A hazai piacok fejlesztése, versenyképességének emelése a közép-európai tőzsdecsoport célja - mondta Michael Buhl, a CEE Stock Exchange Group (CEESEG) vezérigazgatója, a Privátbankár tőkepiaci konferenciájának záró előadásán. A helyi piacokért a tagvállalatok felelnek a holding a nemzetközi kapcsolatok kiépítéséért felel. E célnak fő eleme a közös, nemzetközi hálózatba kapcsolt kereskedési rendszer bevezetése volt, amely Szlovéniában indult, s tavaly utolsóként Budapest is átállt a Xetra-rendszerre. A következő lépés az elszámolási rendszerek összehangolása lesz Buhl szerint, aki szerint komoly reményeket fűznek a kereszttagsághoz is, amely révén a társtőzsdéken szereplő cégek egyszerűsítve jelenhetnek más, a csoporthoz tartozó piacokon. Ennek körében az év közepére több cég léphet a budapesti tőzsdére – akár külső piacokról (Londonból) is érkezhet társaság Budapestre – mondta a vezérigazgató. A tőzsdecsoport a 4 országon kívül 8 további ország értékpapír-piacával adatcsere és index-kapcsolatot.
A mostani helyzetben egyetlen kontaktponton keresztül 12 tőzsde – közte két ázsiai börze – kereskedésébe kapcsolódhatnak be a társtőzsdék ügyfelei. A nemzetközi rendszernek köszönhetően a befektetők döntő része az Egyesült Államokból érkezik, őket az angol partnerek követik. Az index-kereskdelemből származó bevételek fele is ezekből az országokból, illetve Skandináviából származik – Michael Buhl szerint a csoport jelenleg 95 indexet számít folyamatosan. Az egységes piac és az egységes, a nagy rendszerekkel összekötött piaci platformok lehetővé teszik azt, hogy egy-egy speciális kapcsolatot is le lehessen kezelni – hozta fel a CEESEG első embere épp azt a példát, amely szerint a lengyel befektetők az átlagnál komolyabb érdeklődést mutatnak a Budapesti Értéktőzsde iránt.
Helybe jön a világ
A piaci szereplők egyre szívesebben kereskednek több piacon, eközben a kibocsátók egyelőre kitartanak a helyi piacaik mellett – ugyanakkor az összekapcsolás révén így is a korábbinál sokkal szélesebb körben van lehetőség az adott cég papírjaival kereskedni, anélkül, hogy a tőzsdei jelenlét költségei nyomnák az adott részvénytársaságot. Ráadásul a csoportszintű együttműködés révén immár az egyes cégek – a tőzsdéken jegyzett versenytársakkal együtt feltüntetve – felkerülhetnek a nagy nemzetközi befektetőházak figyelt listájára is – erre egyedi cégként kevés régiós vállalatnak lenne esélye – emlékeztetett az osztrák szakember.
Korábban sokat segített a Budapesti Értéktőzsde abban, hogy a magyar befektetési alap piac olyan komoly szintre növekedjen, amelyet sikerült elérni – vélekedett Vízkeleti Sándor, a Pioneer Investments igazgatója, a Bamosz első embere. Ennek nyomán – bár ma már kisebb a hazai piac szerepe – nem lenne szerencsés, ha a BÉT bezárna. Amíg forint van, addig nem lehet elmenni a magyar piacról, s persze az is fontos, hogy az üzleti bizalomhoz kiemelt fontossággal bír, hogy helyi, „azonnal elérhető” szakemberek válaszoljanak a kérdéseinkre. Nem lehet hazai tőzsde nélkül élni – értett egyet Barlai Róbert, az OTP Bank igazgatója, annak ellenére, hogy az OTP értékpapír-forgalmának negyede származik manapság már csak a BÉT-ről.
Mindenkinek fájna, ha nem lenne lokális piac – hozott új aspektusokat a vitába Tóth Attila. A BÉT vezérigazgató-helyettese szerint például nem lenne szükség ennyi befektetési szolgáltatóra és munkatársaikra itthon. Ha pedig ezt a piacot a határon túlról kezelnék, az már a gazdaságnak is fájna, hiszen az ajánlatokban a jelenleginél lényegesen kevesebb ajánlatot adnának a szolgáltatók a magyar piacról. A Nokia példája azt mutatja, hogy egy lokális piacon sokkal komolyabb likviditást tud elérni egy cég, mint a nemzetközi piacokon. Itthon a Magyar Telekom példája mutatja, hogy a cég tőzsdei forgalma sok-sokszorosa volt annak, mint amit New Yorkban elért.
