- A most elfogadott jogszabályok szerint ez az utolsó klasszikus, év végi kampány - aztán majd meglátjuk, tényleg ez-e az utolsó. Hogyan készülnek erre az időszakra, úgy értem mekkora munka ez, hányan dolgoznak a tarifákon, hogyan kezdődik maga a kampány megtervezése, stb.?
És hogy hogyan működik a felkészülés? Folyamatosan vizsgáljuk az ügyfelek igényeit, és igyekszünk azt minél jobban feltérképezni, hogy olyan terméket fejlesszünk, ami megfelel az elvárásaiknak. Figyelembe vesszük a nemzetközi trendeket és innovációkat is. Ez a munka már tavasszal kiegészül egy aktuáriusi - vagyis biztosításmatematikai - számítással, amikor az elmúlt 4 év kár- illetve állományadatait elemezzük, figyelembe véve a legújabb trendeket, és az aktuáriusok felvázolnak néhány alternatívát, hogy merre érdemes elindulnunk. Ezen a ponton kapcsolódik be az összes többi kolléga: a termékmenedzserek, a folyamatfejlesztők, az IT-osztály. A Generalinál ez mintegy 100-120 ember munkáját jelenti már hónapokkal a kampány kezdete előtt.
- Az idei év nagy újdonsága jogi szempontból, hogy a parlament döntött a díjhirdetés liberalizációjáról. Ennek kapcsán rengetegszer elhangzott, hogy egyfajta szerencsejáték jellege volt az évi egyszeri tarifahirdetésnek. Mennyire igaz ez Ön szerint?
- Ez részben igaz, bár mi a díjainkat valós káradatok alapján állapítjuk meg. Abból a szempontból szerencsejátékra hasonlított ez, hogy minden biztosítónak egyszerre kellett a díjait megjelentetnie eddig, és egy évig ezen nem lehetett változtatni. Gyakorlatilag ezzel elvesztettük annak a lehetőségét, hogy a legfrissebb piaci folyamatokra, tendenciákra reagálni tudjunk. Ez a piaci transzparenciát ugyan hosszú ideig segítette, viszont – a transzparencia megőrzése mellett - a mai élet már annyira felgyorsult, hogy egyszerűen nem életszerű, hogy egy évig ne nyúlhassunk hozzá a díjakhoz és hogy ne tudjunk reagálni az ügyfelek új igényeire. A díjhirdetés liberalizációja segíti a biztosító működését, de az ügyfélnek is jó, mert célzott és időszakos ajánlatokkal tudunk jelentkezni adott ügyfélcsoportok számára.
- Mit fognak észre venni az ügyfelek januártól mindebből?
- Ahogy említettem, lesznek időszakos akciók, akárcsak az élet bármely más területén is vannak ilyen ajánlatok. Nagyon fel fog értékelődni a kiegészítő biztosítások szerepe. Minden biztosító, így a Generali is, törekszik arra, hogy kiküszöbölje azt a "hátrányát" a kötelezőnek, hogy ez igazából egy harmadik félnek, a károsultnak szolgáltat, és arra fogunk törekedni, hogy a saját szerződőinknek fejlesszünk néhány ezer forintos kiegészítő biztosításokat, ahogy ezt már idén is megtettük, hiszen jelenleg is 8 különböző ilyet kínálunk, a vadkár-biztosítástól a kátyúkár-biztosításig. Ezek a saját ügyfeleinknek nyújtanak szolgáltatásokat.
- Minden évben elhangzik a kampány előtt, hogy a díjszint tovább már nem csökkenthető. Épp a beszélgetésünk előtt kaptam egy kimutatást egy alkuszcégtől, mely szerint minden harmadik autós akár 8000 forint alatt is találhat idén kgfb-t, ha vált... Lehet ebből minőségi szolgáltatást nyújtani?
- Az alacsony díj sok esetben reális veszélyt is rejthet, főleg, ami a szolgáltatások színvonalát illeti. Az alacsony díjszint azonban profitablitási és szolvencia kérdéseket is felvet, elég csak a MÁV-ÁBE pár évvel ezelőtti csődjére gondolnunk... Általánosságban elmondható, hogy a teljes kgfb-piac talán még nem veszteséges, de az elmúlt egy-két évben kötött szerződések mindenképpen veszteséget generálnak a biztosítóknak. Hogyan alakulhatott ez ki? Ez az a piac, ahol nagyon rövid idő alatt viszonylag nagy tömegű ügyfelet össze lehet gyűjteni. Önmagában csak a kötelező miatt nem lennének ilyen kedvezményes díjak, akik nagyon alacsony díjakkal operálnak, arra számítanak, hogy sikerül majd egyéb termékeket is értékesíteni az új ügyfeleknek. Ez lehet egy stratégia, de sokkal fontosabb, hogy a károsultak hozzájussanak ahhoz a valós értékhez, ami őket megilleti.
