A január elsejétől bevezetendő új adónem körüli bizonytalanság az ügyfelekre is kihatott az utóbbi hetekben, hiszen nem volt belátható, pontosan milyen összegű lesz az újonnan fizetendő adónem, ahogy az sem tudható pontosan, hogy mekkora hányadot kell ebből majd ténylegesen az ügyfeleknek megfizetniük.

A Széll Kálmán Terv 2.0-ben leírtak szerint a vagyoni- és balesetbiztosítások esetében 10%-os, a casco biztosítások esetében 15%-os kulcsot határoznak meg, míg a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás esetében – a baleseti adó beépítésével – 30%-os kulcs kerül bevezetésre. Az átalakításból – a biztosítókra is vonatkozó különadó mértékének megfelezésével számoló alap-forgatókönyvhöz képest – 15 milliárd forint többletbevételre számít a kormány. Az új adónem 3 korábbi terhet váltana ki (a biztosítókat is terhelő bankadót, a tavaly bevezetett baleseti adót és a tűzvédelmi hozzájárulást). A parlamenti végszavazás előtt azonban - nem meglepő módon - nagy a bizonytalanság, bár a biztosítási adóval kapcsolatban eddig nem merült fel, hogy puhítanának az eredeti elképzeléseken.

Új termékek, új árak?

Egyfajta versenyfutás kezdődhet a szereplők között, a tekintetben, hogy ki milyen mértékben hárítja át a díjat a biztosítottra, ennek következtében pedig alapvetően az egyes társaságok üzletpolitikája dönti majd el, ki hogyan osztja meg a terhet az ügyféllel.

Ez jelentheti azt is, hogy számos új termék jelenik meg a piacon, és érdemes lesz ismét újra átvilágítani az állományokat a díjak szinten tartása érdekében, azonban annak is megvan a kockázata, hogy az ügyfelek inkább lejjebb adják fedezeti igényeiket és olcsóbb megoldást keresnek – értékelt Vass Gábor a PBA ügyvezető igazgatója.

Egyelőre a kivárás jellemzi a helyzetet, ami minden bizonnyal tetten érhető lesz az amúgy is zsugorodó piac számain. Európában a biztosításokhoz kapcsolódó adó egyébként fogyasztási adó jellegű, alapelvei tekintetében nem azonos a jelenleg tervezett hazai konstrukcióval.

Kötelező biztosítás: újabb őrül kampány?

2011 végén Magyarországon összesen közel 4,2 millió kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés, és 807 ezer casco biztosítás élt. Az autópark elöregedése és az átlagdíjak folyamatos csökkenése miatt a kötelező felelősségbiztosítás díja évi 23 ezer forintra csökkent, míg az átlagos cascobiztosítás díja évi 89 ezer forintra rúgott a MABISZ adatai szerint. Várható hogy az adó hatására a biztosítási díjtételek növekedése a lakossági penetráció csökkenését is jelenti majd. Az adót január 1-től vezetik be, ez megint megbolygathatja az év végén váltókat a kgfb-piacon.

A használtautó kereskedéseknél vett autók alig néhány százalékára kötnek csupán cascót, amelynek egyik oka a finanszírozott járművek arányának csökkenése. E jelenség egyik következménye lehet, hogy tovább romlik a hazai járműpark állapota, a kisebb töréseket, károkat nem javíttatják meg az ügyfelek, illetve a káreseményeket nem a kgfb terhére rendezik, mentesülve ezzel a bónusz fokozat változása, és a díjemelkedés hatása alól.

Ha spórolunk, gondoljunk a kártérítésre is

A lakásbiztosítások terén is az alapszolgáltatások felé terelheti az ügyfeleket a biztosítási adó, ez kisebb kockázati lefedettséget eredményez. A rövidtávú spórolás következménye ugyanakkor a káresemény bekövetkezésekor kifizethető kártérítés összegét csökkenti.

Amire a biztosítási adó bevezetésekor mindenképpen érdemes figyelni, hogy a július elsejétől fizetendő díj megváltozik, így a csoportos megbízás esetén meghaladhatja a korábbi limitösszeget, így nem sikerül azt kifizetnie az ügyfélnek. Illetve mivel a biztosítónak az adót kell elsőként beszednie a fennmaradó összeg nem fedezi majd a biztosítás díját, így állandó utalás mellett is kialakulhat díjfizetési különbözet – hívja fel a figyelmet Vass Gábor.