Nyertesek és vesztesek: válság a devizapiacon

A QUAESTOR Pénzügyi Tanácsadó Zrt. tizedik alkalommal készítette el befektetői és a sajtó számára a „Navigátor” című kiadványát, amely az elmúlt negyedév hazai és nemzetközi gazdasági életének fontosabb folyamatainak elemzését és a jövő évi várakozásokat tartalmazza. Sorozatunk negyedik részében a devizapiaci folyamatokról adunk körképet


Euró és az amerikai dollár

Az amerikai dollár erősödését több tényező is magyarázza. A bizonytalan pénzpiaci környezetben megindult a tőkekivonás a magasabb kockázatú eszközökből, a feltörekvő piacokról, s az amerikai államkötvények iránti kereslet jelentősen emelkedett, sőt túlkereslet alakult ki, annak ellenére, hogy például a 10 éves amerikai államkötvény-hozamok egyetlen hónap alatt több mint 1%-kal zuhantak. Deflációs időszak elé néz az amerikai gazdaság a piaci várakozások szerint, de a krízis az eurózóna kamatszintjére és hozamaira szintén negatív hatással van. Erősebbek a kamatcsökkentési várakozások az eurózónában, és megfigyelhető, hogy a német, vagy akár a francia állampapírok és az amerikai államkötvények közötti spread folyamatosan szűkül. Amíg az inflációs nyomás erősödésének nincs nyoma, addig nem várható a dollár jelentős gyengülése az euróval vagy más fő devizákkal szemben.

Az amerikai irányadó ráta csökkentésére irányuló kamatvárakozások is segítik még az amerikai fizetőeszközt, mint menedékdevizát más instrumentumokkal szemben. Olyan helyzettel találtuk szembe magunkat a piacon, amikor a dollár mozgása pánikindikátor jellegű lett. Amíg az inflációra nézve veszélytelen, gyenge makrogazdasági adatok látnak napvilágot, addig a kockázatvállalási hajlandóság sem javul. A korábbi együttmozgások, korrelációk megfordultak, hiszen normál piaci körülmények között a gyenge amerikai adatokra felfelé indult az EUR/USD jegyzés, és lefelé az S&P500, úgy a jelenlegi válsághelyzetben együttmozgást és szorosabb korrelációt is felfedezhettünk.

Az euró-dollár kapcsolatot nem annyira a kamatdifferencia határozza meg jelenleg, hanem hogy mikorra születik meg a válságból történő kilábalás receptje. Az eurózónán belül megfigyelhető, hogy a hozamok eltávolodtak kissé egymástól, tehát ez a fajta divergencia egyelőre gyengíti az eurót.

Japán jen

A japán gazdaság élénkítése érdekében a jegybank (BoJ) szinte minden eszközt megragadott. Valamennyi probléma gyökere az előző negyedévben az évtizedes csúcsra kapaszkodó infláció volt. Elmondható, hogy a japán jegybankárok megértették a zérókamat-politika hátrányát, ugyanis ilyen alacsony kamatkörnyezetben már a tranzakciós költségek sem térülnek meg, nem beszélve arról, hogy komoly tőkekiáramlással is járna egy ilyen lépés, hisz nincs ember, aki a pénzét a bankban tartaná.

A japán jen a kockázatkerülő, bizonytalan környezetben profitrepatriálások nyomán erősödött, s minden hír, amely a recessziós félelmeket erősítette, erősítette a jent is. A japán befektetők folytatták a tőkekivonást a feltörekvő piacokról, s az európai piacról is, továbbá csökkentették a carry pozícióikat. A jen erősödése fékezi a növekedést, 7 éve nem látott ütemben fogta vissza az exportot, s várakozásaink szerint elképzelhető, hogy a BoJ 10 bázisponttal, 0,20%-ra, vagy 15 bázisponttal 0,15%-ra csökkenti az alapkamatot a következő negyedévben, de ennél lejjebb nem viszi az irányadó rátát. Feltehetően a fiskális intézkedésektől vár több támogatást a BoJ, hiszen ő maga már több mint 60 milliárd dollárral, azaz több ezer milliárd jennel segítette a bankrendszer likviditását, s kijelentette, hogy akár „végtelen mennyiségben” hajlandó dollár-swap ügyleteket kötni, s csökkentette a kereskedelmi bankoknak nyújtott hitelek kamatlábát is. Az elmúlt negyedévben a japán jen erősödött átlagosan a legnagyobb mértékben a fő devizákkal (USD, CHF, GBP, EUR) szemben, több mint 24%-kal, a dollárral szemben pedig 13 éves csúcson is járt.

Angol font

Nem bírta a brit gazdaság a GDP-növekedés és az infláció emelkedésének divergenciáját. Az inflációs pálya javulása egyértelmű, ám a növekedés még drámaibb visszaesést mutat, mint a korábbi negyedévben. A brit GDP 2008 harmadik negyedévben 0,5%-kal esett vissza, így éves relációban mindössze 0,3%-kal tudott bővülni a gazdaság. Amint a brit gazdaság kiszabadult a költségvezérelt infláció fogságából, a jegybank (BoE) 5,00%-ról 50+150+100 bázisponttal csökkentette az irányadó rátát, amely így 2,00%-ra, rekord alacsony szintre került. 2009 első negyedévében további 50, majd az év hátralévő részében még egy 50 bázispontos kamatvágásra számítunk. 2009-ben véleményünk szerint 1,00%-ra a jelenlegi szint felére eshet a brit irányadó ráta.