- Mi a Generali stratégiája? Beleszólt abba - látva a piacon az esztelen díjcsökkentéseket - az anyacég?
- Az anyacég nem fogalmaz meg a termékekre vagy termékcsoportokra elvárásokat, globálisan kezelik a magyar leányvállalatot, de nyilvánvalóan megvannak a nyereségelvárások a tulajdonosok részéről. Mi a Generalinál hosszú távon gondolkodunk, vagyis nem célunk az ügyfelek egy-egy évre történő megszerzése, sokkal inkább hiszünk a stabil ügyfélkapcsolatokban, ami az ügyfél és a biztosító számára is egy kölcsönösen előnyös, bizalmon alapuló, kiszámítható kapcsolat. Ezért tudatosan nem az a célunk, hogy minél olcsóbb, hanem hogy minél jobb szolgáltatást nyújtsunk.
- Rendben. Mit tud csinálni ilyen éles árversenyben egy olyan nagy biztosító, mint a Generali?
- Azt gondolom, hogy a magyar piacon a Generali híres arról, hogy magas színvonalú a kárrendezése, ezt mi a kötelezőnél is fenn kívánjuk tartani, annak ellenére, hogy nem a saját ügyfelünknek szolgáltatunk ebben az esetben. Ahhoz, hogy ezt a színvonalat fenn tudjuk tartani, egy bizonyos díjszint alá nem tudunk menni, hiszen nem kívánunk felvállalni olyan irreális díjszinteket, amivel veszélybe sodorjuk a károsultakat megillető gyors és korrekt kárrendezést.
- Mennyi most az átlagdíj a Generalinál?
| A Generali az elmúlt hét évben hatszor nyerte el a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége által megszavazott szolgáltatásminőségi verseny első díját a gépjármű biztosítás kategóriában. |
- A felfogásunkból adódóan a Generali nem tartozik a legolcsóbb biztosítók közé. A piacon a kötési átlagdíj jelenleg 10 ezer forint körül van, nálunk ez némileg magasabb. Azt gondolom, hogy figyelembe véve a mögötte álló szervizhálózatot és kárrendezői szolgáltatást, az ajánlatunk megéri az árát.
- A válság nem akar múlni, az újabb kiigazítócsomagok miatt pedig jövőre sem tér magához a fogyasztás, amit a biztosítás szektor is meg fog érezni. Mi a tapasztalata, ilyen környezetben az ügyfelek inkább megnézik, mit kapnak a pénzükért, vagy nem érdekli őket, csak minél olcsóbb legyen a kgfb?
- Az elmúlt évek tapasztalata az, hogy a magyar gépjárműhasználók harmada nagyon árérzékeny, ők azok, akik az online alkuszok portáljain választják ki a legolcsóbb biztosítást. Az ügyfelek kétharmada azonban ennél tudatosabb, és nem csak azt nézi, melyik a legolcsóbb biztosítás, miközben az ár számukra is fontos tényező természetesen.
- Szóba kerültek már a kiegészítő biztosítások. Ön szerint mi lesz az idei slágertermék?
- Erre a kampányra teljesen új kiegészítő-stratégiát készítettünk, ingyenes kínálunk a kgfb mellé 3 ilyen biztosítást is: egy autós segítségnyújtást, jogvédelmet és a bennülők baleset-biztosítását. További 8 kiegészítő termékvariánsunk van, amit néhány ezer forintos díjért kínálunk, itt törekedtünk arra, hogy hasznos szolgáltatást kapjanak az ügyfelek megfizethető áron. Ami szerintem slágertermék lehet vagy már az, az a kátyúbiztosításunk, a baleset-biztosításunk és a természetikár-biztosításunk. Ide sorolnám még a bónusz garanciát is, amit most lecseréltünk a vad- és háziállat-kár biztosításra.
