A folyamatos panaszok nem voltak alaptalanok: felügyeleti biztost rendelt ki az az összevont román pénzügyi felügyelet (ASF) a piacvezető román biztosítóhoz, az Astrához. Ahogy azt Dan Radu Rusanu, az ASF elnöke elmondta: a több mint hárommillió ügyféllel rendelkező, Romániában piacvezető társaság nem lenne képes fedezni a tömeges kárigényeket egy rendkívüli esemény bekövetkezte esetén. Épp ezért a felügyelet jelentős tőkeemelésre kötelezte az Astrát, a felügyeleti biztos pedig feladatul kapta, hogy állapítsa meg a szükséges tőkeemelés mértékét. Dan Radu Rusanu közölte: az Astra által megkötött biztosítások lejáratukig érvényben maradnak.
|
Cégcsoporton belül folytak el a pénzek Az ASF vizsgálata kimutatta, hogy klasszikus keresztfinanszírozás áll fenn: az Astra főtulajdonosa, az egyik leggazdagabb román üzletember, Dan Adamescuhoz köthető cégcsoporton belüli, visszafizetetlen kölcsönök juttatták nehéz helyzetbe a biztosítót. A pénzek legjelentősebb része, több mint 100 millió lej, a Romania Libera című lapot kiadó Media Holdinghoz jutott. |
A jegybankkal és pénzügyminisztériummal közösen végzett ellenőrzés ugyanakkor megállapította, hogy az Astra pénzügyi gondjai nem jelentenek rendszerkockázatot a román bankpiacon – nyugtatta a kedélyeket az ASF elnöke.
Nem szeretnek kárt fizetni...
A Mediafax hírügynökség korábban úgy értesült, hogy az Astra mintegy 40 százalékkal alábecsülte a biztosítási kockázatokat, és erre alapozva a szükségesnél jóval alacsonyabb fedezettel működik. Ennek nyomán a társaságnál tavaly novemberig már 74 ezer kifizetetlen kárigénylési dosszié gyűlt fel. A Mediafax úgy tudja, hogy a fedezetet mintegy 100 millió lejjel (7 milliárd forint) kellene emelni.
Dan Radu Rusanu az egységes pénzügyi felügyeletbe beolvasztott, korábbi biztosítási felügyelet (CSA) volt vezetőjét, Daniel Tudort azzal gyanúsította meg, hogy "falazott" az 190 millió lejes jegyzett tőkével rendelkező, 800 ezer kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást és 2 millió 150 ezer lakásbiztosítást kezelő, tavaly ősszel az AXA romániai biztosítóját is megvásárló Astrának, mert szerinte a CSA tavalyi ellenőrzésének is ki kellett volna mutatnia ugyanezeket a rendellenességeket.
A biztosítóval kapcsolatos problémák tavaly tavasz óta kezdtek el sorjázni: a biztosító új kárrendezési szabályozást vezetett be. Ennek során a becsült kár 40-60 százalékát azonnal kiutalta a károsultnak, s ha az ügyfél ezután elmulasztotta a reklamációt, a kárt rendezettnek könyvelte el. A szerelőműhelyek a múlt héten már-már ultimátumszerű felszólítást küldtek a felügyeleti szerveknek és a minisztériumoknak, amelyben a biztosító botrányos kárrendezési gyakorlatát panaszolták.
Mi van a magyar Astrával?
Az anyacég gondjai Magyarországra is lecsapódtak. A hazai leányvállalat kapcsán úgy látszik – és ezt erősítik a piaci hírek is -, hogy az Astra lényegében csak a befolyt díjakból tud kártérítést fizetni. Ezt támasztja alá, hogy az év végén befolyt kgfb-díjbevétel okán utoljára decemberben volt jelentősebb kárkifizetés a társaságnál. Úgy tudjuk: a bagatell-károkon túl minden egyes utalásra Bukarest külön engedélye kell, ennek köszönhetően az Astra folyamatosan kicsúszik az ügykezelésre rendelkezésére álló határidőkből.
Híreink szerint a felügyelet már vizsgálja a biztosító helyzetét, ám nincs könnyű helyzetben. Az Astra ugyanis fióktelepként működik Magyarországon, ami azt jelenti, hogy a prudenciális felügyeletet nem az itthoni felügyelet, az MNB, hanem a román ASF látja el a magyar fiók felett is. Az MNB legfeljebb fogyasztóvédelmi intézkedéseket tudna tenni az Astrával kapcsolatban – igaz, a megkésett kárkifizetés miatti fellépés e tárgykörbe tartozik.
Jó ez a fióktelep-szabályozás?
A történet ugyanakkor komoly mértékben világít rá arra a problémára, hogy valamit csinálni kellene a fióktelepként működő intézményekkel. Abban az esetben ugyanis, ha az Astrával valamilyen komolyabb gond lenne, nehezen elképzelhető, hogy a magyarországi ügyfelek a sor elejére kerüljenek a román jog szerinti kártalanítás során. Ekkor vélhetően a többi magyar biztosítóra maradna az Astra kárának és biztosítotti állományának a védelme, ezt a társaságok a Kártalanítási Alap (KALAP) terhére tudnák megtenni.
A KALAP-ot a MÁV Általános Biztosító Egyesület csődje után hozták létre, amikor jogszabály kötelezte a piacon működő biztosítókat, hogy térítsék meg a becsődölt biztosító egyesület (és ügyfelei) által okozott károkat. A biztosítók tehát kétszer fizettek: egyszer, amikor a tisztességtelenül működő, díjaival igen komoly állományokat megszerző, ám azokból értelemszerűen a szükséges tartalékokat megképezni nem tudó MÁV ÁBE által elvitt ügyfelek bevétele hiányzott a kasszából, másodszor pedig akkor, amikor az egyértelműen jogalkotási és felügyeleti hiányosságok okán csődig (és egyéb bűncselekményekig) engedett biztosítóegyesület kárait rádobták a tisztességesen működő piacra.
Bár Fudan Egyetem már nem lesz, helyette mégis jöhet a Diákváros. Azonban egyelőre ez nem elég indok, hogy megszüntessék a négy éve alapított egyetemi alapítványt. 
