A pénzpiacokon tapasztalható zavarok csak kisebb mértékben enyhültek, ám a közép- és kelet-európai (KKE) régió változatlanul képes megbirkózni a pénzpiaci kihívásokkal. „Továbbra is úgy látjuk, hogy a KKE-régióra két fő negatív tendencia jelent veszélyt: az egyik a hitelezési feltételek szűkülése és ezzel összefüggésben a tőkebeáramlás csökkenése, a másik pedig az eurózóna várhatóan alacsonyabb növekedése” - mondta Debora Revoltella, az UniCredit Csoport KKE-régióért felelős vezető közgazdásza.
„Úgy gondoljuk, hogy a nemzetközi befektetők kockázatkerülő magatartása néhány országban nehezítheti a helyzetet. Ezek a befektetők eléggé érzékenyek, és egyre jobban szelektálnak. Úgy tűnik, a korábbinál jobban differenciálnak az országok között, és különösen érzékenyek az adott országokból érkező negatív hírekre. Ilyen körülmények között a folyó fizetési mérleg jelentős hiánya, a gyenge gazdasági mutatók és a politikai feszültségek még nagyobb súllyal esnek latba a hitelezők döntéseiben” - vélik a közgazdászok.
Az UniCredit szakértői szerint a régió továbbra is sikeresen veszi az akadályokat. Előrejelzésük szerint a gazdasági teljesítmény továbbra is viszonylag magas marad: 2008-ban a KKE-régióban átlagosan 5,6 százalékos növekedés várható szemben a 2007-es 6,7 százalékkal.
„Különösen jól teljesítenek a szilárd gazdasági alapokkal rendelkező közép-európai országok” - fejtette ki Debora Revoltella. Délkelet-Európában és a balti államokban a kockázatok nemzetközi szintű újraárazása a fennálló egyensúlyhiány korrigálását segíti elő. A szakértők a délkelet-európai és balti államokban némi lassulásra számítanak: 2008-ban átlagosan 5,3 százalékos növekedés várható, míg tavaly ez az arány 6,8 százalék volt. Olyan kisméretű, nyitott gazdaságokról van szó, amelyek növekedésüket az utóbbi években külső forrásból finanszírozták. Ez a fizetési mérlegben jelentős hiányt, valamint a külföldi eladósodottság növekedését idézte elő.
A kockázatok nemzetközi újraárazása ezt a régiót különösen érzékenyen érintette, és jelentősen növelte a külső finanszírozási költségeket. „Arra számítunk, hogy az új nemzetközi környezet az alacsonyabb tőkebeáramlás és a külső finanszírozás megemelkedett költségei révén visszafogja majd a növekedést. Ez az egyes országokban szigorúbb hitelezési feltételeket eredményez, ami miatt a helyi bankok nagyobb mértékben függnek a külföldi forrásoktól. Azt pedig, hogy néhány délkelet-európai és balti ország egyenletesen korrigálja egyensúlyhiányát, pozitív jelként kell értelmeznünk” - magyarázta Debora Revoltella, az UniCredit Csoport KKE-régióért felelős vezető közgazdásza.
Szlovák euró: már csak az árfolyam kérdéses
Már nem éri meg a briteknél dolgozni
Ausztria jól járt a szomszédok EU-csatlakozásával
Kelet-Európa is visszakapcsol