Hogy került képbe a honvédelmi tárca?
A Honvédelmi Minisztérium illetékes szervei járnak majd el az állami autók ügyében, ha azok balesetet okoznának. Az Országgyűlés korábban döntött arról, hogy az állami tulajdonú gépjárműveknek nem kell kgfb-t fizetniük. A cél nem a baleseti adó megspórolása volt, melyet a kgfb-díj mértékéhez kötöttek. Eredetileg a honvédelmi tárca jelezte, hogy az állományában lévő gépjárművek után sokallja a biztosítási díjat, azok nagy része ugyanis nincs használatban, így kárt sem okoz. A tárcánál úgy okoskodtak, hogy olcsóbb ha maga a minisztérium rendezi ezeket a károkat, a biztosítási díjat pedig így megspórolják. A baleseti adó már csak hab a tortán.
Ez a magyarázat arra, hogy többek között miért Hende Csaba honvédelmi miniszter rendelete szabályozza az állami autók kárrendezési hátterét.
A tulajdonos állam feladatait az MH Logisztikai Ellátó Központ (MH LEK) végzi jnauár 1-től. A legfontosabb, hogy a központ fog naprakész nyilvántartást vezetni az állami autókról. Ez azért is fontos, mert egyrészt kiderül, hogy pontosan, hány gépjárművet is használ az állam; illetve mert le kell jelenteni a kgfb fizetési kötelezettség alá nem tartozó járműveket az Európai Bizottságnak.
Nagyjából 30-40 ezer darabos "állami flotta" egészét vonja ugyanis ki a törvény a fizetési kötelezettség alól - nemcsak azokat a honvédségi járműveket, melyek biztosítását korábban drágállották. Nagy kérdés persze, hogy miért nem készített csak ezekről a járművekről jegyzéket a tárca, és küldte meg a Bizottságnak, hogy ezen gépjárműveket kivonja a kgfb hatálya alól - erre lett volna lehetősége, több európai állam járt már el hasonlóan.
A honvédség és a HM kezében a kárügyintézés
A kár megtérítésére kötelezett szervezet feladatait a HM Közgazdasági és Pénzügyi Hivatal (HM KPH)
végzi majd, vagyis a károsult a kártérítési igényét a kárrendezõ szervezetnél vagy a HM KPH-nál jelentheti be. A "kárrendező szervezetet" a HM választja majd ki, erről közelebbit nem tudunk meg a rendelet szövegéből.
A mentesített gépjárművek által Magyarországon okozott, személyi sérüléssel nem járó károk esetében a kár mértéké a HM KPH által megbízott kárrendezõ szervezet méri fel és a kártérítés jogalapjára és összegszerűségére javaslatot tesz a HM KPH részére. A személyi sérüléssel járó károk esetében mind a vagyoni, mind a nem vagyoni kár mértékét is a HM KPH állapítja meg.
A mentesített gépjárművek által külföldön okozott károk esetében a teljes kárrendezést – a kárkifizetés kivételével – a HM KPH által megbízott kárrendezõ szervezet végzi.
| A HM KPH köteles a kárrendezéshez "nélkülözhetetlen dokumentumok" beérkezésétõl számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésõbb a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak:
|
Csak látszólag nyer az állam
A biztosítási díj kiesésével csak látszólag nyer a kormányzat. Három szempontból is problémás ugyanis, hogy a biztosításon igyekszik spórolni a kormány. Egyrészt, a biztosításnak éppen az a lényege, hogy a jövőben bekövetkező esetleges káreseményre biztosítékul szolgáljon. Csak reménykedhet benne a kabinet, hogy az állami géppark nagyjából 40 ezres tagsága nem fog több balesetet okozni mint idén. Akár egy baleset is elég hozzá, hogy a tavalyi kifizetett biztosítási díj többszörösét is kifizesse a kormányzat - de ne fessük az ördögöt a falra.
Az állami "kötelékbe" tartoznak a honvédség járművei is - ezek egy része pedig külföldön fut.
Európában a Zöld-kártya Egyezmény garantálja az autós külföldön okozott kárának megtérítését, amelynek az ellenértéke szerepel a kgfb-ben. A kgfb-ből kivett állami járműre az országhatáron határbiztosítást kell kötni. Ez viszont drága, így akár egy heti külföldi tartózkodás biztosítása több lehet egy éves kgfb díjnál.
Az EU-ban kötelező nemzetközi kárrendezési hálózatot fenntartani, hiszen minden kárt szenvedett a saját országában intézheti a kártérítést, akkor is ha külföldi a károkozó. Ezt kiépíteni néhány tízezer járműre fajlagosan igen drága
Az Alteo rendkívüli osztalékot fizet.