- A PSZÁF nem engedte végül, hogy ilyen biztosításokat kínáljanak, ez a csere oka. Aki kötött már ilyen kiegészítőt, azzal mi lesz?
- Aki bónusz garancia kiegészítő biztosítást kötött, annak a szerződése a PSZÁF döntése értelmében érvényben marad, az ügyfélnek semmi teendője nincsen. A továbbiakban ilyen biztosítást azonban nem értékesíthetünk, helyette fejlesztettük ki a már említett kiegészítő terméket.
- Mit szól a PSZÁF határozatához?
- Meglepődtünk, de tudomásul vettük a felügyelet határozatát, és kivettük a bónusz garanciát a szolgáltatásaink közül. Ezt a szolgáltatást egyébként a nemzetközi gyakorlatból merítettük, hiszen Nyugat-Európa számos országában létezik ilyen típusú biztosítás. Azért sem számítottunk ilyen döntésre, mert a törvény jelenleg is lehetővé teszi, hogy a károkozó maga térítse meg a kárt és a biztosító ne rontsa a bonus besorolását. De természetesen tiszteletben tartjuk a döntést, és már pótoltuk is a kieső terméket egy hasonlóan vonzó kiegészítő szolgáltatással.
- Érdemes lesz idén váltani, mekkora mozgásra számít a piacon?
- Európában a legalacsonyabbak a magyar díjak, ami azt is jelenti, hogy abszolút értékben nincsenek nagy különbségek a biztosítók között. Ha azt mondjuk, hogy valaki 20-30%-kal drágább, mint a másik, akkor éves szinten 2-3 ezer forintos eltérésről beszélünk, az emberek többsége emiatt már nem fog időt pazarolni a váltásra. Idén szerintem jóval kevesebben fognak váltani, saját becslésem az, hogy a tavalyi váltók 60%-a köt új biztosítást idén. A Generali ugyanazt a díjstruktúrát és kedvezményeket ajánlja az új és meglévő ügyfeleinek, tehát önmagában emiatt nem érdemes újrakötni a biztosítást sem.Ű
- Miben segítheti tovább a jogalkotó ennek a piacnak a fejlődését?
- Véleményem szerint a díjhirdetés liberalizációja jó irány, érdemes lenne eltolódnunk a teljesen szabad díj megállapítás felé, és amennyiben a központi kárnyilvántartásban megfelelő mennyiségű adat áll rendelkezésre, 3-5 év múlva a bónuszrendszert is teljes egészében a társaságokra kellene hagyni a központi szabályozás helyett. Ez persze nincs összefüggésben a díjakkal, de több rugalmasságot engedne mind a fogyasztónak, mind a biztosítási piac szereplőinek, Szlovákiában például már évekkel ezelőtt liberalizálták a díjhirdetést, ennek ellenére az elmúlt 6-8 évben harmadára estek az ottani díjak.
Legutóbbi hírek szerint januártól Romániában is bevezetik például a direkt kárrendezés törvényi lehetőségét, ez nálunk is kívánatos lenne, hiszen ez minden érintett fél érdekét szolgálná. A direkt kárrendezés azt jelenti, hogy az ütközésben vétlen fél is a saját választott biztosítójával rendeztetheti a kárát, függetlenül attól, a károkozónak kinél van a kötelezője, a biztosítók pedig utóbb átalánydíjak alapján számolnak el egymással. A Generali jelenleg is nyújt úgynevezett aktív kárrendezést, vagyis azon, az ütközésben vétlen autósok számára, akiknek a kötelezője és a cascója is nálunk van, kérésükre mi magunk rendezzük a kárt, majd utólag elszámolunk a károkozó kötelező biztosítójával. Ez a gyors anyagi kártalanítás mellett kényelmes ügyintézést nyújt, és mindezt olyan biztosítóval, akiben az ügyfél megbízik, hiszen maga választotta azt a szolgáltatásai alapján. Így az autósok érdekeltté válnak abban, hogy a legjobb szolgáltatást válasszák maguknak, és nem „zsákbamacska”, hogy baj esetén ki és hogyan rendezi majd a kárát.
Meggyőződésem, hogy a díjhirdetés liberalizációja és a saját ügyfélnek szolgáltató kiegészítők térnyerése az első lépés azon az úton, ami elvezethet a direkt kárrendezéshez, természetesen a kellő törvényi szabályozás mellett. A Generali erre készen áll.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
