A NYSE Composite gyakorlatilag az összes részvényt magában foglalja, amivel a New York-i tőzsdén (NYSE) kereskednek. Több mint 2000 papírt tart számon, ezek közül bő 1300 amerikai, több mint 360 pedig külföldi vállalat részvénye. Arányosan nézve a külföldi papírok képviselnek nagyobb szerepet: a 100 legnagyobb kapitalizációjú részvény közül 55 nem amerikai vállalathoz kapcsolódik. (A súlyozás miatt ezek befolyásolják a legnagyobb mértékben az index alakulását.) A teljes NYSE kapitalizációt átfogó mutatót gyakran a gazdaság teljesítményének jelzésére is alkalmazzák.
Eredeti értéke 50 pont volt, ami az 1965. december 31-i tőzsdezárás értékének felelt meg. 2003 januárjában egy kissé "kipofozták", megreformálták, ekkor 5000 pontos értékkel folytatta pályafutását. Ezelőtt az index a valaha tapasztalt legmagasabb 670 és a legalacsonyabb 33 pont között mozgott.
A NYSE Composite alakulása 1965. december 31. és 2008. október 28. között
A NYSE Composite teljesítménye felülmúlta a Dow Jones Ipari Átlagot, A Nasdaq Composite-ot és az S&P 500-at 2004-ben, 2005-ben és 2006-ban. 2007. június 1-jén először lépte át a 10 ezer pontos álomhatárt. Legmagasabb záróértékét 2007. október 31-én érte el 10.311,61 ponton, abszolút csúcsát pedig 2007. október 11-én állította be 10.387,17 ponton.
2008, a Válság Éve
A NYSE Composite jelenleg 6000 pont alatt, mindenkori csúcsánál 44 százalékkal alacsonyabb szinten küszködik a pénzügyi világválsággal; mostani szintje azonban még mindig jelentősen meghaladja mindenkori minimumszintjét, az 1974 októberi 347,77 pontot (a 2003 óta érvényes új módszerrel számítva).
A sorozat előző része a Dow Jones Ipari Átlagot mutatta be. Index-történelem: 112 éve erre figyel a világ |
A NYSE US 100-at a száz legjobban teljesítő amerikai cég részvényeinek árfolyamából számítják, a NYSE International 100 pedig az (amerikai) határokon kívüli cégeknél méri ugyanígy a teljesítményt. E két mutatót kombinálja a NYSE World Leaders, a világ 200 vezető vállalatának részvényárfolyamából számítva.
A NYSE Composite számítása az alábbi képlet segítségével történik:
ahol
n = az indexet alkotó részvények száma
pi0 = az i részvény záróára a bázisidőpontban (azaz 2002. december 31-én)
qi0 = az i cég részvényeinek száma a bázisidőpontban
pit = az i részvény árfolyama (t) időpontban
qit = az i cég részvényeinek száma (t) időpontban
Ct = a bázisidőszaki piaci kapitalizáció korrekciós tényezője
t = az index számításának időpontja
Mt = az index (t) időpontbeli piaci kapitalizációja
Bt = az index korrigált bázisidőszaki piaci kapitalizációja a (t) időpontban.
A pénzügyi válság közepén alaposan meg kell gondolni, mit kezdjünk megtakarításainkkal. Ön mit tesz / tenne, ha lenne? Szavazzon! |
Észak-Amerika és egyben a világ tőkéjének jelentős része forog a New York Stock Exchange és a Nasdaq börzén. Sorozatunk következő részében tőzsdét váltunk, átköltözünk a Nasdaq-ra, és összehasonlítjuk a két börzét és indexeiket.
Erre vártak: a Fed odavágott
Még bírja a jegelést az ÚTP
Kimondani is nehéz, mekkora a veszteség
Beolvasott az egyház a pénzhajhász brókereknek
Kötélidegek kellenek most a tőzsdei profithoz
Privátbankár