16 éve először esett  vissza a gazdasági növekedés negyedéves viszonyításban, a lakáspiac továbbra is kétszámjegyű lejtmenetben van, a feldolgozó- és szolgáltatóipari mutatók fél éve megállás nélkül zuhannak, s évtizedes rekord mélypontokat értek el, a beszerzési indexek tovább estek a recessziós tartományban. Az inflációs ráta 4,5%-ra ereszkedett, de a kiskereskedelmi árak indexe (RPI) is 5% alá csökkent, így béroldalról sem várható jelentős inflációs nyomás.

A brit pénzügyi szektorban is tömeges elbocsátások történtek, a brit munkanélküliségi ráta 10 éves csúcsra (5,8%) emelkedett. A nyersanyagdevizákat leszámítva az angol font volt a fejlett gazdaságok devizái között az egyik leggyengébben teljesítő, hiszen az elmúlt negyedévben a fő devizákkal szemben (USD, EUR, JPY, CHF) átlagosan több mint 12%-kal értékelődött le. A brit kamatszintek és hozamszintek mérséklődésével kapcsolatos várakozások a legerősebbek, amelyet az EUR/GBP árfolyam emelkedése, illetve a GBP/USD árfolyam esése, továbbá a 10 éves államkötvények hozamai közötti spread is szemléltet.

Svájci frank

Svájcnál felmerült már az a kérdés, hogy az évszázados gazdasági-pénzügyi önállóság a globális pénzügyi válság kapcsán milyen mértékben került veszélybe. A UBS és a Credit Suisse óriásbankok egyesített mérlege a svájci GDP 7-szeresével egyenlő, tehát a pénzügyi szektor sikere vagy sikertelensége a gazdasági növekedést egyértelműen meghatározza. A UBS már közel 60 milliárd dolláros segítséget kapott a kormánytól és a jegybanktól, de a Credit Suisse esetében is majdnem 100 milliárd dollár értékű tőkeemelést kellett végrehajtani.

A bankrendszer, amely a gazdaság és a gazdasági növekedés évek óta stabil alappillére volt, komoly veszteségleírásokat könyvelt el. A folyó fizetési mérleget évekig javította a tőkejövedelmek beáramlása, ami most a válság miatt igen megcsappant. A fogyasztói árindex 2% alá is csökkenhet 2009 elején, tehát a recesszió felé halad a kis nyitott gazdaság. A legfontosabb kereskedelmi partnerek, elsősorban Németország gazdasága már most recesszióba fordult technikai értelemben, így a jövőkép borús. A svájci frank azonban a válságok idején menedékdevizaként funkcionált, és ez a szerep most sem fog átértékelődni. A svájci fizetőeszköz iránt nagy volt a kereslet a konjunktúra idején is, most pedig az árfolyamot a külföldi devizaadósok visszafizetései támogatják.

A svájci központi bank (SNB) elnöke szerint a recesszió valószínű, a bankok azonban erősek és nincsenek veszélyben. Több alkalommal is meglepte a piacot a svájci jegybank. A frank az elmúlt negyedévben a legjobban teljesített az európai devizák között, de a dollárral és a jennel szemben is alulmaradt, összességében több mint 5%-kal értékelődött le valamennyi fő devizával szemben.

Forint

A technikai erősödésnek hirtelen vége szakadt 2008. harmadik negyedévében, szinte sokkhatásként érte a befektetőket, hogy Magyarország csődkockázata azonnal megemelkedett. Ha nincs az IMF (15,7 milliárd dolláros), a Világbank (1,3 milliárdos) és az EU (8,1 milliárdos) védőhálója, már a forint is az izlandi korona sorsára jutott volna, s 300 feletti EUR/HUF jegyzéseket láthatnánk. A nemkívánatos forintgyengülést és kellemetlen pénzpiaci folyamatokat a jegybank (MNB) a devizatartalékokból kényszerült volna fedezni, amely az adóspozíciónk még drasztikusabb romlását vonta volna maga után.

A hitelminősítők lépése várható volt, a Moody’s, a Fitch és a Standard and Poor’s is egy osztállyal rontotta az ország hitelkockázati besorolását, s a kilátásokat többen is negatív jelzővel illették. A külföldi befektetők jelentős tőkét vontak ki az országból, s az állampapír-piaci folyamatok is ezáltal megrekedtek. Az ország a spekuláció könnyű prédájává vált a gyenge fundamentumok mellett. Az államháztartási hiány csökkenése pozitívum, de sajnálatos módon az államadósság és a külső adósság is tovább emelkedett, ez utóbbi már eléri a GDP 100%-át is.

Továbbra is mi fizetjük a régióban a legmagasabb reálkamatot, de ez a tény az ország tőkevonzó képességét még önmagában nem javítja. A forint a befektetői hangulatra mindaddig érzékenyen reagál, amíg nem sikerül a gazdaságot egy fenntartható pályára állítani. A spekulációs támadások egyelőre elcsendesültek, de gyenge tartományban maradhat az árfolyam. Az IMF hitel lehívása bár szükségszerű, tovább rontja az egyensúlyi mutatókat, emellett csökken a GDP, így sebezhető marad továbbra is az ország a kockázatkerülő környezetben. Arra számítunk, hogy a következő negyedévek során 9,00%-ra csökkenhet az alapkamat. A következő 3 hónapra előre 270-es, fél év múlva 262-es, s egy év múlva kb. 255-ös átlagos árfolyamszintekre számítunk.

A QUAESTOR Pénzügyi Tanácsadó Zrt. tizedik alkalommal készítette el befektetői és a sajtó számára a „Navigátor” című kiadványát. A Navigátor szerkesztése december 3-án lezárult.

A sorozat korábbi részei: 3. rész: arany a válságban - feketét vagy sárgát? >> 2. rész:  nehéz év vár Magyarországra >> 1.  rész: a világgazdaság helyze

(x)