai részvények vásárlása.

Hogy miért nincs hazai sikersztori? Egyszerűen nem épült be a tőkepiac a céges gondolati kultúrába. Persze mondható, hogyaz átlagos cégméret nem elég a tőzsdére lépéshez – mondta Tóth Attila, ám szerinte ezt ugyanakkor lehet vitatni, hiszen Amerikában a '90-es évek végén a csúcs, 520 IPO esetén a tőzsdére került cégek többségének cégmérete nem érte el azt az 50 millió eurós tranzakciós értéket, amelyet a konferencia előző szakértői a mostani tőzsdére lépési limitként határoztak meg. (Más kérdés, hogy egyéb okokból ezek a cégek azóta kikoptak.)

Van esély a tőkepiaci kiugrásra: Szabó László, a Concorde Alapkezelő Zrt. igazgatója ezt azzal látta alátámasztottnak, hogy a kamatszint csökkenésével ma már igenis vonzóak lehetnek azok a hozamszintek, amelyeket a cégek a tőzsdére lépéssel el tudnak érni.

Értékesítési egység?

A válság fő üzenete, hogy építsd a saját tőkepiacodat – ezt a magyar állam az állampapírpiac fejlesztése kapcsán úgy fest már megértette, de fontos lenne, hogy egyéb instrumentumok esetében is legyenek támogatási programok – vélekedett Barlai Róbert, aki szerint a kormányzatnak hamarosan színt kell vallania azzal kapcsolatban, hogy milyen tervei vannak a hazai tőkepiaccal. A jövőkép nélkül ugyanis nem lehet fejlődni. Szabó László úgy véli, mindenképp szükség van a hazai piacra de fontos volt az integráció is: a korábbi lezárt magyar piacon begyakorolt szakértelem révén ki lehetett nőni, s így ma már a cégek itthonról külföldi termékekkel külföldi befektetőket is ki tudnak szolgálni. Ha nem lenne a faluban focipálya, aligha lehetne azt remélni, hogy valaki onnan a Real Madridban fog játszani – vélekedett.

Barlai Róbert szerint a nyílt piac valóban segíti a kereskedést, de számos más oldalon a BÉT és a piac kárát látja annak, hogy „feltétel nélkül” csatlakoztunk a régiós piachoz. A piaci szereplőknél a legtöbb helyen már nincs helyi kockázatvállalás, nem bírtuk a versenyt és így a nagy cégek magyar leányvállalatai ma inkább egyfajta sales hub-ként működnek – jelezte aggályait az OTP szakembere. Ezzel némiképp vitába szállt Vízkelety Sándor, aki szerint a helyi piacról csak az itteni portfoliómenedzserek szakértelme, tudása alapján tudnak véleményt alkotni a nagy nemzetközi cégek is. A helyi piac rezdüléseit érezni lehet: a lex-Mol óta mindenki tudhatja, hogy bár tőzsdei cég, de látszik rajta, hogy az állam, mint szabályozó akadályt gördíthet az értékesítés elé – emlékeztetett Szabó László is. Az, hogy a politika ilyet tesz, esetleg vitatható, ám más piacokon is van ilyen. Az ügyfélnek, aki ugyanakkor távolról érkezik, nem biztos, hogy van erről ismerete.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon után, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Befektetés 105 millió bírságot szabott ki az MNB tiltott piaci manipuláció miatt
Privátbankár.hu | 2020. március 18. 09:28
105 millió forint bírságot szabott ki az MNB a Delta Technologies Nyrt.-re (korábbi neve EST MEDIA Vagyonkezelő Nyrt.) tiltott piaci manipuláció és a rendkívüli tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó előírások megsértése miatt. Egy másik határozatában a jegybank – egyebek mellett – a bennfentesek jegyzékének összeállítására és a bennfentes információ közzétételére vonatkozó szabályok megsértése miatt közel 20 millió forint felügyeleti bírságot rótt ki a kibocsátóra.
Befektetés Gyémántbiznisz földi halandóknak?
Privátbankár.hu | 2020. február 19. 13:39
Már a standokon a Piac & Profit legfrissebb száma! Gyémánt, mint alternatív befektetési forma? Erről és számos más érdekes témáról olvashat a februári lapban. Körbejártuk a magánegészségügy kérdéseit, beszélgettünk az Erste Bank vezérigazgatójával, írtunk a kiberbiztonságról, de olvashat a Nemzetközi Beruházási Bankról is a magazinban.
Befektetés Az MNB 5 millióra bírságolta a 4iG-t a lefújt T-Systems-ügylet kapcsán
Privátbankár.hu | 2020. január 23. 08:37
A bennfentesek jegyzékének jogsértő módon történő összeállítása miatt, emellett a T-Systems anyacégével, a Magyar Telekom Nyrt.-vel szemben is hozott intézkedést az MNB.
Befektetés Megtudtuk, mennyi vagyona van a Pallas Athéné alapítványoknak
Privátbankár.hu | 2020. január 22. 13:33
A legfrissebb kimutatás szerint 274,8 milliárd forintra nőtt a vagyon, ebből 8,8 milliárd még mindig bankbetétben van.
Befektetés IMF: 3 százalékos kamattal is ugyanennyire vinnék a MÁP Pluszt
Csabai Károly | 2019. december 6. 13:04
Ami a költségvetés kiadásait akár több száz milliárd forinttal mérsékelné – állapítja meg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Magyarországról kiadott legfrissebb jelentése. Az nem tartja jó ötletnek, hogy a büdzsé kizárólag belföldről finanszírozza magát, mivel a mélyponton lévő kockázati felárunk miatt a külföldi forrásbevonás most jóval olcsóbb.
Befektetés Holnap reggel sokan maradhatnak hoppon a bankjegykiadó automatáknál
Baka F. Zoltán | 2019. október 31. 14:18
Holnap lejár a banki azonosítás határideje, bajba kerülhet, aki ezt elmulasztja. Sok nyugdíjas és a külföldön élők is a veszélyeztetettek körébe tartoznak. Az első határidő idén június 26 volt, de mivel az érintettek egy nagyon jelentős hányada - több százezer magánszemély, illetve vállalkozás - késlekedett a procedúrával, a kormány úgy döntött, hogy október 31-ig meghosszabbítja az eredeti határidőt.
Befektetés Sikeres volt az Opus Global Nyrt. kötvényaukciója
Privátbankár.hu | 2019. október 25. 17:10
A teljes tervezett mennyiségben lejegyezték a befektetési holding értékpapírjait.
Befektetés Áramhálózattal bővít az Opus, megveszi a Titászt
Privátbankár.hu | 2019. október 4. 14:05
Áramhálózattal bővítheti stratégiai portfólióját az Opus befektetési holding, miután megveszi a Titász 100 százalékos részvénycsomagját.
Befektetés Nyár végére csúszhat a nyugdíjkötvény kibocsátása
Csabai Károly | 2019. április 2. 06:00
Javában folyik a munka a kormányzati színfalak mögött annak érdekében, hogy megvalósuljon a Varga Mihály által 2018 végén megjelölt cél: a január végén közel 5900 milliárd forintos lakossági állampapír-tulajdon öt év alatt megduplázódjon. A jelet a pénzügyminiszter tavaly novemberben adta meg, bejelentve egy újfajta, nyugdíj-előtakarékossági magyar állampapír kibocsátását.
Befektetés Tőkét vontak ki a Skálából a tulajdonosok
Privátbankár.hu | 2019. január 21. 17:01
Az egykori patinás üzletlánc jogutódjának számító ingatlanbefektető cég 180 millió forinttal, 540 millióra szállította le az alaptőkéjét.
hírlevél