Kínálati híány
Igenis van érdeklődés a hazai befektetők körében: 5000 milliárd forint felett vannak hazai vagyontömeg, csak januárban 160 milliárd forint érkezett a befektetési alapokba. Miután a kamatcsökkenés okán a pénzpiaci alapok népszerűsége csökkent és előtörtek a vegyes alapok., azt lehet mondani, hogy az új hazai alap-beáramlás 20 százaléka a részvénypiacokra megy – ha lenne kínálat, ez jöhetne a hazai piacra – fejtette ki Vízkelety Sándor. De nincsenek ígéretes cégek – sem Budapesten, sem a régióban. A kivétel talán csak Lengyelország, ahol folyamatosan mennek a cégek a tőzsdére és ez indukálja a tovább vállalkozások tőzsdei megjelenését is – persze ott kötelezettségek is voltak érvényben arra nézve, hogy kötelező legyen a hazai részvények vásárlása.
Hogy miért nincs hazai sikersztori? Egyszerűen nem épült be a tőkepiac a céges gondolati kultúrába. Persze mondható, hogyaz átlagos cégméret nem elég a tőzsdére lépéshez – mondta Tóth Attila, ám szerinte ezt ugyanakkor lehet vitatni, hiszen Amerikában a '90-es évek végén a csúcs, 520 IPO esetén a tőzsdére került cégek többségének cégmérete nem érte el azt az 50 millió eurós tranzakciós értéket, amelyet a konferencia előző szakértői a mostani tőzsdére lépési limitként határoztak meg. (Más kérdés, hogy egyéb okokból ezek a cégek azóta kikoptak.)
Van esély a tőkepiaci kiugrásra: Szabó László, a Concorde Alapkezelő Zrt. igazgatója ezt azzal látta alátámasztottnak, hogy a kamatszint csökkenésével ma már igenis vonzóak lehetnek azok a hozamszintek, amelyeket a cégek a tőzsdére lépéssel el tudnak érni.
Értékesítési egység?
A válság fő üzenete, hogy építsd a saját tőkepiacodat – ezt a magyar állam az állampapírpiac fejlesztése kapcsán úgy fest már megértette, de fontos lenne, hogy egyéb instrumentumok esetében is legyenek támogatási programok – vélekedett Barlai Róbert, aki szerint a kormányzatnak hamarosan színt kell vallania azzal kapcsolatban, hogy milyen tervei vannak a hazai tőkepiaccal. A jövőkép nélkül ugyanis nem lehet fejlődni. Szabó László úgy véli, mindenképp szükség van a hazai piacra de fontos volt az integráció is: a korábbi lezárt magyar piacon begyakorolt szakértelem révén ki lehetett nőni, s így ma már a cégek itthonról külföldi termékekkel külföldi befektetőket is ki tudnak szolgálni. Ha nem lenne a faluban focipálya, aligha lehetne azt remélni, hogy valaki onnan a Real Madridban fog játszani – vélekedett.
Barlai Róbert szerint a nyílt piac valóban segíti a kereskedést, de számos más oldalon a BÉT és a piac kárát látja annak, hogy „feltétel nélkül” csatlakoztunk a régiós piachoz. A piaci szereplőknél a legtöbb helyen már nincs helyi kockázatvállalás, nem bírtuk a versenyt és így a nagy cégek magyar leányvállalatai ma inkább egyfajta sales hub-ként működnek – jelezte aggályait az OTP szakembere. Ezzel némiképp vitába szállt Vízkelety Sándor, aki szerint a helyi piacról csak az itteni portfoliómenedzserek szakértelme, tudása alapján tudnak véleményt alkotni a nagy nemzetközi cégek is. A helyi piac rezdüléseit érezni lehet: a lex-Mol óta mindenki tudhatja, hogy bár tőzsdei cég, de látszik rajta, hogy az állam, mint szabályozó akadályt gördíthet az értékesítés elé – emlékeztetett Szabó László is. Az, hogy a politika ilyet tesz, esetleg vitatható, ám más piacokon is van ilyen. Az ügyfélnek, aki ugyanakkor távolról érkezik, nem biztos, hogy van erről ismerete.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
