Nem hittük volna
Mindkét esemény olyan, amire azt mondanánk: ezt sosem hittük volna. Nem hittük, hogy egy jegybankelnök kétnaponta erősít meg egy árfolyamlimitet, majd a legamatőrebb, és a lehető legnagyobb kárt okozó módon szünteti azt meg. És azt sem hittük volna, hogy egy régóta működő, stabil, jónevű brókercégnél egyszer csak 100 milliárdos lyuk jelenik meg, ami ráadásul régóta megvan, és senki nem tárta fel hosszú ideig.
Felmerül a kérdés a két eset kapcsán: mi a jegybankok, felügyeletek, sőt a devizapiaci árjegyzők szerepe? Hogyan kellett volna intézményileg jobban védeni az érintett befektetőket? És ezek után, amíg erre nem születnek megnyugtató megoldások, hol tudhatják biztonságban megtakarításaik, befektetéseik az ügyfelek?
Kiben bízzunk?
Joggal várja el mindenki, mikor egy jónevű befektetési intézményt felkeres, hogy az adott intézmény ne engedje 200-szoros tőkeáttétellel zsonglőrködni a többi ügyfelet, milliárdos lyukat létrehozva, amikor egy Thomas Jordan (svájci jegybankelnök) szerű intézményvezető őrültséget csinál. Sem azt, hogy keletkezhessen egy 100 milliárdos lyuk úgy, hogy éveken át nem veszik észre a felügyeleti szervek.
Ezek után most mit tehet a befektető? Kiben bízhat, és kiben nem? Szinte biztos, hogy most újra meg fog nőni a nagy bankok, köztük a külföldiek iránti bizalom, miután ezek, legalábbis nálunk, még 2008-ban sem kerültek olyan bajba, hogy veszélyeztették volna az ügyfélpénzeket. Ez viszont azoknak a kisebb cégeknek fog fájni, akik kifogástalanul működnek, minden szabályt betartanak, abszolút megbízhatóak. És ilyen cég akad pár a hazai piacon.
Ellenőrzés
Hogy lehetne ezek után előrelépni? Az első probléma, a svájci frank ügye értelemszerűen nemzetközi ügy volt. Ott a forex cégek többsége gyorsan reagált, legtöbbjük eltörölte a negatív számla egyenlegeket azért, hogy ne vesszen el a bizalom a piac iránt, ne legyen még nagyobb a kár. Itthon ezt sem sikerült még rendezni, sőt pont ennek kapcsán bukott ki a mostani probléma. Az MNB a svájci frank ügyleteket vizsgálta a Buda-Cashnél, amikor feltűnt nekik, hogy más gond is van.
A hasonló problémákat a továbbiakban nyilván csak úgy lehet elkerülni, hogy a felügyeleti ellenőrzés az eddiginél kiterjedtebb és átfogóbb lesz. Ez nyilván kényelmetlen lehet, hisz rengeteg munkával jár nem csak a felügyelet, hanem az adott cég részéről is, de a befektetők biztonsága érdekében valószínűleg elkerülhetetlen.
Szabályozás
Emellett szabályozni kell az olyan joghézagokat, hogy mit jelenthet a negatív egyenleg, egyáltalán értelmezhető-e, hogy valaki olyan pénzt veszít el, amivel nem is rendelkezik? Nyilván nem elég ehhez egy kockázatfeltáró nyilatkozatot aláíratni, ami nem határozza meg pontosan a lehetséges veszteség mértékét. Feltehetőleg a felügyeletnek sem szándéka olyan ügyletet engedélyezni, ahol az ügyfélen elhelyezett pénze dupláját, vagy ad abszurdum tízszeresét követelik, miközben a brókercégnél ugyanez hiányként jelentkezik.
Sok feladat lesz, és hosszú idő fog eltelni, mire a bizalom helyreáll. Remélhetőleg az odáig vezető út nem további cégcsődökön és ügyfélbuktákon át vezet majd. Addig is azt javasolhatjuk a befektetőknek, hogy nagyon alaposan tanulmányozzák a kiválasztott cég üzletszabályzatát, és jól nézzék át, mit írnak alá. Ha elbizonytalanodnak, inkább válasszanak másik intézményt.
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
